Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-06-19 / 59. szám

„BÉKéSMBSVBI KÖZLŐKY.* 1879. Bg. SZÁM. talmak ellen, ugyancsak köszvény ellen jó a hamufürdő is. A föld-fürdő (a testnek nyakig való földbeásatása) egyetlen orvosszere villám által sújtottaknak. A trágyafürdőt már Diogenes használta, Lengyelországban pedig még ma is használják rut fekélyek és részegség ellen. A hó- és jégfürdők megfagyottaknak használják, s ritkán döghaláltól (pestis) is megmentenek. Delongrais hölgy china-kéreg, fürész-por, turfa, só, széna, szalma és egyébb illatos füvekből készített fürdőt, s annak az emberi test egészsége és épségben való fentartására nézve nagy becset tulajdonított. Nézzük azonban, mi haszna van a hideg fürdőnek ? A hideg fürdő csekély hőmérséknél ingerlőleg hat a bő rés idegekre, valamint az izmokra, úgyszintén az egész vérkeringésre a mennyiben a bőredényeket s rostokat összeszorítja, — s igy a kipárolgást mérsékli. Ezenkívül az agy és hátgerincz bizonyos izgatott állapotba hozatnak, minélfogva fürdés után testünket mintegy megujolva érezzük. Gyakori hideg fürdés a bőrt a léginérsék változásainak elbírásához szoktatja. Különösen ajánlható tehát azoknak, kik meghűlésre, csúszós bántalmakra hajlammal birnak mivel minden fürdés után a testben levő éltető anyag megujul, megfrisül. Használtatik a hideg fürdő továbbá a testi táplálkozás elősegélésére, a vérkeringés, sőt egyes testi szerves bajok elhárítására. Látható tehát, hogy a fürdés épen nem szórakozásból használtatik, hanem az emberi test épségben tartására nélkülözhetlen. Minálunk nincsen hiány e tekintetben. Itt van Csabán a gőzfürdő renoválva; itt a Valkóféle csinos fürdő, kitűnő douche-sal, Gyulán az Ungvári-féle uj gőz-fürdő ós az izr. hitközség kádfürdője. Csak rajtunk áll tehát ezeket felkeresni s minél több — szappant fogyasztani! MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott a közigazgatási bizottság. í. hó 9-én tartott gyűlésén. (Folytatás.) Sajnosan kell azonban jelentenem, hogy mig a csabai, békési, orosházi, szarvasi és gyomai járások szolgabírói jelentéseikkel adósok maradtak, — addig a gyulai és szeghalomi járásokból, valamint Gyula város polgármesterétől érkezett jelentések is kevés megnyugtatót tartalmaznak, mert azon kivül, hogy Kétegyháza községe, dicséretére legyen mondva, a mérnöki lejtmérési munkálatokat Nagy Antal mérnök ur által még pedig igen szerény dijért foganatosította, — s a szabályozási munkálat megkezdését kilátásba helyezte, — Doboz községére nézve az adatik elő, hogy ott a megyei határozat végrehajtása körül még semmi intézkedés nem történt, sőt e község az utczák mérnöki lejtmérésére és tervek készítésére jelenleg áldozatot hozni nem is képes; — a szeghalmi járás községeit pedig, különösen Vésztőt és Szeghalmot illetőleg azon nézet terjesztetik elő, hogy ezek műszaki csatornázása és szabályozása a Berettyó és Sebes-Körös folyók szabályozásának keresztül vitelétől s befejezésétől függ, — mely feltétel ha teljesíttetik is, nevezett községek a csatornázás és rendezés műszaki keresztülvitelével járó tetemes költségektől félnek 1 A községi terek és utczák szabályozásának kérdését ón nemcsak közegészségi, de közlekedési ós szópitószeti szempontból is szerfelett fontosnak és üdvösnek tartván : meg kell valanom, hogy a megye e tárgyban meghozott nagy horderejű határozatának végrehajtása körül tapasztalt vonakodást, közönyt és késedelmet nemcsak indokolatlannak, de a községek anyagi fejlődésére hátrányosnak tekintem. Megjegyzem egyébiránt, hogy B.-Csaba városa részéről a terv és költségvetés beterjesztetett, — Békés városa pedig ebbeli feladatának megoldhatása végett állami segély kieszközléseért folyamodott. — E tárgygyal kapcsolatosan előadni kívánom még, hogy Gyula városa a Hajós és Merdák-erek betöltésére a megye határozata által utasitatván : a képviselő testület e czélra ez ideig semmit nem szavazott meg azon okból, mert a várost rendkiviili körös-szabályozási költségek terhelik ; mely ok azonban nem elegendő arra, hogy a város a nevezett erek betöltésének kötelességét boldogabb időkig elhalassza, miután a nevezett két ér a város belterületének oly fekélyes és ragályos részeit képezi, melyekpek mielőbbi kiirtását és megsemmisítését főkép a kőzegészségi érdekek hangosan és sürgősen követelik.. Ezen