Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-04-13 / 32. szám

VI. évfolyam. 1870. 32. szám. R.-Csaba, április 13-án. BEKESMEGYEI KOZLOip Politikai, társadalmi, közgazdái és vegyes tartalmú lap. ' ^ Megjelenik hetenként háromszor : vasárnap, kedd (féliven) és csütöi-tö^ön. Előfizetési dlj: helyben házhoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára : 5 kr. kapható BienerB. és (irünfeld J. kereskedő uraknál, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „"ííyllttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hiviitalfca*!, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken mindem postahivatalnál 5 kros postautalványny*!. Az adókivetés kérdéséhez. Ez alkalommal csupán a keresetadó III. és IV. osztályának, a nyilvános számadasra kötele­zett vállalatok adójának, és a tokekainat és jára­dék-adónak kivetéséről óhajtunk egyet-mást az érdekeltek ügyeimébe ajánlani, mivel épen most vetik ki és pedig : A ki vető-bizottság áll egy elnök és négy tagból, ezeket — az elnök és két tagot — a pénzügyminiszter, két tagot pedig a megye ne­vez ki, a megye, város független polgárai közül. Ezen kivető-bizottságban szavazatával dönt a többség, de az adófelügyelő, vagy helyettese, ki mint előadó működik, szavazattal nem bir. A felszólamlási bizottság, szintén a fennebbi módon alakittatik, s határozatai ellen csak azon esetben van felebbezésnek helye, akár a felek, akár a kincstári előadó részéről, midőn az kér­déses, vájjon valamely megadóztatott jövedelem adótárgyat képez-e vagy nem ? A fennebbiekből látható, hogy az adófelü­gyelőnek joga, erélyes bizottsággal szemben, vajmi csekély, s csupán arra szorítkozik, hogy ugy mint a fél maga, ő is jogosított felebbezni. Az adókivető bizottságnak keze ugyan meg van kötve az 1875. évi XXIX. t. cz, 18. 19. 20. 21. és 22. §§-ai által, melyek az adó, illetőleg jövedelem-összegek kiszámításának módozatait sza­bályozzák, de mégis szép tere nyílik, különösen a fenidézett törvény 19. §-ának alkalmazásánál, mig a felszólamlási bizottság — a 18. §. máso­dik bekezdése szerint, az ezen alapokon kivetett adókat is mérsékelheti, ha teljes hitelességgel bebizonyittatik a megállapított minimumnál is kisebb jövedelem. A mi adótörvényeink, a legtágabb körű füg­getlen polgári beavatkozást, mondhatnók tisztán polgárok általi adó-megállapítást engednek, s ha méltánytalan, vagy épen törvényellenes adókive tés történik, ezért semmi szín alatt sem okozható a kincstárt képviselő adólelügyelő, hanem min­dig az ott működött kivető, esetleg felszólamlási bizottság, mert egy ed ül ezen bizottság szava dönt, az adófelügyelő csupán felebbezhet, de nem to­vább, mint ismét a független polgárokból alakí­tott felszólamlási bizottsághoz, s ha ezek is eré­lyesek, a törvényt jól kezelik, ennek korlátain belül számos panaszt lesznek képesek elhallgattatni. A törvény maga, már a jövedelem kiszá­mításának módozatai által, s különösen a 10 °/ u-os adóösszeg magassága folytán, igen sújtja az értelmi foglalkozást, a kereskedelmet ós ipart, de különösen terhessé lesz a kivetö-bizottságok erélytelen működése mellett. Magának a törvénynek azon rendelkezése, hogy az adókivető és felszólamlási bizottságok­ban, a rendesen földadót fizető elnök és 2 tag nem a kereskedő vagy iparos osztályból lesz kinevezve, — sérelmes a kereskedő és iparos osztályra nézve, mert nem feltételezletik általa, hogy ezek elég biztosítékot nyújtanának a kincs­tár megvédésére, holott a földbirtokosok adójá­nak megállapításánál, a kataster készítésénél, igen helyesen, csupán földbirtokosok becslik fel a fóldjövedelmet, pedig ez íí'. m lényegtelen, mert sokszor tapasztaljuk, hogy a földbirtokos urak, egyes iparágak jövedelemképességéről fogalommal som bírnak, s eunek folytán valóságos arany­bányának tekintik azon üzlettelepet, a mely ily virágzásnak harmadik, negyedik évében be is adja a kulcsot.*) A fenebbiek előrebocsátása után, azon kérel­met intézzük a kereset stb. adók kivető és fel­szólamlási bizottságainak tagjaihoz, hogy az adó­törvények korlátai között, a f. évi kivetéseknél, az amúgy is tönkre silányított ipar és kereskedelem védelmére hatni, és a jelen évben csaknem telje­sen nélkülözött jövedelemre tekintettel, csupán a minimumnak legkisebb tételeit megszavazni szí­veskedjenek. Xenophon. *) A b.