Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-12-15 / 100. szám

„BÉLCÉSMBSVBI KÖZLÖNY" 1878. 100. SZÁM. uj roszat szül!" Igy sarjadzik fel aztán a pro­letariátus, igy terjed a social-demokratia, — igy ,|elnek meg; a börtönök ! „A nyomor bünt követ el," — „szükség törvényt ront !" Vessünk csak egy pillantást államunk és lőrárosunk hitelére, s azon viszonyokra, melyek a külföldön uralkodnak e részben. A mi leg­utolsó aranyjáradéki kölcsönúnk 40 milliójára saját hazánkban csak 12-13 milliót Írtak alá. Fiancziaországban a mult évi államkölcsön osz­szege magában az országban nyclczszorosan je gyeztetett túl ! , " A fővárosi 6%-os kötvények 90-en allanak. A sokkal kisebb Lipce csak 4'/ 2°/„-os kölcso­jnének papírjait pedig ez évben 102'A-el vettek. Eszerint Lipcse egy 6%-os kölcsönnel 10 millió forintért 13.600,000-ret nánk 9.000,ÖOO-ot. va^ mos t ^ , t ^ sebbet, mint Lipcjfo a 2 00 millió 3<>/ 0-os ál­konzorczium. Ji'^o/ 0-al; nálunk a 6%-os 84% ; lamkolcs'különbség. És miért van ez óriási báfibség a mi hátrányunkra ? Mert mi nekünk nincsen jó hitelünk. Es miért nincs jó hitelünk ? Mert mi a pénzzel könnyelműen bánunk, mert mi nem tu­dunk eszólyesen gazdálkodni. Hiszen jól mondja a bölcs tapasztalt Schultze-Delitsch „csak a ta­karékosnak van jogosultsága hitelre." És Roth­schildról állítják, hogy azt mondta volna Wenin­gernek : „majd ha Magyarország takarékosabb lesz, olcsóbb kölcsönöket kap." Minden takarékosságra int bennünket, sőt körülményeink kérlelhetlenül kényszerítenek arra. A nemzetnek sok bajai vannak, de betegségeinek egyik legfőbbje : a pazarlás kórja. (.Folyt, következik). rn>:. ; — Az olasz kormány lemondott. A Cairo-li mi­nisztérium hosszas küzdelem után megbukott a kama­rában. Bacelí képviselő bizalmat akart szavaztatni a kor­mánynak s indítványt tett ez értelemben, indítványa azonban 263 szóval 189 ellenében elvettetett. - — Konstantinápolyban összeesküvés volt, melynek "czélja a szultán letevése volt ; ez roppant izgalomban tartja a török fővárost, főleg miután egyre tartanak az elfogatúsok, xMurud volt szultán és a trónörökös pedig a legszigorúbb felügyelet alá helyeztettek. — Az orosz fiatalság tüntetései egyre tartanak s rémületbe ejtették a muszka fővárost. A magyar helyesírás elvei és szabályai. IV. A kiejtés szerint ttjuk : beljebb, kijebb, följebb, le­jebb, ezek helyett : bele^b. kiebb, fölebb, leebb. Hasonló, bár nem ily kétségbevouhatatlkn okból iratik (két ./-ve 1) a vojjon is. Különös figyelmet érdemelnek az ily, oly, ilyen, olyan, mely mily, milyen, és mindezek' összetételei és származékai : amolyan, emilyen némely, valamely, melyik, némelyik stb. Ezeket a tiszavióéki szójárás rendesen kettőzötté vel ejti : ijjen, ojjan, mejjm; némely dunántuli pedig kettős Z-lel : illen, ollan, miben. Az erdélyi, különösen a szé­kely ejtés csak egy j-t hallatt : ij, yen, oj, ojan; s az ottani irók, mégpedip régebben is, példám Mikes Kele­men, rendesen egy ly-ít használtak. De a Királyhágón innen is, jelesül a tiszii részekben egyes j vagy l diva­tos némely származéksiónál : mejik (melyik), mejiketek. u kuiouuozo kiejtések közöl az irodalom ujabban az erdélyiek szerinti Írásmódot fogadta el; ily, ilyen, oly, olyan, mely, melyik, uily, milyen, valamelyet, akárme­lyikre stb. De nem hiba ha az ország nagy részében kettősen ejtett ez ly hangot a nyomatékos kiejtést vissza­adó piózairó vagy költ) kettősen írja le. Két mássalhangzón végződő szók ragozásakor a végsőhöz járuló azonos mássalhangzót ki kell irni. Szük­séges ez gyakran a kétértelműség elkerülésére is, pl. kard-dal, nem kardal = chorus; és igy : férjjé (lesz), mert férjé—mariti; játszszik = ludat, mert játszék=tusi ; monnd- mondjad; kérdi—kérdjed; igy : pénzzel, pénzzé, nyelvvel, nyelvűé, térddel, térddé; mást jelentenek : pén­zel, nyelvel, térdel, térdé stb. De háromszorosan nem irjuk ki ugyanazon mással­hangzót sem a sorban, sem a megszakításnál; pl. tett, csepp, stb. ragozva : tettel, tetté, cseppel, cséppé, ezek h.: tetttel, tettté, csepppel, csepppe-, ós igy toabb : toll, tollal, váll, vállal; mell, mellel-, megszakítva 1 job-bal, job-bá, szeb-bel, szeb-bé, nagyob-bal nagyób-bá. Az igetőnek d, t véghangja az írásban nem olvaszt­ható össze a ság ség képzőnek s hangjával; tehát : imád­ság, fáradság, vesződség, feledség, mnlatság, tehetség, »iet­ség. Ugyanez áll a mult részesülőnek t. dt, tt betűire nézve is; pl. aléltság, levertség, derültség, rekedtség, ter­jedtség, fáradtság, bizottság, romlottság, érettség. A lássad, üssed^vessed, rázzad, nézzed, húzzad, szakaszszad, rekeszszed ós ezekhez hasonló formák össze­vont társainak s, sz, z betűit egyszerűen irjuk le : lásd, üsd, vesd, rázd, nézd, huzd szakaszd, rekeszd. (Folytatása következik.) TÁVIRATOK. * Szt.-Pétervár, decz. 12. A kormány meggátolta a városi tanács azon határozatának keresztülvitelét, hogy Radetzky tábornoknak diszkardot ajándékozzanak, mint­hogy ez a fővezér mellőzését jelentené. * Drezda, decz. 12. Vollmar György, a „Dresde­ner Volksztg." volt szerkesztője a szoczialista törvény alapján kiutasittatott a városból. * Lahore, decz. 11. Az afghán hadsereg vad fu­Egy ktősit fáj ugyan a szívé. — De ez nem be­tegség. Nincs annak diagnosissa. Akkor hát nem kell arra rágondolni ; hiszen a sziv nem egyéb, mint egy kis hús­darab, melyen a vér, jön s megyen. Az tehát nem okozhat fájdalmat, ha a szervezet ép. De hiszeu eleget elgondolkozott ezen az a halvány menyasszony. Ugy törekedett háborgó szivét elcsönde­siteni ; hanem a bizony még is csak fájt. S minél job­ban tánczoltak, mulattak ott körülötte : annál jobban megsajdult az akaratos kis húsdarab a fájó kebelben, s annál inkább elhagyatottnak érezte magát az a szegény halvány menyasszony. Ugy tetszett neki, hogy az már nem is élet, a melyet ő folytat, hanem csak olyan félhalál. — Beh jó volna, ha egészen az lenne ! A mióta elhozta Pestről az a kedves nagynénje, hát csak ugy jött, ment miut a sebezett galamb ; azt sem tudta, hogy élte át azt a három hetet, mely a menyegzőig eljárt. A menyasszonyi ruhát is csak ugy adták fel reá. mint a bábra. Azt sem tudta mit mivelnek vele. Hanem mikor a koszorút tették a fejére . . . fel­sziszent, s egy sóhaj szakadt fel kebléből. — Szegény Kálmán ! . . . . Akkor is nem magát szánta, nem a maga bol­dogtalansága jutott eszébe, hanem arra gondolt, hogy mennyit kell most szenvedni annak a szegény Kál­mánnak. Azután a templomba mentek sokan, sokan ; ott elé vezette a jó János bácsi egészen az oltárig, s meg­esküdött ennek a másik férfinak, hogy mindig híve lesz neki, hogy soha elnem hagyja ebbe az életbe azután mikor kilépett a templomból annak a karján, hát akkor megint felszakadt egy sóhaj kebeléből: — Szegény Kálmán 1 . . . Mindezek fel-fel ujultak emlékében, mig a többiek oly vígan tánczoltak. — Eszébe jutott, hogy ö is favaly mily boldogan tánczolt az ö imádottjával . . Mily szép volt mikor feléje jött, s tánczra kérte . . Milyen forrón tudta átölelni az ő .kis Etelkáját".. mindezeken ugy eltűnődött, ugy eltöprenkedett, s újra csak egy sóhajjal zárta merengéseit: — Szegény Kálmán . . . Már hajnalodott, s a vendégek még csak nem is gondoltak a pihenésre. Előre kivolt hirdetve, hogy három napig kell annak a dinom dánomnak tartani. A vőlegény akarta azt ugy; nem is akadt senki, ki ellenezte volna. A menyasszony pedig nem bánta ha három hétig mulatnak is. Ugy is tudta, hogy ő azt a három napot nem fogja elvárni. Neki csak az volt egyetlen kívánsága, hogy a délelőtti posta-kocsi érkezzék meg már valahára. tásban menekült el a kojak-szoroson keresztül Biddulf tábornok elöl, a mint annak közeledését meghallotta. * New-York, decz. 12. Két napig tartott heves dél-keleti szélvész az egész országban nagy kárt okozott. Áradások következtében több vasuti szerencsétlenség for­dult elő, tnelyekpél néhány személy odaveszett. MEGYEI HIREK. * A b.-csabai járásbírósághoz Gyomáiól érke­zett sürgöny ezerint Gyomán csütörtökről péntekre eső éjjel rablás történt. A tettesek el vannak fogva. A járás­bíró kiment a helyszínére ugy ezen, mint más ügyekben a vizsgálatot vezetni. * A b.-csabai országos iparkiállitás! okmá­nyok a vidéki kitüntettek részére már postára adattak, B.-Csabán pedig f. hó 22-ón fognak a helybelieknek ün­nepélyesen kiosztatni. Egyszersmid saját tapasztalásunk után meggyőződtünk, miszerint ama munkatársunk téve­dett, ki lapunk valamelyik számában megemlité, hogy a kiállítási okmányok primitív kivitelűek, mert azok ele­gansabbak, rajzban és kivitelben sokkal szebbek mint a szegedi vagy veszprémi okmányok voltak. * Csütörtökön mutatta be magát először Ruber színtársulata a csatjai közönségnek, ha ugyan lett volna, de ezen első alkalommal még középszámu sem volt, p«­dig különösen Kuber játéka a „Vereshaju"-ban, Veréb Jankó szerepében nem mindennapi alakítás volt. A többi szereplőkről nem szólhatunk, mert nem ismerjük, színlap pedig a szerkesztőséghez nem küldetett. Általában azon­ban konstatálnunk kell, hogy több igyekező tag van a társulatban ós habár a csabai közönség job >hoz is vau szoktatva, az unalmas téli esték elüzésóte ez sem legu­tolsó s ily vidéki színtársulatnál mindig elég, la néhány tag van, mely kielégíti a rendes kívánalmakat. A deko­ráczió ós kosztümirozásra bizonyára nagyobb gondot fog fordítani az igazgató, ha a közönség pártfogása lehet­ségessé fogja tenni a kiadásokat. * Az orosházi iparos ifjak önképző- ós segélyző­egylete folyó évi deczember 26-an sajác pónztáia gyara­pítására az „Alföld" szálloda nagytermében zártkörű tánczvigalmat fog rendezni, melyre az érdekelteket tisz­telettel meghívja a rendező bizottság. Belépti dij : Csa­ládjegy 1 frt 50 kr. Magánjegy 60 kr. Je$ yek előre válthntók : Viltsek Antal, Prág József, Vandlik János ós Leopold Sándor uraknál. — A „Békésmegyei Közlöny" szerkesztősége, ezen lap eddig megjelent teljes öt óv folyamát megvenni szándékozik. A ki az egyik vagy másik telj' s évfolyam birtokában van, kéretik ajánlatával a szei kesztőséghez fordulni. * Lapunk helybeli, b.-csabai kiadása mellé a „Ma­gyar Lapok" előfizetési felhívása és Bergei Lajos buda­pesti kereskedő menyasszonyi öltözék készletek árjegyzéke van csatolva, — minthogy múltkor a helybeliekből ezen mellékek elmaradtak. — Lapunk mai összes kiadása mellé a „Magyar Hirlap" és „Irodalmi Lapok" előfizetési felhívása van csatolva. * Az Aradon felállítandó bankfiók ügyében szerdán az érdekelt vidék legtöbb országos képviselője járt a minisztereknél. Az aradi fiók által Arad, Békés, Csanád és Huuyadmegyék közelebbről vannak érintve, ezek képviselőinek többsége részt is vett a közös fellé­pésben. A számos tagból álló tekintélyes küldöttség leg­előbb gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszternél jelent meg, hol dr. Szeberényi Gusztáv bányakerületi országos superintendens és B.-Csaba orsz. képviselője fejezte ki a vidék kérelmét és hangsúlyozta Arad forgalmának jelen­tőségót, valamint a solidaritást, melyben azzal a vidék vau. A pénzügyminiszter válaszában utalt hivatalosko­dásának rövid idejére, mely nem engedhető, hogy az Azon kellett egy levélnek s egy kis csomagnak ér­kezni, az ő számára Pestről. A villás reggelinél ültek éppen, s Bársony Pali egy hatalmas toasztban köszöntötte fel a „boldog" názaspárt, midőn a posta-kocsis sipja megharsant a főúton. A menyasszony megrázkódott arra a hangra; el­pirult, s átszakadt lelkén egy halvány sugára az örömnek. De azt nem vette észre senki se. — A másik pil­lanatban arcza csak olyan halvány volt, mint azelőtt. Nem akarta sejtetni, hogy vár attól a postától va­lamit. — Hát ha észre vennék, gondolta magában elfog­nák .... erre a gondolatra még jobban elhalványult. Pár perez után valamely ürügy alatt távozott a szo­bából, a cseléd ház felé vette útját. Ott megtalálta szobaleányát, beszóllitotta, s levet­kőzte azt a kényelmetlen feszes ruhát magáról. A hű cseléd távozni készült. — Maradjon csak Mari 1 — Kérem, szólt nyomatékkal az ifjú nő, menjen át a postára, s kérdezze, ha megjött-e már számomra a csomag? .. Hisz ön ért már engemet. . . Mari pedig értette úrnőjét, — régi hű cseléd volt. Ugy jött át Etelkához örökül jó anyjától, mint egy régi, kedves emlékű butortárgy. Szobaleánynak is csak azért nevezték; mert már régtől fogva megszokták. A cseléd szomorú pillantást vetett ifjú asszonyára;

Next

/
Oldalképek
Tartalom