Békésmegyei közlöny, 1879 (6. évfolyam) január-június • 1-63. szám

1879-04-08 / 30. szám

VI. évfolyam. 1879. 27. szám. B.-Csaba, április l-jén. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenRént háromszor : vasárnap, kedd (féliveu) és osütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. . Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. Egyes szám ára 10 kr. A keddi szám ára : 5 kr. kapható Biener B. és Grünfeld J. kereskedő uraknál, B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalba.n, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindem postahivatalnál 6 kros postautalványnyal. * Azon tisztelt előfizetőinket, kiknek előfizetése in. hó régén lejárt, kérjük annak minél előbbi megujitására, hogy a szétküldésben fenakadás ne történjék. Lapunk előfizetési dija, habár april 1-től háromszor jelenik meg, marad a régi t. i. 1 frt 50 kr. negyed-, 3 frt félévre. A kiadóhivatal. MEGYEI HÍREK. (y) Ma lesz Csaba város képviselőtestületének közgyűlése. (y) Csabáról összesen 62 egyént tolonezozott el nz elmúlt évnegyedben a rendőrség. (v) Csaba város elöljárói által april 5-ig ez évben 5484 marhalevél és 3196 lójárlat adatott ki. (y) Csaba város elöljárói utolsó közlésünk óta ismét 143 frt 80 kr. kész pénzt gyűjtötték a szegedi árvízkárosultak javára. (y) Csaba város a városi kórház kiegészítéséül, elmebetegek részére külön termet fog épitetni. A mérnökj terv erre nézve már kész. — Püspök Károly öcsödi lakos vezetéknevének „Gál"-ra leendő átváltoztatását a belügyminisztérium megengedte. (y) Gróf Apponyi Albert ur gerendási birtoka után Csaba város legtöbb adófizetői közé tartozván, mint virilis a névlajstromba felvétetett. Erről értesíttetvén, igen szép levélben tudatja, hogy e tisztséget ez idő szerint halmozott teendői miatt el nem fogadhatja, és olyannak akar helyet engedni, ki ténylegesen működhetik közre a város közügyeinek előmozdításában. (y) Orosházán — mint bennünket tudósítanak — most vasárnap — közbejött akadályok miatt — nem tartartatott meg a papválasztás. (y) B.-Csabán is előnyösen ismert uj-kigyósi születésű Czédly József cs. kir. százados ur a távolban sem feledkezve meg hazájától, a szegedi árvízkárosultak részére a cs. kir. 68-ik számú gyalogezred legénysége (kik legtöbbnyire békésmegyeiek) és tisztjei között, Dolni-Tuzlában 254 frtot gyűjtött s azt közvetlen Tisza Kálmán miniszterelnök úrhoz juttatta, ezenkívül — a mint sógora Kristóffy Károly úrhoz intézett levelében írja — a békésmegyei muzeum részére 1 db igen szép, ezüsttel kivert 5 láb és 4 hüvelyk hosszú boszniai fegyvert, 1 drb handzsárt és 1 db igen csinos pisztolyt szerzett, mely tárgyakat nemsokára a békésmegyei muzeum igazgatóságának fogja megküldeni. Czédly urnák ezen, hazája ós megyéje iránt tanúsított figyelme kiváló dicséretet érdemel s részünkről csak azt kívánjuk, hogy tartsa meg öt isten sokáig 1 (—J) Sipos Soma urnák, a „Szarvasi. Újság" szerkesztőjének Szarvason márcz. 25-én kelt, s (—J) jegvü levelezőnek egy kis közleményére vonatkozó levelére kijelentjük, hogy az egyéni felfogás dolga, a szegedi szerencsétlenség, közvetlenül az eset után márcz. 17-én^ nemzeti gyásznak tekintessék-e vagy nem. Mi nemzeti gyásznak tartottuk (nem mint idéző-jegyek között áll: „országos gyász"-nak; ha más azt nem tekintette gyásznak, azt ráparancsolni, beismerjük nincs jogunk. Egyet azonban határozottan tagadnunk kell, azt tudniillik, mint ha az incrimiuált közlemény „roszaló megjegyzés" lenne, vagy akart volna lenni, azt csak akkor képes valakj benne látni, ha már netán másoldalrol roszaló megjegyzés által nyugalmának egyensúlyát elvesztette. Ügy biszszük, ha a feltevés, hogy a megjegyzés rosszakarat^ nem szolgál kiindulási alapul, akkor az ilyen kitételek „különös bölcsesség," „mások zsebére czélzó" „ferde felfogás" mint meg nem érdemlett bókok, talán elmaradtak volna, mert a (—J) jegyű Közlőnek tényekkel volt alkalma bebizonyítani, mit őszinte jóindulattal tett meg, hogy a „Szarvasi Újság" szerkesztőségének érdemeit tudja méltányolni. Arról tanusKodhatik a mult számban közlött levél is, mely már készen állott akkor, midőn e lap 26-ik száma kezünkbe került. (y) A b.-csabai polgári leányiskolát Csaba városa fogja átvenni. Ez iigyben a község részéről iuos

