Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-05-01 / 39. szám

VI. évfolyam. 1879. 39. szám. B,-Csaba. május 1-én. YEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik, hetenként háromszor : vasárnap, kedd (féliveu) és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-fóle ház, a postával szemben. Egyes szára ára 10 kr A keddi szám ára: 5 kr. kapható Biener B. és Urünfeld J. kereskedő uraknál, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyílttériben egy sor közlési dij» 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivaUlban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 6 kros postautalvány ny»l. A megyei közmunka-erő felhaszná­lásáról. *) i. (K.) Ha igaz az, hogy a jó isten íiai iránt való szeretetét akkor nyilvánítja, ha őket bünteti: ugy minket kimondhatlanul szerethet! Ha igaz az, hogy valamely nemzetet a szerencsétlenség tesz nagygyá, — mert felrázza a tespedő közöny posványából és higgadt erélyt ad működéséhez, akkor mi már nagy nemzet vagyunk. Ezt a nagy nemzetet az isten nagyon szereti, mert uton-ut­félen sújtja kérlelhetlen karja ! Mennyi csapás érte hazánkat csak a boszniai okupatióig és mennyi fogja még érni Szeged és vidékének végzetes pusztulásától Novi-bazar ujabb okupaíiójáig ? Azt csak a vesékben is olvasni képes mindenható mondhatja meg. Végzetszerű reánk nézve — sorsunk. A csapásokért hiába vádolunk bárkit is. Az elemekkel és a politikai szituaczióval nem mindig lehet megküzdeni. A természet erő­sebb volt nálunk s fékét szakittotta itt ugy, mint Európa több más államában; a politikai alakulás pedig magával sodort; hogy el ne söpörjön vég­kép, vele kellett és kell úszni. Emberben, pénzben annyit áldoztunk már és kénytelenek leszünk még áldozni, hogy csoda, ha eddig csüggedés nem fogott el. Ugy látszik, a szalma-tüz, mely eddig népünket jelemezte — elhamvadt már, he­lyette a higgadtabb irány, a szívósabb tetterő, tartósabb igyekezet és egy kis okosság foglalt tért nálunk. Nem mondhatjuk még, hogy a for rási időszakon túlléptünk volna, de nézetünk min­den esetre tisztultabb s a haladásra bírunk képes séggel, akarattal. Megtanítottak a viszontagságok és csapások arra, hogy nekünk még sokat, az eddiginél sokkal többet kell tennünk, hogv fennállhassunk; meg­*) Ezen czikket, habár nem értünk mindenben egyet czikkiró úrral, közöljük, mert a maga nézpontját illedelmesen védi. — Ily körülmény mellett pedig mindig szivesen adunk tért az ellennéze­tiinek is. így fejlődik a józan eszmecsere, mely a közügynek haiznál. Szerk. tanultuk, miként fraszisokból megélni nem lehet, hanem komoly arányban tanulni és dolgoznunk kell saját exisztencziánkért; megtanultuk azt is, hogy egyedül saját erőnkre vagyunk utalva. Még sok egyebet is tanultunk a múltból, mi nézeteink tisz­tulásához hozzájárult, csak aztán javunkra for­dítsuk. Hogy leküzdhessük az eddigi csapások vesz­teségeit, hogy anyagilag gyarapodhassunk, hogy ipari életünk a kultur-államok magaslatára emel­kedhessék, szóval hogy nemzeti életünk testben és lélekben izmosodjék, — felküzdhesse magát oda, hol Európa müveit államai ma állanak s velők — haladásukban — lépést tarthassunk: ezek elérésére minden esetre vannak kötelességei ugy az állam-kormánynak, mint a törvény-hatósá­goknak és egyébb hivatalos közegeknek. Az állam, másodsorban pedig a tőrvényható­ság fögondoskodása tárgyát képezi a forgalmi eszközök jó karba hozatala, tökéletesitése, hogy a termények és iparczikkek könuyen, biztosan és gyorsan szállíthatók legyenek, mert ma már fő­jövedelmi forrásunkat képező nyersterményeink kedvezőbb értékesítése, az orosz és amerikai ver­senyek miatt, attól feltételeztetik: vájjon termé­nyeinket korán szállitjuk-e a piaczokra? megelőz­zük-e versenytársainkat? Hogy ezt elérhessük, ahhoz forgalmi eszközeink nagy befolyást gyako­rolni hivatvák. És sajnos, alföldünknek ép az a főkalamitása, hogy vasutunk kevés, kocsi-utaink pedig — annak idejében—járhatlan roszak. Sem kocsin, sem gyalog, sem vizén, sem szárazon nem mozdulhatunk és ez állapot aztán tespedésre késztet sokakat, iparunk fejlődését megakasztja. — Péchy közlekedésügyi miniszter kedden este több szakember kíséretében Szegedre utazott, hogy a helyi töltésmunkákat szemügyre vegye és ott a helyszínen fon­tos határozatokat hozzon. A kormány által foganatba vétetett gátmunkálatoknak május 2 ika és 3-ika közt készen keli lenni. — Azon kérdés, hogy mily alakban alkalmaztassák az osztrák és magyar czimer az uj bankjegyeken : a két kormány részéről legközelebb fog eldöntetni. E kérdés elintézése annál szükségesebb, minthogy minden előké­szület megtörtént az uj bankjegyek nyomatása iránt, a