Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-08-15 / 65. szám

»BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" I276. 48. SZÁM. jei a föld kebeléből. Gyermekjátékai is mindig komoly alakításban mutatkoznak, ha ezen ko­moly foglalkozási irány korához, erejéhez, tehet­ségéhez képest helyesen fejlesztetik, le lesz rakva szivében a munkaszeretet alapja. A munkaszeretetnek nincs szüksége kény­szerre, biztatásra vagy Ígéretre, önmagától fejlik az pompássá, mint a viruló áloe, önmagából növekszik hasznossá, mint a gyógynövény, mely az emberiség egészségi állapotának fentartásában mindig behatóbb szerepre van hivatva. A munkaszeretet tanulásvágygyal van ösz­szekötve, egyik a másikat egészíti. Azon anyá­nak lehet igazi öröme gyermekében, ki a mun­kaszeretet s tanulásvágy paizsa alatt látja ser­dülni kedvesét. E boldogot minden anya magaóvá teheti, csaü határozott akarata legyen a házi foglalkozásban mindig élő példánykép ragyogni leánya előtt. A jó házi nevelés teszi az ügyes gazdasz­szonyság koronáját a kifejlett leány homlokára ; a növeldék áldása nem a folytonosan csillogó harmatcsepp a virágkehely ben, hanem rohamos zápor, mely hirtelen elvonul; a növeldében nyert képzés csak ephemer csillogással ruházza fel a hajadont, hogy a társas finomság palástja alatt irtózzék gyöngéd ujjacskáit a kitartóbb munkához értetni. Mondják: a növelde megtanítja a leányt nemcsak a pompás piperemüvek, hanem min­denféle, hölgynek szükséges öltönyök előállítására, a kisebbített és nagyobbított mértékek öntudatos alkalmazására és használatára. Igen, ha minden növeldének lenne egy Grusztrinyija, ki kézzelfog­ható alapossággal mutogatná a mértékek között létező viszonyt, hogy a most divatozó miniatur­tanmód a küléletben is gyümölcsözővé tétet­hessék. Midőn a hölgyek unatkoznak, jele hogy nincs bennök megvetve a munkaszeretet alapja. A ki a háznál magának dolgot nem talál, csak alárendelteinek tetteit bírálgatja, gáncsolja, tel­jességgel nem adhat jó irányt gyermekei foglal­kozásának. Ez legjobban szereti önmagát. Kicsoda a háznál a központ, mely körül a cselekvések -folyama megfordul, ha nem a családanya? Az ő akaratának kell fényt lövelni a házi rendre, mint a napnak a munkában sürgő-forgó világra. Kendtartó családanyának gyermekei is ilyenek lesznek. • Az a legjövedelmezőbb házi ipar, ha a le­ánygyermekek minden családnál korán munka­szeretetre szoktatnak ; ha a szellemi képzés mel­lett megtanulják az időt okosan felhasználni. Az a legjövedelmezőbb házi ipar, ha hölgyeink mind azt önmagok végzik a család keretén belől, a mit kifejlett lelki tehetségeiknél fogva megtenni képesek. Az a legjövedelmezőbb házi ipar, ha saját öltönyeik előállítása végett nem szorulnak a szomszédba, ha a felszabott kelméken saját iz­lésök fénye ragyoghat. Akármi tisztességes foglalkozás nem meg­alázó. A valódi műveltség és a munka testvérek. Csak az álinüveltség bársonypamlagán henyélő hölgyek fitymálják s nézik le a munkakedvet és örülnek, hogy Isten őket nem oly munkára te­remté. No ezek aztán olyanok, mint a fagyöngy, moly az élőfa táperejét' még akkor emészti, mi­dőn már lombjai lehulltak. Ilyenek előtt az a legjövedelmezőbb házi ipar, ha kényelmök becses érzetében minél többet parancsolhatnak, s minél kevesebbet tehetnek. Ez nem az alakitó, takarító, hanem a fogyasztó és pusztító házi ipar képe. A női akaratnak egyenlő erejébe kerül, hogy a házi életet hasznos foglalkozás által fűszerezze, önmagát szórakoztassa, egyszersmind munkássága által a család fentartó