( folynak a tárgyalások. Ezen iskolába jelenleg 64 leány jár (y) Özv. Nándori Györgyné szül. tíakkel Maria

1 endrődi lakos 11 éves Imre nevü fia még 1878. óv május hó 3l-ón nyomtalanul eltűnt, s e miatt nevezett most belügyminiszteri rendeletből országszerte nyomoztatik, nyomoztatik továbbá ismeretlen .artózkodásu b.-csaba illetőségű Breuer Zsigmond is. * Hódy Lajos kir. mérnök, akit april 2-án temettem el Gyulán, hivatalának lett áldozata, llusz napig védette Szarvast a viz elleu. Ott hiít meg s ennek következtében halt el. Ha még öt napig ól, a 10 esztendő betelt volna, hogy állami szolgálatban volt s neje nyugdíjra tarthatott volna igényt. Tekintve azonban, hogy közszolgálat okozta közvetlenül halálát, ez öt nap, huma. nus kormányunkat nem fogja akadályozni, hogy minden vagyont nélkülöző nejének a uyugdijt meg adja. — A szegedi árvízkárosultak javára ujabban a következő adományokat vettük Gyomáról: Kherndl György 10 frt, Zimka Eereccz 2 frt, Szelle Kálmán 2 frt, Jánosy Miklós 2 frt, Szirányi József 5 frt, Brengl Lajos 3 frt, Nürnberger An