kérdéses ereknél nem sokká tisztességesebb láhányt nyújt a Gyulán keresztül vonuló élöviz vezető csatorna, melynek tisztántartása, ronda partjainak kiépítése, és kiszépitése a város nem legutolsó teendői közé tartozik, mely feladat megoldása azonban a polgármesteri jelentés szerint, a csahosi-zsilip kilátásban lévő telépitésétől tétetett függővé. (Vége. köv.) Külföldi események. * Konstántinápoly, jun. 16. Az osztrák-török conventió megkötése óta föltűnő hidegség állott be a porta és az osztrák-magyar nagykövet, gr. Zichy között. E hidegülés okai sokféle magyarázatra adnak alkalmat; itteni diplomatiai körökben ennek okát abban vélik találni, hogy Zichy gr. a novi-bazári szandzsák békés uton leendő okkupácziójára nézve teljes biztosítékot követelt a portától, mit ez hivatalosan megtenni vonakodott. Páris, jun. 16. Lepére miniszter, a Poitiersben tartott lakomán pohárköszöntőben kiemelte, hogy a kormány tisztelni fogja a gondolatszabadságot, de egyszersmind saját jogai iránt a tiszteletet követei. Bécsi hírek. * A gó'zbérkocsival Bécsben kísérleteket tettek. A kocsi, mely alig nagyobb egy rendes bérkocsinál, hét személyre van berendezve, s teljesen kormányozható a bakról. Gyoi sasága megszégyeníti a bécsi lovas rendőrök vágtatási képességót. Jóformán zajtalanul halad, de meglehetősen füstölögve s a szemközt jövő fogatok lovait az uj „kollega" teljességgel nem vadította meg. A próba körút teljesen sikerült. * Troppau, jun. 16. Odenburg három negyedrésze vízben áll; a szénatermés teljesen tönkre ment, a kár nagy. Hazai hirek. * A szegedi kir. biztosságtól a következő sorokat, vettük közlés végett. „A szegedi kir. biztosság működését megkezdvén, a város belterületén az árviz következtében, egyes lakosok által szenvedett károk megbecsültetóse iránt a tárgyalások a legrövidebb idő alatt meg fognak indíttatni, s valamint a kár felvételi eljárás közelebbi módozatairól, ugy a károk fölvételére kitűzendő határidőről is mind a Szegeden, mind a vidéken tartózkodó kárvallott lakosok annak idején és pedig a Szegeden honlevők legalább 24 órával, a vidéken tartózkodók pedig legalább 48 órával előre, külön értesíttetni fognak, miért is az utóbbiak saját érdekükben felszólittatnak mindaddig, mig a káruk fölvételére kitüzendett tárgyalásról s ennek napjáról a meghívó órtésitvónyt kezeikhez nem veendik, tartózkodási helyükön maradni. \ vidéken tartózkodóknak a kellő időben lehető nagyobb költekezés nélkül a helyszinéu leendő megjelenhetésük iránt a kir. biztosság által a lépések már megtétettek, melynek eredménye mielőbb közzététetni fog." * Hét aranytű. Az állampénztárból küldetett a napokban a nemzeti muzeum számára egy nagyobb magyar aranylelet, mely Sátán Borsodmegyóben találtatott. Az ottani jószágigazgató a leletet nem igen látszott íigyeemre méltatni, mivel az arany pipaszurkálók nem érdemlik ezt meg. — A lelet 7 darab szép aranytűből és aranysodronyból áll, melynek eredeti hováforditását ós alakját ma már meghatározni nem lehet, de hihetőleg nyakperecz ékitésére szolgált. A lelet értéke mintegy 100 frt Fővárosi hirek. * Furcsa mulatság. Trappéi Antalnak az a furcsa passziója volt, hogy mikor csak tehette egy-egy magában álló rendőrt hátulról megrohant és bántalmazott. Mult éjjel ugyanily czélbJ1 a sugáruton álló egyik rendőrhöz akart közeledni, de ez már tapasztalásból ismerte a jó madarat és elfogta öt. Átadták a fenyítő törvényszéknek. * Dr. Somhegyi Ferencz, a kegyesrendiek főnöke, a jeles történettanár, súlyosan beteg. MEGYEI HIJREK. — Tisztelt előfizetőinket felkérjük, hogy az előfizetést folyó hó végéig megújítani szivesíedjenek, mert azoknak, kik ezt idejekorán nem ;eszik, a jövő évnegyedre emlékeztetőül csak egykét számot küldetünk, nehogy ugy lássék, mintha egyenes megrendelés nélkül bárkire is ráerőszakoltatok lapunk. A megyei t. olvasó közönség ezen évfolyam első felében is meggyőződhetett, hogy többet iparkodtunk adni, mint Ígértünk, mert kétszer hetenként megjelenő lapot Ígértünk és olvasóink, az előfizetési dij felemelése nélkül, háromszor megjelenőt vettek, mely minél kevesebbet foglalkozvá politikával, legkivált megyénk társadalmi, gazdászati napi mozgalmait tette megbeszélése tárgyává s minden jelentékenyebb mozzanatot, nem kiméivé fáradságot és anyagi áldozatot, hiven, gyorsan és lehetőleg kimerítően közölt szakavatott tollakból. Mindazonáltal a nevezetesebb politikai és társadalmi világeseményeket sem mellőzi lapunk egészen, hogy olyanok is, kik több újságot tartani nem képesek, legalább rövid vonásokban ez irányban is tájékozást nyerjenek évnegyedenként fizetett 1 frt 50 krért, miért is lapunknak ezentúl „hazai", „fővárosi