tényezőjévé emelje, taka­rékossága által jólétet biztosítson, vagy hogy a tétlenség puha vánkosán lesse a napot, a mások cselekvényeit ócsárolja. Még a tétlenségben is azon tevékenység van, hogy a szellemi élet a mások bosszantására működik. Szerencsés hölgy, ki első neveltetésétől kezdve a munkaszeretet öröm virággal hímzett ösvényén halad, szerencsés, ki nemcsak parancsolni, ha­nem tenni is szeret. Ugy van áldás a családon, ha hölgyei nemcsak akarni, hanem tenni is tudnak! Kállay István. LEVELEZÉS. Szarvas, aug. 13. Tekintetes szerkesztő ur ! Lezajlott a választási harcz. Nagy volt a küzdelem; egyik párt éppen agy, mint a másik nagy tevékenységet fejtett ki, ami abból is megítélhető, hogy a szabadelvű párt csak 6 szavazattal győzött. De éppen azért, mert oly heves volt a küzdelem, több idő kell hozzá, mig a kedélyek megnyugosznak, a mi nagyon természetes va­lami. A tengeren is, ha el is mult már a vihar, még sokáig tart azután a hullámzás. — Es énnekem arra nézve, hogy a kedélyek hullámzása mihamarább elsi­inulji n, - vau egy biztos gyógyszerem, akarom mon­dani tanácsom, mely se nem uj, se nem eredeti, de a mely t éppen azért, mert ki van már próbálva, minden­kinek szívesen ajánlok s ez az : ha már megtettük az egyik polgári kötelességünket t. i. hogy egymást kapa­czitáltuk és szavaztunk, tegyük meg azt a nem cseké­lyebb, de sőt az egyedüli a valódi polgári kötelességün­ket : végezze kiki a maga hivatásának teendőit lelkiis­meretesen, a földmivelő a mezőn, az iparos a műhely­ben, a hivatalnok az irodában, a kereskedő a boltban, a tanító a kathedrán stb. hagyjuk a világpolitikát azok­nak, kik Hivatva vaunak kormányozni azt; ne gördítsünk hol in i ízetlen rágalmakkal egymás útjába akadályokat, hanem inkább hasonlítsunk a jó szerkezetű gépezethez, hol egyik kerék a máiknak működését előmozdítja, fo­kozza : ós akkor a pillanatra felzaklatott kedélyeink el­simulnak, az ut a haladás, a tökéletesség felé, mi mind­nyájunk czélja, neiu lesz megakasztva, nyugalmunkkal a jólét, jólétünkkel a szeretett haza is emelkedni fog. A kötelesség hü teljesítése a legszebb polgári erény s ha gyakorolni lógjuk, mi leszünk a legjobb politikusok s legjobb hazafiak. Es igy sokkal többet használunk ön­magunknak s a hazának is, mint használnánk az által, ha „ politikai meggyőződésből" egymást houárulóknak nevezzük, egymást legazemberezzük, vagy ha csupa ha. zaszeretetből a haza dicsőségére egymást agyba-í'őbe verjük. — Lehet, hogy éppen azoknál, a kik legkeveseb­bet értenek a politikához, szavam eluangzó szó lesz a pusztában, s lehet, hogy éppen azok fognak a legdühö­sebben vitatkozni tovább is, mert csak igen igaz az, a mit egy német tarlós mond, hogy az emberek leggyak­rabban s leghevesebben vitatkoznak a felöl amit nem értenek : mindazonáltal még egyszer ajánlom, csillapod­jon a szenvedély, némuljon el a vitadüh s adjon helyet a józan kötelesség érzetnek s áldásos munkásságnak, mert megvagyok győződve, hogy csak akkor, ha mindenki megteszi kötelességét, fog virulni e haza. — Ugy le­gyen. r. 1. TÁVIRATOK. * Zsepcse, aug. 8. tegnap a 6. hadosztály két dan­dára nyomult előre Maglajból nagyou hegyes vidéken Zsepcse felé. Az ellenség körülbelül 6000 emberrel és négy ágyúval rendelkezett, és makacs ellentállás után két állásból visszaveretett. A 27. vadászzászlóalj szárnymoz­dulatával fegyverei letételére kényszeritett egy rendes ni­zám zászlóaljat, melyet 7 tiszt vezényelt, ós négy lösze­res kocsit foglalt el, Philippovics tábornok és kísérete többször volt kitéve az