Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-06-19 / 59. szám

VI. évfolyam. 1879. 17. szám. B.-Csaba, február 217-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik lietenl* ént háromszor : vasárnap, kedd (féliven) és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség ós kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára: 5 kr. kapható Bieuer B. és Grüufeld J. kereskedő uraknál, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyllttér"-ben egy sor közlési dija 2b kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindem postahivatalnál 6 kroa postautalványnyal. Előfizetési felhívás a „Békésmegyei Közlöny" czimü politikai, társadalmi, hetenként B.-Csabán háromszor megjelenő lap hatodik évfolyamának második felére. Előfizetési dij: helybea házhoz hordva vagy vidékre postán ktlldve: Félévre: .... 3 frt. Negyedévre: . . I frt 50 kr. Egy hóra: ... I frt. Az előfizetések vidékről legczélszeriibben postautalvány által eszközöltetnek. Helyben a kiadóhivatalban, Biener B. és Griinfeld J. uraknál lehet előfizetni. Hirdetések jutányosán eszközöltetnek. A népiskolai mulasztások megakadályozására. Minthogy a szerzett tapasztalatok szerint a gyermekek az iskolába járástól leginkább az által vonatnak el, hogy aprómarhák őrzése reájok bizatik, a szolgabirák által a legszigorúbb intézkedés teendő, hogy iskola köteles gyermekeknek marhaőrzésre való használása, a népiskolai törvényben előirt büntetéseken felül még kiszabandó rendőri bírságok terhe alatt szigorúan eltiltassék ; és a községekben lehetőleg azon intézkedés teendő, hogy az apró marhák őrzése is, ne az egjes tulajdonosok által külön-külön, hanem mint egyéb marháé, közös költségen felfogadandó pásztorok által eszközöltessék. Több izben az által is el vonatnak a gyermekek az iskolától, hogy az ipartörvény 40. §-a ellenére 12-ik éviik elérése elölt ipartanonczkép felvétetnek. Az illető járási szolgabíró urak tehát, mint kik az elsőíoku iparhatóságot gyakorolják — ha ily eset tudomásukra jut, a felvevő iparost érzékenyen megbüntessék és egyúttal intézked——— • < 1 1 1 ii i i i A „Békésmegyei KÉif tárczája. Balosillagzat alatt. Eredeti beszély. Irta: ifjabb Jancsovits Pál. V. (Folytatás.) Koltóy Victor Aladárnak gyermekkori barátja volt, együtt járták az iskolákat, a midőn a Koltóy nevelési költségeit is a Solnay család viselte: még azon időből bizonyos tartozó tiszteletet érzett Aladár, mint pártfogójának fia iránt. Könnyű felfogással ölelkező vas szorgalma gyümölcseként az ifju képzettség, ügyesség dolgában első ügyvéd volt Harangoson, s épen nem lehetett kliensek dolgában panasza, de bivatalbeli lelkiismeretessége ki is érdemelte, hogy irodája Keresett legyen, s hogy Később a közjegyzői állást elnyerje. A mint Osaáry dolgát rendbe hozták, az öreg magukra hagyta ómét, és Koltóy csakhamar Mariskára vitte a szót. aLáttad-e a kis daemont?" jenek, hogy a gyermek tőle elvétetvén, az iskolába járást folytassa. Az ismétlő iskolák hanyag látogatottságának egyik oka abban is rejlik, hogy azok látogatására még kötelezett mindkét nembeli ifjúság, a felnőttek részére a korcsmákban tartatni szokott vasárnapi tánczmulatságokat látogatja. Ezen már erkölcsiségi szempontból sem tűrhető visszásság megszüntetésére, a községi elöljárók komolyan utasitandók Ha az alispán, ha a szolgabirák körutaik alkalmával az iskolák mikénti látogatottságáról, ugy arról, hogy a községi elöljárók iskolába nem járó gyermekek szülői vagy gyámjai ellen mikép járnak el, maguknak meggyőződést szereznek és a kötelességüket ez irányban nem teljesítő előljárok ellen a törvény szigorát kellőleg alkalmazzák : ha teljes eredmény mindjárt el sem is éretik, de a kivánt irányban minden esetre örvendetes lendület lesz észlelhető! (--) — Novi-Bazár okkupácziéiához. Ha kitűnnék, hogy az okkupáczió kiterjesztése nagyobb költségeket igényel, mint a melyek annak politikai ós anyagi előnyeivel s a monarchia általános pénzügyi helyzet' ivei igazolhatók, ugy épen nincs kizárva a lehetőség, hogy a monarchia a jelen időpontra lemond az ujabb okkupáczióról. Ha azonban sikerülne a bevonulás költségeit más, a Boszniában levő csapatállományt csökkentő rendszabályokkal a minimumra apasztani, a kormány a berlini szerződésben biztosított s az april 21-ki egyezményben még körülményesebben meghatározott jogainak végrehajtásához fog látni. — Angolországban most a parlament előtt egy igen érdekes nemzetközjogi kérdés fordult meg. Az angol kormány ugyanis, daczára annak, hogy elismerte a szultánnak fönségi jogát Oyprus szigetre, most mégis uj török pénzt nyomatott a cyprusiak számára, de a szultán arczképe és felirata helyett, az angol királyné arc/.képét és feliratát tették a pénzre. Emiatt kérdés intéztetett, az angol parlamentben, hogy kinek rendeletére történt ez, s az államkincstárőr egész nyugodtan bevallá, hogy biz az az ő egyenes rendeletére tcJrtént, s az angol parlament e nyilatkozatot egész nyugodtan tudomásul vette. „Mariskát? — láttam" — telelt Aladár, „de miért nevezed őt daemonnak ?