1', „bécsi* és „külföldi hirek" czime alatt állandó rovatai lesznek. — Nem emiitjük számos t. munkatársaink nevét, mert nem ezen jóhirü nevek, hanem lapunk béltartalma ós érdekessége által akarunk hódítani. Végül felkérjük megyénk tisztelt olvasóközönségét — hogy ne higyen a lapunk ellenségei által terjesztett azon koholmánynak, hogy mi személyeskedünk, hanem győződjék meg személyesen mindenki arról, miszerint, habár mi elvileg egyik másik kérdésben kritikailag elemező álláspontot foglalunk el, vagy habár némi visszaéléseket, a sajtó kötelességéhez képest, nem habozunk megróni: mi soha egyéni jellemében, becsületében senkit meg nem támadunk, és eszmecserét igen, de személyes vitákat senkivel nem kezdünk, legfeljebb ily támadásokat erélyesen visszautasítunk, mi magunk iránti köteleségünk, mert hátunk mögött csak azon őszinte jóakaratunk áll, hogy e megyének hasznára legyünk és nem kardoskodván mellettünk egy sereg „benszülött" jó pajtásnak előre is minden hibát elnéző hajlama, nekünk önmagunknak kell megvédenni magunkat, a jóért, a létért küzdenünk. — Ajánljuk lapunkat megyénk előítéletek fölé emelkedett, értelmes közönségének figyelmébe, olyanba milyenbe — önérzettel mondhatjuk — eddig is, ugy az előfizető közönség, mint a tollforgató szellemi munkások közt részesült! * Meghívás. A békésm. gazd.-egylet igazg. választmányának folyó ügyek felett B.-Osabán f. hó 22-én d. e. 9 órakor tartandó ülésére az illető tagok megjelenni kéretnek. Gerendás. 1879. jun. 16. Az elnökség megbízásából : Mokry Sámuel titk. * Meghivás a b.-csabai nöképzö-társulatnak f. hó 22-én tartandó közgyűlésére. A polg. leányiskola átvétele ügyében a községi képviselő-gyülés előterjesztésére a Tek. megyei közigazgatási bizottság legutóbbi ülésében érdemleges határozatot nem hozott, hanem az ügyet czélra vezető módon kiegyenlíteni, egy a megyei alispán ur ő nagysága elnöklete alatt f. évi junius 22-kének d. u. 4 órájára kitűzött vegyes értekezlet megtartását határozta. — Mintíogy ezen értekezleten a nőképző-társulat teljes meghatalmazottjainak is jelen kell lenni, kéretnek a tisztelt tagok, hogy a meghatalmazottaknak rijelölése s meghatalmazásuk terjedelmének megállapítása végett f. junius havának 22-kén délelőtt 11 órakor a polg. leányiskola épületében közgyűlésre megjelenni szíveskedjenek. B.-Osaba, 1879. junius 17. Az elnökség. — Grálik János csabai lakos számos évek óta nemcsak mint vallási rajongó ismeretes, de kinek rögeszméi vannak, melyek időnként élesebben nyilatkoznak nála s olyankor dühössé, környezetére különösen nejére nézve veszélyessé teszik. Egy ily rohamban első nejét, abból állítólag az ördögöt akarván kiűzni, annyira összeverte, hogy az belehalt. Ekkor az egyén el is fogatott, lünvizsgátat alá vonatott, de elmezavarának betudásával, a helyett hog;y elitéltetett volna, a budai irgalmasok elmebeteg ápoldájában helyeztetett el. Onnan hazakerülvén újra megnősült, egy m.-berényi nőt vévén nőül, ki állítólag lelki fogyatkozását nem ismerte. Ezzel öt gyermeket nemzett, kiknek legidösbike 9 éves, a legkisebbike alig fél éves. Egy másik rögeszméje ez embernek az, hogy első nejétől számazott fia, ki mint vándorló mesterlegény idegen helyen — annak idejében beérkezett hivatalos tudósítás szerint meghalt — most is élne s mint nagy ur szerepel valahol — aligha nem mint magas rangú katonatiszt. Kis parasztgazdaságát már is nagy részben elidegenítette, minthogy dolgozni nem akar. hanem készből él, sőt pénzét vallási rajongásban fecsérli. Nem rég 200 írttal kínálta az egyházi elöljáróságot, hogy azon az iskolákba behozott ujabbi olvasó tankönyvek helyett, melyek szerinte elvallástalanitják és kárhozatra vezetik az einbeliséget, — a régi kiküszöböli olvasó könyvek vétessenek. E pénzzel többeket megkínált e czélra, mig az a városi elöljárósághoz került s jelenleg a községi árvagyám által — ideiglenesen — letét gyanánt kezeltetik. Beszéde szentírási idézésekkel yao tele. A mikor csak alkalma