ellenség ágyutüzének. Vesztesé­günk 58 halott és sebesült. Kubin főhadnagy a Hartung tartalék-ezredből elesett. * Konstantinápoly, aug. 11. A leghatározottub­b in biztosítják, hogy a porta tegnap távirati uton eré­lyes ut isitást küldött Szerajevóba, ós kijelentette, hogy ő már megegyezett az osztrák-magyar kormánynyal kötendő konvenczió alapelvei iránt, és azért az osztrák-magyar csapatok nem mint idegenek, hanem mint barátok lépnek az országba, igy tehát minden ellentállás czéltalan ós káros. * London, aug. 11. A Reuter ügynökség jelenti Konstantinápolyból : A porta elhatározta, hogy Kréta szigetének nagy engtdményeket fog adni, Görögország követeléseit azonban utasítja. * Fiume, aug. 11. Tisza Kálmán miniszterelnök 154 szavazattal Peretti Lajos 58 szavazata ellenében lel­kesedéssel képviselővé választatott. * Bécs, aug. 11. A főparancsnok jelenti Zsepcsé­ből 8 ról, hogy fényes diadalt aratott augusztus 7-én Maglaj és Zsepcse közt a fölkelők nagyszéinu serege fö­lött. Az előnyomulás három hadoszlopban történt. A bal­szárny délben bukkant az ellenség hadállására Ponievo­Brankovics mellett. Ez erős hadállás minden akadályát legyőzte a lisztek erélyessége ós a csapatok vitézsége. Négy órakor már ki volt verve az ellenség első állásá­ból, és nagy veszteségeket szenvedett, de még erősebb állást foglalt el a Zepaczko és Zimicza csúcsokon. A há­rom hadoszlop konczentrikus és nagy hatású tüze, makacs védelem után 6'/ u órakor borzasztó vesztességgel szorí­totta vissza az ellenséget Zsepcse felé. Egy anatóliai re­dif zászlóalj, mely Szerajevóból jölt a fölkelőkkel, körül­vétetett és fegyverletételre kényszeríttetett, és a maglaji erődbe kisértetett. A fölkelők a segély Boszna gázlóin át rendetlenül menekültek. Az ellenség száma jóval megha­ladta a 6000-et; négy ágyuja is volt. A szerajevói segít­ség két redif zászlóaljjal teljes számban megérkezett hoz­zájuk. E zászlóaljak egyike megmenekült. Maglaj, Zsep­cse, Zemcza és Doboj összes mohamedán lakossága részt vett a harczban. A csapatok hősiessége bámulatos. A vpsztesség még nincs pontosan megállapítva. Hat halot­tunk van. Az óriási fáradalmak után egy napig pihennek a csapatok. A 7. hadosztály augusztus 5-kén összeütkö­zött a bégek által vezetett 1000 fölkelővel Han Bogolje és Varczav Vakuf közt. A fölkelők heves küzdelem után visszaverettek Jaicze felé. * Bécs, aug. 12. A hetedik hadosztály sürgönye következőleg hangzik: Tegnap, (aug. 11.) megszállták csapataink Travnikot ós azonnal tábori távírdák állítottak föl. Az összeköttetés Banjalukán át helyreállíttatott. Wiir­temberg hg. táborszernagy tudósítása szerint Varcas, Va­out és Jaic helységekben 7 tiszt, és 160 ember tekszik sebesülten, kik a 6-án és 7-én történt csatározásokban sebesültek meg. További tudósítások a főhadiszállásról nem érkeztek. * Czegléd, aug. 12. Czegléd városa Verhovay Gyula szóJsőbalit egyhangúlag választotta meg. * Selmeczbánya, aug. 12. Miután az ellenjelölt helybeli ügyvéd, Tóth Gáspár visszalépett, Tisza Kálmén nagy lelkesedéssel egyhangúlag Selmecz-Bélabánya váro­sok képviselőjének lett megválasztva. MEGYEI HÍREK. — Meghívás. A b.-csabai nőképző-társulat t. tagjai f. ó. aug. 18-án d. u. 4 órakor a vá­rosháza dísztermében tartandó közgyűlésre meg­nivatnak. A közgyűlés tárgyai : 1) Két tanítói ál-^ lomáa betöltése. 2) Számvizsgáló bizottság jelen­tése. 3) (Jj számvizsgáló bizottság megválasztása. B.-Csaba, aug. 13. 