-csabai bizottságban van kereskedő is. Szerk. — A bécsi lapok nem minden aggodalom nélkül szólanak Garibaldi megérkezéséről Rómába és azt hi­szik, hogy az agg tábornok megérkezettnek látja az actió idejét. — Ghyczy Kálmán lemondására vonatkozólag Ko­máromból írják, hogy f. hó 6-án a város legtekintélye­sebb választói által tartott értekezleten egyhangúlag abban állapodtak meg, hogy volt képviselőjüket a legközelebbi választás alkalmával, tekintet nélkül a mandalnmnak el­fogadására vagy el nem fogadására, ismét a város kép­viselőjéül megválasztandják. — Ghyczy Kálmán valóságos belső titkos tanácsos gyanánt vonul el az elnöki emelvényről. Zsilinszky Mihály válasza az endrödi „Zsilinszky-párt" üdvözlő iratára. Tisztelt polgártársaim ! Nyilvános pályán működő férfiúnak nem lehet becsesebb jutalma, mint polgártársainak őszinte bizodalma és elismerése. Az elismerés, ha magas helyről jön, lehet kegyelem; ha szolgáktól jön, lehet hízelgés; de ha független gondolkodású, s velem egyenlő pol­gároktól jön, nem lehet más, mint a legszebb jutalom. Ilyennek tekintem én önöknek azon szívé­lyes üdvözletét, melyet a vizszabályozás ügyében az országházban mondott beszédem alkalmából hozzám intézni méltóztattak. Igenis, én ugy fogom fel képviselői állomá­somat, hogy nekem kötelességem hazám közér­dekeit tehetségem szerint előmozdítani. Szivem, eszem, egész lelkem azt súgja nekem, hogy vá­lasztópolgártársaim érdekei közösek a haza jól felfogott érdekéyel és hogy ez érdek mellett ak­kor kell a sikra szállani, mikor annak ideje van, mikor még mód van a segítségre. A késő jaj­gatás nem segít, csak fokozza a fájdalmat. Én, úgyis mint önök képviselője, úgyis mint vármegyénk egyik szerény fia, kiváló figyelem­mel kisérem azokat a küzdelmeket, melyeket önök, 'tisztelt polgártársaim, évek óta folytatnak az ár­vizek fenyegető hullámai ellen. Aggodalommal várom minden tavaszszal az áradat lefolyását, és borzalommal gondolok azon időre, midőn majd a szegedihez hasonló katasz­trófa elfogja seperni kerületem szép községeit, i „Békésmegyei Kfaltay" társzája Békésmegye. Itt születtem e megyében S ez legnagyobb büszkeségem ; „Hármas Körős" rónatája, Lelkem büszkén gondol rája. Tatár nyomta, török járta . . . Pusztulásba nyakig márta; Pusztulását kihevertük, Honijaiból kiemeltük. Híres megye mindenképen. Haladás itt minden lépten, S a mint illik gőzerővel . . . Ki nom ésszel, győz erővel! Népnevelés az országod Megjött itt már, amint látod, S megnépesit — ha igy halad — Tudomány nyal — börtönfalat! Letűnt itt a kátyúk napja, ytilevelét kikapja; — Deszkasima minden útja: Szarvas-'áyoma- ifeés tudja ! Híres megye mindenképen: Óriások minden lépten; S nemes verseny! jelszó alatt A koszorú el nem marad . . . S az utókor? Nagyot bámul, Krónikát olvasván róla: „Volt egy megye, melynek több volt Hírlapja, mint olvasója!" Szarvas Tamás. Egy selyem-foszlány emlékei. [Farsangi rajz, de bojt végén kell elolvasni.] (Folytatás és vége.) És elérkezett az éra, melyben második és utolsó szereplésem játszódolt le. Vakító fényár kápráztatott a terembe léptünkkor. Csak akkor eszméltem fel, midőn le­nyugodtunk. Középen bíborbársony kereveten ült az én úrnőin, uszályát festői redőzetben előre hajtva, hogy én is szemlélhettem az elhaladó szépeket. Ah, oly sokan voltak! Merengő ifjú asszony haladt el előttünk. Szen­vedő arezához, szőke fürteihez ugy illett, a violaszín se­lyem-öltözék, rózsabimbókkal átfutva' Mellette egy szőke testvérpárnak szelíd megjelenésével nagyon összhangzot­tak a habzó fehér tarlatánruhák, melyeken mezei virág­füzérek himbálóztak. S ez a barna szépség vakító fehér arczával, éjfekete szemeivel, mellekben égő, kiolthatatlan szenvedély rezgett, hóditá a férfivilágot; jól tudta megvá­lasztani a rózsaszínselymet illúzióval és ezüstkalászokkal. Jól tudta, mint kell a férfiakat illúzióba ringatni s hogy mily szívesen volna e léha sereg a kalászok közt arató! .... Majd szelíd, kedves arczu lánykát láttam rózsaszínbe öltözve. S >tét-szőke hajában jáczintok hullám­zottak. S olyan volt a kék szemeiben ringó lélek, mint egy senkitől nem bolygatott tengerszem. Csak a fényes nap s borongó felleg csókolhatja tükrét. Szélvész, ferge­teg nem zavarja . . . Előtükröződtek szép szeraeinől a tiszta lélek gondolatai, a sziv gyermeteg vágyai, veszély­telen ábrándjai, egy egyszerit élet harmóniája, egy ki­csiny belátható világ: a kedves, házias nő belvilága. Majd egy kis csevegő teremtés mellett bátor tekin­tetű amazont is láttam. Germánia szülötte. Büszke, hal­vány arcza s fénytelen szürke szemei tán csak azt a hír-

Next

/
Oldalképek
Tartalom