„Mert valóban az! Barátom, a ki azokba az ártatlan mosolygó szemekbe tekint, alig hiheti el, mi lakik a kis lány keblében I" Aladárra oly kelleraetlíraül hatott e beszéd, mintha kigyó csipte volna meg; fel volt ingerülve, hogy oly könyelmüen, sórtóleg nyilatkoznak előtte szive bálványáról, de feltette Victorról, hogy az csak igazat mondhat, ós nem rosz akarat szól belőle. „En Mariskáról a legjobb véleményben vagyok," szólott, ós Koltóy felkaczagott. „Ezt még sem hittem volna, hogy téged is megigézzen a kis daemon, boldog vőlegény létedre!" Aladár kellemetlenül feszengett a támlányban, s idegesen harapdálta törökpipája borostyánját. Két félül érzékenyen volt megtámadva, és alig védelmezhető magát; nem akarta elárulni, hogy mennyire érdekli Mariska, inert megakarta tudni mit rejteget Victor a homályos szavak alatt; türelmetlen volt a fejlemények iránt és borzadott azoktól; ugy érezte magát, mint midőn nyári fergeteg idején erös villámlás gyúlt ki a Jégben, s még nem hallani a menydörgés csattanását. „De nem csudálom, hogy neked Mari&ka tetszik, A fürdőivad. Itt a fürdő-ivad ! Kiáltja a vidám gyermek; örül az egészséges és a beteg, mert az első vigságot, az utolsó enyhülést vár. Plinius szerint, a bélpoklosságban (lepra) szenvedők, emberi vérben fürödtek s meggyógyultak. Nagy Konstantinnak Jupiter Kapitolinusnak jóspapja ajánlá, hogy testének megtisztulása végett emberi vérben fürödjék A hus-lé igen hathatós fürdő, köszvény, elfásulás s sorvadásban. Párisban egy ilyen híres fürdő-intézet létezik. A levágott marhának beleit ugyanis egy nagy katlanban a szétoszlásig megfőzik. Szépítő tej-fürdők már a legrégibb időktől ismeretesek. Poppáa szamár-tejben fürdött, hogy bőre fehér, finom, sima és fényes legyen, (ralenus a tej- és savó-fürdőket ín-száradás ellen használta. Lutitaniai Zacicus a szerelem elagott hőseinek tej-fürdőket ajánlott. Avicenna ugyanazt a kőben szenvedőknek. Percival himlő ellen a székfű (Oamomilia) lefőzött levét. Fischer ugyanazt bőrkiütések ellen ajánlja. Az olaj-fürdőket az arabs s görög orvosok hozták szokásba görcsös rohamok, Galenus a nagy sebek ellen ; — Savanarola a kőbetegségek, az öregség és fiatalkori elfásulás ellen. — A testnek olajjal való bekenése Francziaországban döghalál idején sikeresen használtatott. A hangya-fürdők sok helyen figyelmet keltenek, a bennők foglaltatott savany az idegekre legjótékonyabban hat. A hangyák közönséges kutvizben megfőzetnek, egyes eseteknél a szenvedő tagra eleven hangyák rakatnak, vagy ha lehetséges, hangyabolyba dugatik. A rómaiaknál hajdanában az égető nomokfürdők is szokásban voltak, úgyszintén meleg hamufürdők is. Augustusi orvosa a nap hevétől forró homokba ásatta; másoknak a nap égető sugaraira kellett kifeküdniök ; ezen módot máig is használják keleten, tetszhalottak felelevenítésére. A pálinka-házakból melegen kijött törkölyfürdő, vizes daganatok ellen leghasznosabb megpróbált gyógymód, úgyszintén köszvényes bánjó Ízlésed van — azt bájos arád szépsége is igazolja. Mariska pedig szép leány ! az a jó izü mosolygós kis száj, az az ingerlő szobortermet, láttál-e szebb vállakat, szebb nyakat életedben ? És mily ezüst hangja van! szinte megrészegül tőle az ember . . . hanem . . . gyönyörűen tud az ezüstszálakból hálót fonni I" „Hogyan te azt hiszed ? ' „En ismerem már őt Aladárom ! ón tudom azt ós nem csupán hiszem; nála minden mosoly számítás." .En ezt nem hiszem." „Gyorsan halad, mondhatom. De akkor nem is szólok többet róla, félek hogy megneheztelsz." „Sőt kórlek barátom, mondj el mindent, engem nagyon érdekel e dolog." „S uem veszed rosz néven őszinteségemet?" „Ellenkezőleg : baráti szolgálatot teszesz vele, és ón megköszönöm. Beszélj kérlek" s Aladár kinos türelmetlenséggel figyelt. „Ám jól van" szólt Koltóy — „tehát, hogy Mariskát jellemezhessem, elő kell első sorban adnom, mily viszonyban áll ő Csaáryékkal." „Azt már tudora, mondd tovább." (Folyt, köv.)