Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-10-10 / 81. szám

V. évfolyam. 1878. 81. Máin. R.-Csaba, október 10-én. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmu lap. Megjelenilt hetenként nétszex- : vasárnap és cstitöi*töltön. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt;* félévre 3 frt; évnegyedre l.frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség Kladó-lilvatal: Főtér, Schwarcz-fóle ház, a postával szemben. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur, vidéken mindem p postautalványnyal nál és a nyomdában, vidéken mindea postahivatalnál 6 kros al. Szarvas, okt. 2. (K.) Mikor a kecskének jó kedve van, a jégre megy tánczolni; de mikor az embernek nincs oka jó kedvben lenni, akkor ugyan se vizén, se szárazon nem „Kállai kettős"-ködik s inkább vállalkoznék egy medve kedvtelésére, hogy egy odúban a talpát nyalja. Delicat foglalkozás ez egy neki keseredett magyar embernek. Ne ütközzék meg tehát szerkesztő ur azon, ha oly ritkán veszek tollat a kezembe; bizony nem azt az időt éljük ma, melyben kedvünk telhetnék. Minden rothad már Dániában. Beteg a társadalom, beleg teste-lelke, politikai élete, családi tűzhelyé. Meg kellett még azt is érnünk, hogy lássunk magunk körül nagy hazafiakat, a kik ragyogó arczczal fejezik ki örömüket a boszniai harczok áldozatai felett; a kik csak egyet sajnálnak : miért netn veszett több magyar fiu oda, a hős bosnyákok yatagánjainak suhintása alatt Hallani kell nyilatkozatokat férfiak részéről, a kik magokat nem csakember, de kizárólagos (patent) hazafiaknak tartják s követelik, hogy tartassanak : miként a hareztéren sebesültek, valamint az elesettek családjai részére mitsem kell adományozni. Minek mentek oda a harezba!? Es ezek a . . . szívtelenek, lelkiismeretlen izgatók még követelik a hazafi, az ember neveti Majd kaptok ti nevet a történettől s majd megköszönik jó indulatotokat a harczból hazatérendő vitézeink. Tessék csak higgadtan és komolyan a budapesti legutóbbi népgyülésről elmélkedni. Felesleges az ott mondott beszédeket tanulmány tárgyává tenni; oly tisztán, érthetően nyilatkozik bennök a rabbiatus ember, mint a sötétben a lidérezfény. A rendező uraknak kitűnő kedvök van, a jégre mennek tánczolni; de sajnos — sok embert visznek magokkal a jégre. Hova vezet ez? Annyian vagyunk magyarokul, hogy ily esztelen dologra is kerül belőlünk? Mi iesz a mi állami életünkből, ott hol társadalmi, sőt családi életünk is meg van mételyezve lelkiismeretlen politikusok működése által, ha minduntalan államellenes izgatasok törnek elő? Ha a népből a törvény ós rend iránti tiszteletet kiirtják ? Mi magunk sem voltunk és vagyunk Bosznia occupálásának barátai, e keserű pohár elmaradhatott volna tőlünk. De ha már meg kellett annak történni, annyira még sem valtunk meg eszünktől, hogy most : midőn már bevégzett tények előtt állunk, most a befejezés pillanatában, annyi drága vér ós sok pénz áldozata után kiváltjuk a győzedelmes hadsereg visszahivatását. Egy vesztett hadjárat nem árthatna annyit allaim tekintélyünknek, mint e visszavonulás. Erkölcsi életünk, befolyásunk örökre tönkre volna téve, ós a pánszláv körmök mérges hegyei széltépné lestünket. Több mint kudarcz, őrültség ily eszme keresztülvitele. A meetingezés helyén valónak lenni látszott az occupátió megkezdése előtt. Tetszett volna akkor gyűlésezni; a közvelemény hatalmas nyomása alatt talán másként tolyt volna le ez egész occupátionális ügy, ha ugyan mellőzhető lett volna ama magasabb indok, mely kormányunktól az occupátióhozi hozzájárulást, kicsikarta; de ne eső után. Ma már az ilyen törekvés csak kapezáskodás s egyedül a kedélyek felizgatására jó. A vak szenvedély, a mindent megakadályozni, felforgatni vágyás, a kormány és rendszer elleni mód nélküli opponálas annyira viszi a szélbali szereplőket — és ez bűn — hogy még szegény vitézeink iránti rokonszenvet is kiölik — ha ugyan rajtok áll — a nép szivéből. Nem elég, hogy eddigi működésök által barát és barát, szomszéd és szomszéd, testvérek, fiu és apa közt az egyenetlenség, szeretetlenség magvát hintették el ; hogy hazánk előhaladasát, fejlődését korlátozták; államunknak a külföld előtti tekintélyét kérdésessé tették; hogy európa népeinél megingatni törekesznek a hitet önkormányzati képességünk iránt, — még a Boszniában működő hadseregünket, derék vitézeinket is népszerűtlenné akarják tenni! Kiirtani szeretnék kebelünkből e katonák iránti részvétünket! Ez már kissé sok. Nem hazafiak cselekesznek igy! A népgyiilésező korifeusok a hazafiaskodás köpenyét csak azért vették magokra, hogy port hintsenek polgártársaik szemébe, nehogy észrevegyék, hogy sociál-demokrata törekvésekkel van dolguk. Ezek a mi nihilistáink, a kik a polgárok közti békét, összetartást, az állami rendet, a társadalmat összezúzni s helyettök sajat feltolt, önző