1878, Az elnökség. — Szentandráson f. hó 11-én orvos választás volt s a 13 pályázó közül dr. Nagy Kálmán ur 40 szavazattöbb­séggel dr. Sinkovitz (iyörgy ur ellen lett megválasztva. Szomorú, liogy a pályázók egyike részére pénz ós borral korteskedtek s még szomorúbb, hogy dr. Sinkovitz urat szarvasi szélbali kertesek agitacziója folytán csak azért buktatták meg, mert kormánypárti, de legszomorúbb az, hogy a a/ 3 rész többséggel biró szabadelvet valló szavazó polgárság, a kisebbség által magán ezen csúfot tenni eu­gedte s oly lanyhán járul a szavazó urnához. Ugy tud­juk, hogy a választás megsemmisítése iránt a Sinkovitz párt megtette a kellő lépéseket. (í) Kenderáztatás. Gyuláu nagyou elhai apó.lzott az a szokás, hogy több „gazdasszony" lemwnt a Körösre, s kenderét a város közepén áztatván ott ki is „bugázta.* Knnek neszét vévén a rendőrség, ez ellen szigorú rend­szabályt hozott, s most a „jó néniknek* egész a Fekete­Körözs aljáig vándorolnak, ha kendert akarnak áztatni. Tehát az eróly használ. (?) Szerencse a szerencsétlenségben. Gyulán e hó 11-ón egy előkelő uri helyen kis házi mulatság volt. Javában tánezol a fiatalság fesztelen kedvének határt nem engedve s midőn igy mulatoznának, eszébe jut a gondos házi úrnőnek, hogy jó volna most ily melegben egy kis fagylalt. Az eszmét helyesnek találják; megho­zatják a f.igylaltot s külön terembe mindnyájan asztalhoz vonulnak, azonban midőn itt javában étkeznek, cseveg­nek : egyszerre az elhagyott teremben, hol az előbb mu­latoztak, nagy putfanás hallatszik. Kifutnak s az egész szobapadozatot tűzben látják; sikerül csakhamar elfojtani a tüzet. Az egész eset onnan eredt, hogy a függő petro­leumos lámpa lezuhant, s a petróleum a szobába elterült s tovább égett. Mily nagy a szerencse, hogy épen ekkor nem voltak a tánezolók a teremben, különben ki tudja, mily szerencsétlenség történt volna? (Sz. J.) Színeszet B.-Gyulán. E hó 8-án adatott „jEsküvel és eskü nélkül" czimü színmű 4 felv. Augiér­töl. E szinmü most először adatott Gyulán. A mi a da­rabot illeti : a közönség tetszését nem nyerte in2g. Kevés benne a cselekmény, a hatás csekély, általában véve üres. A mi a játékot illeti, színészeink igyekeztek szerepeikbe életet önteni. Kiemeljük első sorban is Ditroinét, Fánny szerepében. Mátrai Caverletet személyesité; jó alak, előa­dása, szavalata, mindig a helyzethez mórt volt; kár, hogy oly sok baja van a „súgóval". Dobozy Linának — — Caverlet neje — mimikája túlzott; sokat kellene simí­tani játékán s még az is hozzá, hogy ily anyaszerep­ben egy kissé fiatal volt. A rendezés „külügyeit" illető­leg : arra jó volna vigyázni, hogy a függöny „vígabban járna," mert gyakorta ennek rosz legördítése egy egész lelenet hatását tönkre tette. Közönség csekély számmal. E hó 9-én „Giroflé-Girojiá" operette. Igen kedves darab, könnyű kedélyes áriái szívhez szólnak s jó benyomást tesznek. a czimszerepet Árpássy Katalin játszá; csinosan énekelt, hangja most sokkal tisztább volt, mint előbbeni föllépte alkalmával. Mourzoukot, Marczel személyesité kitűnően ; Marasquet Falvi — Don Bolerót, Sz. Németh. Közönség közép számmal. E hó 11-én „Két pisztoly, vagy: Sobri likndalma" népszínmű. Ez előadásról igen dicsérőleg emlékezhetünk meg. Most is egyedül azaz át­kozott függöny „maczerálta" a közönséget, de ugy a szereplőket is. E hó 13-án Mátrai B. Béla jutalom játé­kára adatott „A haramiák" szomorújáték 5 felv. Schil­lertől. * Vakmerő botrány. A b.-csabai „Széchenyi li­getben" mult vasárnap este egynehány iparos ifjú — kiknek neveit most elhallgatjuk — azzal akarta mulatá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom