Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-01-03 / 1. szám

„BÉRÉSMFCGYEI KÖZLÖNY" 1878. I. SZÁM. * Apró hirek. Gyulán 1877. évben 529 haláleset fordult elő. — Timanoff Vera és Seydel Tlieresina Gyulán közelebb hangversenyezni fognak. — A b.-csabai kaszinó már áttette lakását díszes uj helyiségébe, a csabai vigadóba. Mindenféle a hazából és Nagyvilágból. * Tisza Kálmán minisztereluök január 2-ikán este érkezett vissza Berlinből. * Mr. Momson budapesti angol konzul tegnapelőtt sürgősön Bécsbe utazott, de ott csak rövid idéig marad. Utja valószínűleg politikai természetű; mint értesülnek legközelebb az akadályozta meg Bukarestbe való utazását, mire táviratilag feihiva volt, hogy épp elindulása idején ment el Sándor czár is Bukarestből Szt Pétervárra. * Páris, dec. 31. Courbet festő meghalt. * Márványtelepet födöztek föl Tiszolczon, Esztergom megyében. Mint az „Esztergom" irja, a márvány, mely tiszta fehér, szürke, sárga és tarka, nemcsak építkezési, de szobrászati czélokra is igen alkalmas. Irodalom és művészét. * Hozzánk bekiildetett : „Előfizetési felhívás a „Gazdasági Lipok" 1878. évi XXX. évfolyamára." Az orsz. magy. Gazdasági Egyesület tagjaihoz intézett körlevélből értesült a t. gazdaközönség az egyesület azon határozatáról, hogy 1878-tól kezdve a „Gazdasági Lapok" mint az egylet saját közlönye, minden egyesületi tagnak dij nélkül fognak megküldetni. Ezen áldozatkész határozat folytán a „Gazdasági Lapok" közel 30 évi fennállásuk óta, most válandnak csak valóban az egyesület közlönyévé, miután igy az egyesületi közlöny minden tag kezéhez jutván, az egyesület és tagjai közötti kapocs s ezzel a közös czélra — t. i. a gazdasági haladás fele — való munkálkodás könnyebben leend megvalósítható. A. „Gazdasági Lapok" egyszersmind a „Nemzetgazdasági egylet" közlönyéül is szolgálandnak. A „Gazdasági Lapok" szellemi része, s e lapnak a szakirodalom terén tekintélye az egyesület említett intézkedése következtében csak nyerend, a mennyiben a lapra-előfizetők számán fölül, az egyesületi összes tagok tekintélyes száma gyarapitandja e lapok olvasóinak körét, s igy kétségkívül azokét is, kik részint önálló czikkekkel, s a gazdasági viszonyokról szóló tudósításokkal a lap tartalmát és változatosságát gazdagitandják. A „Gazdasági Lapok"-nak eddigi régi munkatársai ujakkal is szaporodván, ezek diszes névsora kezességet nyújt arra nézve, hogy a lap szellemi kiállítása körül alólirt szerkesztők oly jeleutékeny támogatásban röszesülendnek, mely e lapokat e tekintetben az összes hazai szaklapok fölé nelyezendi. Azon számos szakegyén és ügybarát közül, kiktől a lapok szellemi gyámolitását reményijük, közöljük egyelőre azokat, kik a lapot munkálataikkal ga/.üagilani a köyetkezű suiu^alOati iuái nddig is Ígérkeztek, u. m.: grófSzapáty (iyula, Korizmics László, Lónyai Gábor, Kenessey Kálmán, Kozma Ferencz, Tanárky Gyula, Peterdy Gábor, Érkövy Adolf, Perlaky Elek, Dapsy László, Oilehert Róbert és Béla, Bereezki Máté, Benkő Dan.el, Dávid Alajos, Galgóczi Károly, (ionda Béla, Havas József, Gyürky Antal, Meszéna János, Gajnos Gusztáv, Gajnik János, Kvassay Jenő, Kubinyi Lajos, Kodolányi Antal, Kriesch János, Tomssics István, Tormay iiéla, Zlamál Vilmos, Rozdonyi Sándor, Pottyondi Béla, Mannlicher Róbert, Molnár István, Nagy Zoltán, Nyáry Gyula b., Barkassy Kálmán, Thalmayer Victor, Berzeviczy Egyed, Szentkirályi Ákos, Cserbáty Sándor, Deininger Imre, Deutseh Lajos, Rottler József, Duka M&rczell, Emich Cusztáv, Jnrenák Sándor, Hensch Árpád, Girókuti Eerencz, — A „Gazdasági Lapok"-at lehetőleg változatossá s a gazdaközönség számára minél élvezetesebbé óhajtván tenni, az önálló czikkeken kivül apróbbb közleményeket a teljesb átnézet végett rovatok alá sorozandjuk, mihez képest a „Gazdasági Lapok" beosztása leend: A „Gazdasági Lapok" minden számban hozandnak 4—5 a napi kérdéshez vagy egyéb gazdasági tárgyakhoz szóló eredeti czikket, melyekben többek közt a gazdasági gépészet terén felmerülő minden újdonság vagy javitása ismertetve lesz. Tárczánkban főkép a természettudományok vagy a gazdai életből merített tanulságos olvasmányt nyujtandunk. Fogunk hozni minél gyakrabban gondosan készített ábrákat, melyek a gazdasági gépek, különböző állatfajták s az ujnövények vagy kertészeti újdonságok ismertetésének kiegészítésére fognak szolgálni. A lapoknak továbbá állandó és pedig hivatalos rovatát fogják képezni az országos gazdasági egyesület és nemzetgazdasági egylet közgyűléseinek, választmányi és szaküléseinek eseményeik, hogy a tagok ez uton az egyesület működését folytonos világlatben tarthassák. Kiváló figyelmet fogunk továbbá fordítani arra, hogy a vidéki gazdasági egyesületek mőködésének minden mozzanata tudomásunkra hozatván, arról a lapokban is tüzetes említés tétessék, hogy igy az országos gazgasági egyesület és a vidéki gazdasági egyesületek tevékenységéről olvasóink egymást kiegészítő teljes képet nyerjenek. Kisebb közleményeink a következő rovatok alá lesznek sorozva: gazdasági tanintézeteink és tanügy, szakirodalom, a gazdákat érde ló kormányi intézkedések, törvények és rendeletek a földmivelés terén, állategészségügy, lótenyésztés ügye, gazdasági statisztika, birtokváltozások, pályázatok, vidéki tudósítások, üzleti hirek, kiállítások, versenyek és ülések határnapjai, méhészet, kertészét, szerkesztőséghez intézett levelek, napi újdonságok, személyi hirek, — mely rovatok alatt minden számban változatos egyvelegben kózlendjük olvasóinkkal mindazt, mi a földinivelést érdeklő nálunk és a külföldön felmerült. A lap kiállítására papiios és nyomás tekintetében kiváló gondot forditandunk, s azon leszünk, hogy a lapok jobbára eredeti rajzok után készült jeles ábrákkal jelenhessenek meg. Hirdetési rovatunkban, minden a gazdaság körbe vágó tárgyakról hirdetéseket közlünk, megjegyezvén: hogy a gazdatiszti, erdészi vagy kertész-állomásokra hirdetett pályázatokat, valamint ilyenekre szóló ajánlatokat csupán a bélyedgij megtérítése mellett dij nélkül közlendjük. A „Gazdasági Lapok" másfél sűriin nyomatott íven, hetenkint egyszer, kedden, fognak megjelenni. Előfizetési ár: fél évre 3 fit. egész évre Ö frt. Az előfizetési pénzek legczélsz erübben postai utalvány utlán a „Gazdasági Lapok" kiadóhivatalához (Budapest, Köztelek, üllői-ut 12. sz.) Küldendők. Budapesten, 1877. dec. 10. Morócz István, Máday Izidor, szerkesztők." * Megjeleut és hozzánk bekiildetett: „Wenn die Scbwalberi heimwárts ziehn" Walzer für das Pianoforte von Philipp Fahrbach. Kiadja Táborszky és Parsch ; ára 80 kfajozár. * Wagner László a kir. műegyetemen a mezőgazdaság és erdészettan nyilvános rendes tanára 1878. január hó 1-től elvállalta a „földtnivelési érdekeink" és a „fa usi gazda" szerkesztését. Ajánljuk ezen két jeles képes gazdasági szakközlönyt a magyar gazdaközőnség pártfogásába. A „földtnivelési érdekeink" czimü hetilap előfizetési ára egész évre 6 frt, a „falusi gazdáé" 3 frt. Az előfizetési pénzek Légrády testvérekhez (Budapesten, V. Nádor utcza 6. sz.) A lap szellemi részét illető közlemények pedig Wagner László czirne alatt (Budapesten, V. Erzsébettér 10-ik szám] külden lók. * „Bolond Istók" czíme alatt Uartók Lajos (don Pedrő) az „Üstökös" eddigi főmunkatársa uj élezlapot indit. Habár ellenzéki szellemben lesz szérkesztve, de mivel a szerkesztőben egészséges humor pezseg és szatyrája sokszor igaszságos : a nem ellenzékinek is mulattató olvasmányul szolgálhat. Nem mulaszthatjuk el azonban alkalmilag megjegyezni, hogy csak nálunk létezik az a ferde iránya a hírlapirodalomnak, hogy még az élczlapok is bizonyos politikai párt organumai, holott a humornak ós szatyrának politikai pártokhoz tartoznia nem kellene, hanem a nevetségest előtüntetni ott a hol találja. A Bolond Istók előfizetesi feltételei egyébiránt a következők : egész évre 8 frt, félévre 4 fr t, évnegyedre 2 frt. Törvényltezési terem. * A gyulai járásbíróságnál — mint bennünket értesítenek f. hó 19-ig sommás ügyek fel nem vétetnek. * Váltóvégrehiijtás folytán keletkező igénykoresetekben oly ügyekben, melyekben maga a váltókereset az uj törvény hatályba lépte előtt inditatot meg, a felebbviteli indokok 21 óra alatt adandók be, külömben mint elkésettek visszautasitandók. Ezt tanulta meg egy csabai fél a maga kárán, igen furesa és eljárásunkra nem a legkedvezőbb világot vető körülmények közt. Elsöbiróságila g ugyanis igénye megáílapíttatott ; pernyertes lett. Ez ellen végre najtató élt felebbezéssíl és az uj váltóeljárás szerint 3 n a p alatt adta be Írásban a felebbezést. A királ.i tábla megváltoztatta a végzést és elutasította igényét, mi ellen természetesen ő a kir. kúriához felebbezett szintén 3 nap alatt adván be felebbezését. A kir. karia a fentebbi elv alapján mint elkésettet visszautasitá a felebbezést. A kir. tábla az ellenfélnek ugyanazon idő alatt beadjtt felebbvitetelét elfogadta és érlimileg határozott a kir. kúria visszautasítja a szinte azon idő alatt beadott felebbezést, a jogaiban sértett fél pedig ütheti az ilyen eljárás nyomát és jajgathat, mert nincs több jogorvoslat I * Pallay Jenő, a gyulai törvényszékhez kinevezett aljegyző, a napokban foglalja el állását. Gazdászat, ipar és kereskedelem. Ki nevezhető okszerű gazdának ? Sok ember foglalkozik gazgassággal, ki azt hiszi magáról, hogy jó gazda. 3 ez természetes; mert az ember gyengeihez tartozik, hogy hibáit és hiáayos eljárásait ritkáu akarja belátui és elismerni; ha pedig máe> valaki bátorkodik azokra figyelmeztetni, akkor kész a harag ós neheztelés. Nem az a jó gazda, ki sokat termel, de csak rövid ideig; hauem az, ki ugy osztja be birtokát és oly vetésforgást állapit meg, mely szerint talaja ki nem merül, hanem állandó termőképességben tartatik. Ki aránylag sok piaczra szállítható növényt termeszt, az oly tőkepénzeshez hasonlít, ki nem elégszik meg tőkéje kamataival, hanem a tökét is fogyasztja. Tőke fogytával természetesen a kamat is kevesbedik. Ily egyén tehát előbb-utóbb kamatot sem kaphat. 11a valaki földjét nem trágyázza, sekélyen szánt, takarmány-növényeket nem termeszt, s igy elegendő állatot sem tart; továbbá, ha valaki csak búza vetésben véli jövedelmét feltalálni; az tőkéjét, azaz talajának ásvány, oldatait fogyasztja annyira, miszerint a pillanatnyi haszonliajhászat következtében fóldjenek termőképessége kimerül s végre silány termésekkel kénytelen megelégedni. Az elősoroltikból látható, hogy nemcsak az nevezQető könnyelmű tékozlónak, ki pénzét elfeesérli, hanem az is, ki talajának termőerejét okszerűtlen gazdálkodással apasztatja. Helyes vetésforgás, trágyabőség, időszerű és mély szántás még nem elég a jé gazdálkodáshoz ; hanein ha rend, tisztaság, ügyszeretet és üzleti szellem is csatlakozik az érintett tényezőkhez, akkor teljes mértékben érdemli bárki is a jó gazda czimet. Semmiféle üzlet, annál kevésbé a mezőgazdaság nem létezhet rend nélkül. Felületesen tekintve a gazdasági munkálatok bizonyos rendetlenséget mutatnak; de e látszólagos rendetlenségek oly lánczolatos összefüggésben folynak egymásból, hogy a munkálatok haladtával kitűnik azok rendezettsége és szabályossága. Az egymásba vágó és egymást támogató munkálatoknál csak akkor követünk rendet, ha minden munka kellő időben telje sittetik és semmiféle lényeges mulasztás el nem követtetik. Nem fogunk oly gazdát rendesnek nevezni, ki azért, mért a kévés gabona behordásávat siet, jármos ökrei élelmeztetését és gondozását elmulasztja; vagy mert sok a vetni valója, sekély és vak barazdákkal bővelkedő szántást végeztet és a boronálást szükséges rosznak tekinti. Csak a gondolkodó gazda nevezhető rendesnek, ki előre számit és nem akkor kapkod, midőn a munka már körmére ég. A rend ikertestvére a tisztaság. Egyik a másik nélkül nem is képzelhető. A tisztaság fentartásánál sokkal több áldozatba kerül a piszok ós rondaság. Némely gazda abban leli kedvét, ha udvarában valóságos zűrzavar honol. Néhol a piszkos embert tartják jó gazdának; mert mint mondani szokás, sokkal, nevezetesebb dolga van, semhogy idejét állatinak, eszközeinek és saját magának tisztítására fordíthatná. Valamint rend és tisztaság egymás nélkül nem létezhetnek, ugy a tisztátalanság minden íor a resteknél található fel. A tunyaság esküdt ellensége minden tisztaságnak. Ki gyermekkorában irtózik a mosdatás és fésüléstől, az íelnőve nem sok seprőt és meszelőt fog elkoptatni. A mai világban ügyszeretet nélkül, bármily pályán is, eredmónynyel működni nem lehet. Ki azért lett gazdává, mert más pályán már megélni nem tudott, az kényszernelyzetében kedv nélkül gépileg végzi teendőit. A leglényegtelenebbnek látszó munkálatok a gazdát bizonyos izgatottságban tartják és gondolkozásra serkentik. De gondolkodik-e az, vagy bir-e oly egyén helyes itélőtehetséggel, kinek figyelme, esze máshol kalandozik? Sok oly gazda van, ki szokásból vagy kényszerűségből megjárja gazdaságának zegezugát, megnéz mindent, de mitsem lát, azért, mert gondolatai máshol jártak. A magtárban és istállókban csüngő pókhálókat csak akkor veszi észre, midőn orrára rakódnak — téveteg tekintete zenét korcsmát, kártyát stb. keres. Ki azért lép a gaidai pályára, mert annak netáni kellemeit ismeri és azokat akarja élvezni, de ugyané pályának árnyoldalai, nehézségei ismeretlenek előtte, az midőn beíllanak utóbbiak, kedvét veszti és minden gazdasági mívelet iránt hideg közömböt vagy unalmat tanusit. Oly gazda ki egykedvüleg jár el teendőiben, annak szetne elé hályog vonult. A ki pedig nem nyitja ki szemét, annak mások nyitják ki erszényét. A gazda nemcsak termel és tenyészt, hanem a meglévő anyagokat értékesiti, pénzzé is teszi. Terméneivel tehát bizonyos mértekig üzérkedik a gazda. Hús, gabona, tej, fa, gyapjú stb. helyes és kellő időbeni értékesítése széles ismereteket és gyakorlatot tételez fel, melyek nélkül a gazda tetemes károsodásokat szenvedhet. Nem fogja senki sem ajánlani, hogy a gazda vásárról vásárra járjon; hanem igen is látogassa meg a vásárokat és azonfelül tartson hírlapot, melyből a hazai- és világpiacz eseményeit és árait figyelemmel kisérüesse. Az üzleti áttekintés abban összepontosul, hogy az egyes műveletek arányban legyenek az egész működésével. Tanúsítson a gazda takarékosságot fösvénység nélkül. A fukarság gyakran pazarlássá fajulhat; pl. ha valaki bizonyos munkát íendes időben végezthet egy forintért de ha néhány hétig vár ugyané munkáért csak 60 krt fizet: a megtakarított 40 kr. csak látszólagos, mert e munkának megkéséséből vagy elhalasztásából tetemes veszteség származhatott s igy a fukarság itt kárt okozhatott. A gazdának* üzleti szelleme nem a más rászedésén, megcsalásán alapszik; hanem az egyenes ut, igazmondás szül Icözbecsüléss, mely n dkül tekintélye hitele nem erősbül. A termelt anyagok mikénti értékesítése, az állatok tartása, szaporítása, élelmezése, a földek fel- és beosztása, az igás es kezi erö kiüasználása stD. mtna uly tóuj^ök, melyekből ítéletet vonhatunk, hogy valaki a jó vagy a rosz gazdák közé soroltassók-e. Ha belépünk bármely gazdasági udvarba vagy majorba, legelőször a tisztaság ós rend fog Ítéletünkben útmutatóul szolgálni, mert piszok ós zűrzavar nem fór meg a jó gazda háza körül. G. 0. * A B.-Csabán, jan. 2-áu tartott hetivásár alkalmával hivatalosau jegyzett arak : 1. Buza m. mázsa elsőrendű 11 frt — kr. másodrendű 9 frt 80 kr. 2. Árpa elsőrendű 6 frt 70 kr. másodrendű 6 frt 50 kr. 3. Zab elsőrendű 6 frt 20 kr. 4. Kukoricza 6 frt 50 kr. másodrendű 6 frt — kr. 5. Szalonna uj m.mázsa 42 frt 47 frtig. G1 a c z Perenez, városi esküdt. L©gu.jalbl> posta. * Bécs, jan. 1. Teljesen megbízható értesülés szerint a király gróf Andrássy Gyulát az arany gyapjas renddel diszitette fel. * Pétervár, jan. 1. A czár a sajtó vétséget elkövetteknek megkegyelmezett. Az orosz „Agence" megczáfolja a konstantinápolyi „Agence Havas" által hozott orosz fegyverszüneti kényszerűséget. * Konstantinápoly, decz. 31, éjjel. A „Havas" közli: több nagykövet felszólitá a portát, hogy a szombati siirgönyzött feltételek mellett egyeztek bele a fegyverszünetbe. Oroszország ezen feltételeket el fogja fogadni. A porta békés érzelmeket mutat. * Birnmingham, jan. 1. A szabadelvű társulatok mindenütt meetingeket tartanak és elhatározták, hogy a parlamenthez kérvényt nyújtanak a végett, hogy Törökország integritásának kérdésébe ne avatkozzék, és hogy a szoros semlegesség mellett maradjon. * Róma, jan. 1. Az Italie megczáfolja azon hirt, hogy Gambettának küldetése lett volna a franczia kormánytól az olasz udvarhoz. Szerkesztőségi posta. — D. Géza urnák Bpesten. Közreműködését szívesen fogadjuk. Gyors értesítést kérünk oly dolgokról, melyek a fővárosi ujságok által még agyon nem „csépeltettek." — A—i J—f urnák Budapest. Inkább prózai munkákat kérünk. Vezér-, vagy oktató tartalmú eredeti czikkeket. Felelős szerkesztő: dr. Báttaszéki Lajos. B.-Csabán, 1878. Nyomatott Dobay János könyvnyomdájában.