szemelyök vezetése alatt uj, a commune által javalt állapotot, petróleum-világítás mellett, teremteni akarnak. Minden létező alkotást összezúzni, a zavarosban halászni s a socialismusnak áldozni, vézerelvök. Hát mi másra mutat legutóbbi működésök? mit mást jelentene egy dr. Csillag szerepeltetése? A szegény nep, a polgárság zöme, hangzatos frázisok altal felre hagyta magát vezettetni, s hova vitték őket Íáiinonyi-Helfyók ? A társadalom felbontásátiak örvényébe. Hanem most már tisztán lehet látni törekvésüket s fel fog a nép szeme is nyílni, hogy elverje magatói azokat, a kik tőle csaladját, vallását es baratját, sőt tulajdonát elvenni akarják. — A hivatalos lap vasárnapi száma a következő leglelsőbb királyi elhatározásokat közölte Kedves ttzell! Midőn onuek magyar országos pénzügyiiiiuiszitiri állasától való lemondását, buzgó os hű szolgalatainak elismerése mellett, ezennel ellogadom, egyúttal ieltiivonl önt, hogy e tárcza ügyeit másnemű elbaiáro^asoiuig ideiglenesén ínég tovább vezesse. Kelt .Becsben, 1878. evi oktuber tió 3-áu. Ferencz József, s. k. Tisza Kálmán, s. k." — Ő császári és Apostoli királyi Felsége, f. évi október ho 4-eu kelt legfelsőbb elhatározásával, a magyar összes minisztérium hivatali lemondását, buzgó és bü szolgálatainak elismerése melleit, legkegyelmesebben elfogadni, egyszersmind azonban meghagyni méltóztatott, hogy az egyes miniszterek, utódáig kinevezeseig, eddigi hivatalos működésüket folytassák. — A delegácziok összeillésének napja még nincs meghalározva és az egyik prágai lap eire vonatkozó hire teljesen alaptalan. A delegácziok megnyitásának napját csak későbben és pedig valószínűleg november 2-ára vagy 3-ára lógják kitűzni. — Az osztrák minisztérium lemondását is elfogadta ö felsége. É pillanatban tehát Lajtán innét és tul, két lemondott s az ügyeket csak ideiglenesen kezelő minisztérium van a kormányon. A Jíktaugygi Közlöny" tárnája, foit köszönhet Anglia szigeti helyzet, nek? (Vége ) Az angolszászokat a hastingsi csatában a normán nok váltották fel, kik szintén a germánokhoz tartoztak ugyan, de minthoay kalandor, tengeri rabló népek voltak és a gyenge francziák nem tudták magukat betöréseik ellen megvédelmezni : Együgyű Károly, Rolló vagy Róbert vezérüknek áteugedé Normandiái, hova ez a norrnanok egy részét betelepitó, kik, hajlékony és tanulékony nemzet lévén, a franczia nyelvet, szokásokat és erkölcsöket elfogadák, sőt jelentékenyen kimiivelék és finomiták és igy átplántálták a román el-met Angliába, hol azonban nem gyökeredzett mindjárt meg, mert a normannok az angolakat nagyon lenyomták, gyűlölték és s^mmitéle közelebbi viszonyban nem akartak velők lépni; csak midőn egyaránt kellett szenvedniük egy zsarnok király ön kénye alatt, midőn a mindegyiküknek kedves hazát mint pápai hűbért fogadia el Földnélküli János, csak ekkor hozta őket a közös szeuvedés közelebb egymáshoz és testvérileg szövetkezve nemcsak a Magna chartát szerzék meg maguknak, hanem megállapították az angol nyelvet, mely, ha nem is szép kiejtésében, de erőteljesség és szóbőségben csakis a görög által mulatik felül és a mostani világkereskedelem nyelve ; azonkívül egy nép származék ez összeolvadásból, mely habár nagyon kiilöncz is, de hidegvérüsége és vállalkozó szelleme közmondássá lőn. Már a 13-ik században kezdett e s/.iget népénél az önálló kifejlődni mi egészen akadálytalanul történhetett, minthogy mint sziget a kontinenrtől el van zárva és a szomszéd népek nem voltak igen képesek belügyeibe beavatkozhatni, de ők kifelé teljesen kifejthették egész erejöket mint ezt láttuk a dánok és francziák elleni háborúkban. Szintén e szigeti helyzetének köszönheti Anglia egységes kormányzását. Az angolszászok t i. Angliát hét királysági a oszták és ez a hét királyság örökös viszályok és véres háborúk által sanyargattatott, mig a lX-ik század elején azonat Egbert, Wessex királya, egységes állammá nem egyesitette, mely ez időtől fogva az „Anglia" nevet nyerte. De Anglia gyorsan növekedett és terjedt, mert II. Henrik, ki Franciaország királya is volt, 1163ban meghóditá Walest és 1172-ben az ir földet; I. Eduárd Walest szorosan egyesitó Angliához, korától fogva az angol trónörökös mai napig a „walesi herczeg" czimet viseli. Skócziát is iparkodott megszerezni, mi azonban se neki sem utódainak, a Plantagenet ház többi tagjainak se sikerült. A későbbi királyokat a fehér és piros rózsa közti harc/, akadályozta a Skóczia elleni politika folytatásában. Csak 1. Jakab a Stuart házból, volt képes az egész két szigetet Nagy-Britannia név alatt egyesíteni. Anglia épiti a legkitűnőbb hajókat, minthogy helyzete kényszeríti őt a hajóépítéshez, hogy a többi szárazföldi tartományokkal közlelkedDessék. Már Alfréd egy tingeri hajóhadat állított fel, melylyel a dánokat féken tarthatta, de később ez mindinkább fejlődött u^y, hogy