fal 2 fit, Ealudi István '2 frt, Szalánczy György 1 frt, Botka Ottó 1 frt. Összesen 30 frt Ezen összeg kaprioriai Wodiauer Albert ur ő méltósága gyoma-endrődi gazdatiszti karának adománya. Szeikesztőségünlchöz tehát eddig befolyt utolsó közlésünk szerint 144 frt 20 kr. és egy arany, mostani közlés 30 frt, öszszesen 170 frt és egy arany. * A csabai evang. egyháznak .van jelenleg 18 iskolája ugyannyi tanítóval ellátva. Ebből 16 a városban, 2 a szőlőkből alakult külvárosban. E/.en iskolákba jár 1165 fiu és 1204 leány. Van még az ev. egyháznak 6 tanyai iskolája a határ különféle részeiben, melyek mindegyikébe 35—50 gyermek jar. A római kath. egyháznak van 4 iskolája ugyanannyi tanítóval. Ezen iskolákba jár összesen 280 fiu és 233 leány. A görög kel. egyháznak egy iskolája van 1 tanítóval, melybe 34 gyermek jár, ebből 20 fiu, 14 leány. Az izraelita felekezetnek van egy közös iskolája, melyben 3 tanító külön osztályokba foglalkozik. A három osztályba jár önsz.esen 180 gyermekebből fiu 97, leány 83. (y) A cs. kir. 68 ik sz. gyalogezred parancsnoksága Gally Lajos csabai illetőségű budapesti orvosA 91 ÍÍ A1 ili á I y sirásó. Hetven év tapasztalásban gazdag, Nyomja vállát s nem szivét Mihály ! Munka, baj s gond hejh ! be kijutottak, Ccoda, mégis, hogy oly épen áll. • Gyermekit már régen eltemette, Gyérülnek a felnőtt unokák ! . . Lám a törzs is áll, habár felette Kern susog lomb és nem reng az ág. Ötven évig őre már e kertnek, Melyben az enyészet ülteget, Am a csirák nagyrészt lenn feselnek, Csak kevés, mi látja az eget. Gazdáját kend hiven megbecsülte, Hisz zsellére ötven éve már, Nem csodálom, hogyha elkerülte A mogorva gazda — a halál. Kőből van tán kend szive faragva, Szempillája tán megmerevült V Hogy nem hatja meg a köny patakja, Vagy tán sir még — észrevétlenül?! S végre is, kit átkos életében Bú kisér csak osztályrészéül : Annak szive bánat tengerében Elfárad, fásult lesz, megkövül . . . Mégis, ha csáb csengő hangja szólna : „Jöjj e csöndes kunyhóból velem, Palotába, örök dáridóba, S részed pompa, mámor, kényelem. Hagyd e csendhazát, e pusztaságot, Melybe csak kesergeni megyünk, Bár virulnak benne szép virágok : Hervadást jelezve csak nekünk !" Jól tudom, hogy ezt felelné rá majd : „Hagyjatok el, békén hagyjatok! Úgyse tudnám elviselni a zajt, Ki magányhoz szokva rég vagyok. Szük szobám te, lóczám, sima ásóm, Más barátot nem keresek én ! S több báj ömlik el harangszóláson, Mint akármely harsogó zenén !•'... . . . Ássa a sirt, széles-mélyre ássa, S halmozzon rá éledő gyepet; Tán a holtnak könnyebb nyugovása Hogyha sirja fü és viráglepett. Es ha kendnek is lejár homokja, Nyugvó helyét majd én ápolom; Búcsúját a füz is elsusogja, Altatóját vándor fuvalom . . . Katang. A magas czipősarkak. A magas czipősarkakról, melyeket a hölgyek nagyobb része annyira kedvel, Busch bonni tanár érdekes előadást tartott az alsó-rajuai természettudományi társulat ülésén. Értekezése lényegét érdekesnek tartjuk megismertetni olvasóinkkal. Busch mindenekelőtt a láb alkotásáról beszélt, annak rendes formájáról és a leggyakoribb eltérésekről. — Aztán áttért a lábbelikre s azok készítésénél leginkább előforduló hibákra, különösen pedig a már többször divatba jött, aztán a divatból kiment s jelenleg megint nagyon divatozó magassarku u. n. „steklis" czipttkre. Nem akarok beszélni — ugy mond — a gyakori nem ritkán életveszélyes lábbajokról, melyeket a különben oly ártatlannak látszó magas czipősark okoz; csupán azon befolyásról akarok értekezni, amelyet a magas czipősark gyakorol a lábra és járáskelésre. Ha rendes álló helyzetünkből előre lépünk, a ki nem fárasztó rugókony menésnek föfeltétde a láb szabad mozgása. Már most, ha lábunk hátsó része alá magas sark képében e^ész kis állványt rakunk, a láb többé kevésbé hajlott állásba jő, miáltal a nagy uj csuklója, valamiut a boka, teljesen akadályozva van a szabad mozgástól s igy az illetőnek, ki magas sarkot hord, csaknem egészen megfeszült lábbal kell járnia. A menés ezáltal feltűnő, kaczór lesz s ép ezen körülmény kedveltette meg a „steklit" a hölgyvilággal. A már egészen kifejlődött láb alakján ugyan a magas sark nem sokat változtat, hanem könnyen és gyakran daganatokat, lábfájást okoz, miután a magas sark által, különösen a láb középrésze, erös ós tartós nyomás alatt szenved. Gyakran térdfájdalmak is támadnak, miután a map-as sarkú czipőben a térdnek járásközben nagyon meg kell feszülnie, mintha az illető folyvást hegyről lefelé menne. Fiatal leányokuak annál kevésbé ajánlatos a niagassarku czipő, minthogy alábategészen kiveszi formájából s többé kevésbé idomtalan alakúvá változtatja. Mindezekről azonban a tudós bonni tanár soha sem fogja meggyőződtetni a divatvilág nagyszámú követőit.