Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-12-05 / 97. szám

T I V. évfolyam. 1878. 75. szám. B.-Csaba, szeptember 19-én. KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik, hetenként kétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Főtér, Schwarcz-féle ház, a postával szemben. /^í A ' , Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyllttér"-ben egy sor közlési dija 2& kr. V • ' -ethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur^ nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 5 kros jflk postautalványnyal. Székes-fehérvári országos kiállítás. ni. Kivonat a székes-fehérvári 1879. országos kiállítás általános szabályzatából. 1. A székes-fehérvári 1879-diki országos ipar-, termény- ós állatkiállitás József főherczeg ő cs kir. fenségének fővédnöksége s Fejérmegye és Székes-Fehérvár köztörvényhatóságának pártfogása alatt áll. 2. A kiállítás szellemi részére, nevezetesen az intéző és vezénylő közegek közti érintkezésre vonatkozó levelezések : „Az országos kiállítási végrehajtó-bizottság elnökségéhez Székes-Fehérvárott" intézendők. 3. A kiállítás Székes-Fehérvár területén a polgári lövölde és méntelep helyiségeiben s ezek szomszédságában levő szabadtéren rendeztetik. A kiállításra rendelkezés alatt áll 4284 • méter fedél alatti tér — ós pedig a méntelep helyiségeiben 3813 • méter, a lövöldéi helyiségekben 471 • méter ; — továbbá 40748 • szabadtér — ós pedig a méntelep udvaraiban 19611, a nientelep udvaraiban kivül 17526, a polgári lövöldében 3611 • méter. Szükség esetén a szabadtéreken ideiglenes épületek emeltetnek. 4. A kiállítás 1879-ik évi május hó 10-én nyittatik meg s tart bezárólag junius hó 15-ig. — Az állatkiállitás junius hó 1-én nyittatik meg s tart a kiállítás bezártáig. 5. Kiállíthatok Magyarhon és kapcsolt részeinek erre méltó mü- és terményczikkei, szépművészeti és régészeti tárgyai, tanszerei és iskolai munkálatai, állatéi, gép- és gazdasági eszközei ; kizárva csak a robbanó és tűzveszélyes tárgyak vannak. Elfogadtatnak külföldi gyártmányok is, de ezek kiállítási dijrá igénynyel nem bírnak. 6. A bejelentések 1878-ik évi julius hó elejétől egéoz 1879-ik évi márczius hó 1-éig fogadtatnak el ; az ezen határidőn tul bejelentett tárgyak elfogadása iránt — a mennyiben a tér engedi --a végrehajtó bizottság esetről-esetre határoz. 7. A kellő időben bejelentett tárgyak 1879. évi április hó 20-ig küldendők be. 8. A kiállítás tiszta jövedelme országos, megyei és városi jótékonyczélokra fog fordíttatni. 9. A kiállítóknak a szokásos bejelentési ív megküldetik A haza összes vasúti vonalain nyerendő szállítási • árkedvezmény a kiállítókkal anídején közöltetni fog. 10. A térdij fele a tárgyak bejelentésekor, a másik fele a tárgyak beküldésekor fizetendő ; és pedig a kiállításra rendelt termekben és szobákban: 1. a) szabadon álló tér • méterenként ......... 4 frt — kr. b) fal mellett egy folyó méterért l

7/j méter magasságik . , . . 2 frt — kr. c) ugyanaz l'/

2 méternél magasabb, a 2 frton kivül még . . . 1 frt — kr. 2. Folyosókon 1 folyó méter: a) 1 Yj méter magasságig . . 1 frt — kr. b) annál magasabb még . . — frt 50 kr. 8. Ideiglenes ópüfe4ek-»K>n • m. 2 írt kr. 4. Szabadtéren • méter . . 1 frt — kr. Asztalokat a bizottság dij nélkül ád, a kiállító csak az elfoglalt térséget fizeti. Kívánatra a bejelentő terhére állványok is készíttetnek. 11. A kiállítóknak jogukban áll, czégük vagy nevük után azon bárminemű segédmunkások neveit felírni, kik a kiállított tárgyak készítésénél Kitűntek. 12. A kiállítás 17 csoportra osztatik, a következő osztályozással : I. Erdőtermények és félkészitmények — nehezebb faipar. II. Bányatermények és fél Készítmények — nehezebb érczipar. Nemkülönben üveg-, gyurma-, agyag- és kőipar. III. Mezőgazdasági termények és félkészitmények, kertipar. IV. Malomipar és ólelmi-czikkek. V. Szeszipar, borok ós egyéb szeszes italok. VI. Fonó-, szövőipar, ruházati tárgyak. VII. Háztartási- és bútoripar. ~ VIII. Vasipar. IX. Nemes érez-, nemes kő- ós fémipar. X. Bőr-, csont- ós kaucsuktárgyak. XI. Műipar- és zenészeti-tárgyak. XII. Közművelődési tárgyak, tanszerek, tudomáuyi és szépművészeti tárgyak. XIII. Gazdasági eszközök, iparos szerszámok ós kózigépek. XIV. Gépek, gőz-, viz- és lóerőre. XV. Halászati, hajózási és vizópitészeti tárgyak. XVI. Állattenyésztés, állatkiállitás. XVII. Régészeti tárgáak és mőemlék-kiállitás. 13. Minden kiállítónak joga van külön képviselőt tartani. Egyébiránt a kiállítás minden mozzanatáról a „Szókesfejérvár" czimü lap, mint a kiállítás hivatalos közlönye gyors ós hiteles tudósítást adand. 14. Az orsz. magy. iparegyesület javaslatkép bírálati szabályokat dolgozott ki, a bírálati rendszer és a kiosztandó érmek illetőleg okmányok tárgyában. 15. A kiállítók s ezek munkásai, valamint a rendezésnél közreműködő tagok állandó szabad-jegyet nyernek. — A látogató közönség részére érvényes 50 kros bemeneti-jegyek adatnak. Beigazolt munkások és 14 éven alóli gyermekek, ipartanonezok ós szolgálatban levő katonák (őrmestertől lefelé) féláru jegyeket nyernek. Ünnepélyes alkalmakkor a belépti dij 1 frt. 16. A kiállítók, ha kötelezettségeiknek eleget tettek, tartoznak tárgyaik eltávolításáról a bezárási naptól számítandó 20 nap alatt intézkedni; ezen időn tul el nem vitt tárgyak a kiállító terhére beraktároztatnak. 17. A kiállított tárgyak tűz elleni biztosítását — a kiállító terhére — a végrehajtó bizottság eszközli. Az 1879-dik évi székesfehérvári országos kiállítás végrehajtó bizottságának 1878-ik évi april 3-kán tartott üléséből. Manhold Antal, kiállítási titkár. Havranek József, kiállítási h. elnök. Gr. Zichy Jeuő, kiállítási elnök. í Jkíinegyri Köalöny" tárcsája. Egy szellemtörténet 1848-ból Elbeszélés L. H.-tól. ^Vége) — Barátom uéha lábaival telegrafirozott nekem, hogy helyzete ott lenn elviselhetlenné kezd válni, s meggondolatlan ifjúi elbizottságomban azon gondolatra jöttem, hogy utitársnőnket miuél előbb kiijeszgessem a kou péból, s a komédiához kezdtem; —>barátom neje azonban nem értett meg mindjárt, s ez nem szinlelt, hanem igazi ideges izgultságba hozott engem, de végre felfogta tervemet, s barátom is különféle lökések által nyilvánatotta tetszétét. Fájdalom! az én buzgó igyekezetemnek nem lön óhajtott eredménye, — nagysád sokkal bátrabbnak bizonyult, mint gondoltuk, s ott maradt. Müllberg ismét meghajtá magát az elnöknó előtt, ki kedvetlenül hallgatott; aztán erőszakosan leküzdve boszuságát, hevesen kérdó : — Az mind nagyon jól van, de hogy tűnhetett el azon ember olyan hirtelen? A tanácsost ezen élénk kérdés sem zavarta meg; tovább beszélt nyugodt, elmés modoraban : — Látván, hogy hadicselünk nem sikerült, magasabb fokra vittük a játékot. Mind a hármunknak megtetszett ezen játék, mert barátom lábai nagyon élénken telegrafirozlák ezt nekem. Egyszerre észrevettük, hogy nagysád behunyta a szemét, sőt hogy valóban elaludt, én most azt súgtam a demokratának, hogy jelenjók meg. Macs kaügyességgel — oh! azok a 48-as demokraták, bámulatos tehetségekkel birtak! — mászott ki barátom rejtekéből, s meghúzta magát a túlsó sarokban. Halk szavak pillantások altal értekeztünk további szerepeinket illetőleg; de esküszöm önnek, nagysád Az elnöknó lassan visszanyerte előkelőn nyugodt magatartását. — Gonosz csiny volt az, a mit vele elkövettek, de hiszen annyi óv mult el azóta, s mint nagyvilági hölgy végre belátta, hogy a dolognak könnyű, humorisztikus oldalát kell tekintenie. — De ön gonosz demokrata, még sem mondta nekem, hogyan tűntek el barátai a coupéeból ? A tanácsos észrevette, hogy kedvezőbb szél kezd már feléje fújni, és ismét mondá udvarias bókkal : — Azonnal lerántom a leplet ezen titokról is. Hogy az a rosz tréfa önnek egy ájulásába fog kerülni, arra csakugyan nem gondoltunk. De gondolja meg — hiszen akkor valamennyien mámorban éltünk — barát és ellen — egyaránt — s minden ut szabad volt, mely czólhoz vezetett. Barátom agyában meggyökeresedett azon rögeszme, hogy önben, nagyságos asszonyom, legnagyobb ellenségét és üldözőjót lássa, s midőn egy kis időre eszméletét elvesztette, ezt sugá nekem : — Most vagy soha, — csak egy merész tett menthet meg. Ismerem e tájat. Most mindjárt egy alagúthoz érünk, a bejárat előtt a vonat lassabban mén, söt egy pár másodperezre egészen megáll. Használjuk fel ezen előnyös pillanatot. Az visszaadja szabadságunkat!