minek minél előbb meg is kell kezdetnie, hogy azok 1880. január 1-ón kibocsáthatók legyenek. A békésmegyei gazdasági egylet emlékirata a dohány termelése, gyártása és elárusitása tárgyában, <iz egyedáruság keretén belül. A dohány régidőtől fogva hazánknak egyik kiváló termelési czikkét, gazdáinknak jelentékeny jövedelem-for­rását képezle. Ki ne emlékeznék öregebbjeink közül a verpeléti, vitnyédi, szentandrási, vóki, kóspallagi, debrői, csetneki, fibisi, rétháti, faddi, futaki stb., illatjaikról híres szép dohányokra, melyek nemcsak itthon igen keresettek voltak, de jelentékeny kiviteli czikket is képeztek. A buza és bor után a dohány volt az, mely a földmivelés terén a legelterjedtebb ós legjövedelmezőbb foglalkozást nyúj­totta és a jövedelmet a szabad ipar terén mindinkább fokozni igért». — Hazánk talajának és égaljáuak a dohány­termelésüez alkalmas voltához hozzájárult e század első felében még azon igen kedvező körülmény, hogy mig hazánkban a dohány szabadon termeltetett, a szomszéd örökös tartományokban nemcsak kedvezőtlen viszonyokkal volt kénytelen küzdeni, de állami egyedáruság alá is lett nyüaözve, minek folytán hazánk termelői egész Magyar­ország belfogyasztásán kivül, a szomszéd osztrák örökös tartományok kormányában is nagy mennyiségben vásárló ós mindenkor biztos, kész vevőre találtak. A forradalom után következett Bachkorszak azon­ban e tekintetben nagy és terhes következményű vál­tozást inaugurált. Állampénzügyi — előttünk ismeretes — okokból a dohányt állami egyedáruság bilincsei közé verte, minélfogva hazánkban is csakis az ellen­őrzés lehetősége által javult területcsoportokon, csupán engedélyt nyert egyéneknek, megszabott területen lett szabad dohányt termelniök és termesztésüket egészben és a kincstár által előre megszabott áron, a szabad eladás szigorú eltiltásával, kizárólag a kormánynak eladuiok, mely azt olcsón vásárolva és saját dohány­gyáraiban a fogyasztásra elkészítve, az ország lakosai­nak magas áron árusítja és ilyen módon magának milliókra menő állandó évi jövedelmet biztosított. — Kivételesen adott ugyan a kormány engedélyt arra, hogy a termelő néhány nagy kereskedőnek kivitel czél* ü Jtagyoi KÉ'if tárcája. IV e ni. Lefutott a csillag . . . Ki nem gyúlhat többé Szerelmi légyottra Csillagpárja mellé. Szárad a rozmaring . . . Beteg a virága ; Harmattalan hajnal Gyilkos napja járja. Az a csillag te vagy, Egemről leválva; Szerelmem : rozmaring Hervadó világa. Ne mond, hogy keseregsz, Ne, hogy meghalsz értem ; Hivsagod sugalmát Én már meg nem értem ! Ajkad bűvös csókja, Édes szód nem csal már, Ösmerlek aranyos — Sötét lelkű — kalmár. A csaló reménynek Siratója felett, Hasztalan kitárnod Késő töredelnied. Nem nyilik meg néked Szivem többé soha; Elég volt annak egy Szerelmi mostoha : Nem kellesz, nem — soha I Igen. Ráirtam azt minden Nefelejts-levélre; Belevéstem minden Rózsafa tövébe; Hangoztatom ébren, Visszhangozza álmám; Ráismerek szellő S pacsirta dalában. Hajnalfénybe rejtve Bózsaszin ruhába, (.sókterhelve küldöm Alvó szemed s szádra. Három-Körös mentén Csacsogják a habok. (ügy e ti sem mástól, Tőlem tanultátok?!) Sóhajtások szárnyán, Felhőburkolatba, Elküldtem az égen Égő csillagokba. Beloptam a napba, Ragyogja a hold is ; Esküszöm, az élő, S suttognám a holt is. S az isten is tudja : Örökké csak i ge n 1 Egyetlenem te vagy E nagy mindenségen, S legyek én is minden... Édes Andor. Boszniai élmények. (Folytatás.) A sürü bozót, mely a partot két oldalról szegélyzi, s a buja növényzet utólórhetlenül vadregényessé teszik ezt a pontot. Zavartalanul merenghettem ós gyönyörköd­hettem a természet szépségein, mert ez a nap „ra^ztag* volt. Pihenésre, előkészületre volt szüksége mindenkinek, mert a következő nap, 18-dika, volt kitűzve arra, hogy Bihács újra, másodszor megtámadtassák s most már egészen komolyan. Nyugodtan aludtunk, de már nagyon korán kellett talpra állanunk. Egész tartalékezredünk és két vadászzászlóalj több úgynevezett talajhullám mögött volt felállítva a Klotokon tul. Észak felöl nekünk kellett megvívni Bihácsot. Már 7 órakor reggel elkezdte a zavaljei rastel előtti fensikon 36 ágyunk a lövöldözébt. Nyugtalanul vártuk az indulás perczét, de sürü köd borította a tájat fél 11 óráig. Élénk emlékezetben volt még a szept. 7-iki vebzedelem, nem lehetett komolyan hozzá fogni a munkához. Ekkor a nap erőt vett és áttört a ködön. A Debeljeczán két sáncz ellen 2 zászlóalj Jellasics, mely a köd leple alatt megmászta a hegyet, ekkor hir­telen rohamot intézett. Perczekig tartó heves puskatilze­lés hangja hatolt felénk, mely aztán hirtelen elnémult. [Vége köv.]

Next

/
Oldalképek
Tartalom