Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-07-28 / 60. szám

»BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" I256. 48. SZÁM. lyet egy nagy, de kivihetetlen eszmeért küzdök iránt minden fogékony emberi kebel érez — de ki fogja követni, ha hazájának más uton, nagyobb, és rövidebb idö alatt észlelhető hasznára vél lehetni? Ki fogja követni az őrültet, ki repülőgépek feltalálásán töri fejét, ki nem térithető el azon rögeszmétől, hogy lábai üvegből valók! Azt gyógyítani kell örjöngéséből, de nem követni rögeszmeit ! S aztán, mi türós-tagadás benne: ez azon párt, melynek uszályát, díszítését, — ha alapja sok jó, derék és jellemes hazafiból áll is, kik fellengző politikájuk miatt inkább sajnálatot mint el kárhoztatást érdemelnek — a nép söpredéke, a kommunisták, soeziálderaokraták s egyéb a társadalmi ós állami, közönséges ós megszokott rendet felforgatni hajlandó ós csak jó alkalomra váró elemek képezik, kiknek érvelése a káromkodás, az ablakbeverés ós diadaliveknek sötét éjjeleken orozva lerombolása ; kik a sötétben saját egyéni czéljaik javára valami „halászni valót" remónylenek találni. Ezen pártnak képezik appendixét azon, a párt jobbik elemeitől sem szeretett egyének, kik a Bachkorszakbeli „cseh vándorlásból" hazánkban visszamaradtak, kik akkorában minden magyart, a ki szabadabban lélekzeni mert „Kossuthund"-nak deklarálták, de kik azért azon államtól nyugdijat húzni nem átallanak, melynek kormányát most uton-utfélen becsmérlik, mert igy hisznek zavart előidézni ós azon idő eljövetelét előmozdítani, melyben ismét ők uralkodhatnának. Ez azon párt, melynek sajtója a hatásvadászatot a tárgyilagos igazságnak elébe téve és levetve minden szemérmet, a legkipróbáltabb hazafiakat, azért mert saját meggyőződésük előirta ösvóuyen haladnak, honárulóknak deklarál s nem engedi meg, hogy az, ki más nézeten van és más, az övéhez nem hasonló eszközökkel gondolja a haza boldogságát előmozdítani, hogy az is, derék becsületes hazafi lehet; az, mely nem téves nézetnek mondja ellenfele meggyőződését, hanem roszakaratnak, honárulásnak ! Ilyen párthoz melyik békés, törvénytisztelő, gondolkozó, saját lábán járó polgár kiván tartozni ? Mi bókésmegveiek nem, és százszor nem ! E nagyszájú hazafiság, mely olcsó áron népszerűséget szerez azon egyénnek ki követi, de nem boldogságot és a csöndes fejlődós lehetőségét a hazának : az nekünk nem kell, semmi áron sem kell 1 * * # Következik az „egyesült ellenzék" pártja. Erre határozottan azt merjük mondani, hogy nincsen ma létjoga sem, hogy tényleges létezésének nincs értelme, hogy alkatelemei egészségtelenek, hogy nem erkölcsös alapokon nyugszik. Áll ezen párt három akatelemből. Az úgynevezett „független szabadelvü"-ek, „a conservativek" és némely régi deákpártiakból. A „független szabadelvűek" kiléptek a szabadelvű pártból, azon határozott kijelentéssel, hogy ők csak az állam gazdászati kérdésekben, az Ausztriával való egyesség dolgában nem értenek egyet a szabadelvű párttal, hogy egyebekben azonban a kormányt támogatandják. Ez oly tény, mely el nem tagadható. Küzdeni fognak, igy mondák, minden alkotmányos eszközzel, hogy az egyesség létre ne jöjjön; ha nem jő létre, a többiekre nézve ismét szabadelvű pártiak ; ha létre jő ellenzésük daczára : ők megtették felfogásuk szerinti alkotmányos kötelességüket, s mint befejezett tény előtt meghajolva az el nem hánthatott baj előtt, ismét azon zászló alá szegődnek, melyet csakis a közgazdászati egyesség miatt hagyták el. Ez volt kilépésük korában nyilatkozataik értelme. Heves küzdelem után, a monárchia másik felével, Ausztriával az egyosség létre jött. Bekövetkezett volna az időpont, melyben a renegátoknak az elhagyott párt kebelébe visszatérni kellett volna, mert kivéve ezen egyesség kérdését, az elhagyott párt programmjától csakugyan nem különbözik az ő pártjuk programmja egy hajszállal sem. Ök az ország belreformajaira akarják most legnagyobb figyelmüket fordítani ós a tizenkilcnczodik századhoz illő szabadelvű irányban fejleszteni 2 a magyar iskolai, vallási és társadalmi életet. Ezt a szabadelvű párt is akarja. Kereskedelmi előnyös szerződésekkel, jó vasúti politikával akarják lehetőleg helyre pótolni az egyezség hátrányait. Ezt a szabadelvű párt is akarja. Egy cseppel sem akarnak tehát többet mint a szabadelvű párt. Miben különböznek tehát tőle ? Épenséggel semmiben ! Hisz ők maguk mondották, hogy csak az egyesség kérdésében elttérő véleményüek ; most pedig, hogy az egyesség befejezett tény : ott állanak, hogy semmiben sem térnek el a szabadelvű párttól. Azért mondjuk, ezen egyesült ellenzéknek most értelme, létjoga nincsen. De minthogy oly elemekkel egyesültek, melyek hozzájuk ugy viszonylanak mint a viz a tűzhöz: nemcsak hogy létüknek alapja, értelme niDCsen : de egészségtelen, erkölcstelen is tengődésük. Egyesültek a conservativekkel és némely regi deákpártiakkal. Minthogy az egyesség megkötése után, saját eredeti nyilatkozataik szerint, ott állanak ismét, hol a szabadelvű párt : ezen egyesülés czélja a szabadelvű párttal szemközt nem lehet elvi különbség létezése, azon* párttal szemközt pedig, mellyel egyesültek, nem elvi egyenlőség fenállása, s igy ők maguk sem hihetik, hogy a bajok és viszályok hullámzó tengerén evező államhajót biztosabb révpartba vezethetnék, mint a jelenlegi majoritás által támogatott kormány. Czéljuk tehát, ha most is opponálnak, nem a haza sorsának javítása, — mire más elvekkel és más eszközökkel nem rendelkeznek, mint a szabadelvű párt; legalább ilyeneket meg nem neveznek, hanem a fenálló kormány buktatása által kormányra jutni. Ez szerintünk a gyermeknek leghelyesebb néven való elnevezése. Hogy ők a kormányrajutás után egy-két hónappal azután vagy épen oda fognak jutni, hol a mostani kormány áll, azaz hogy nekik is a legyőzhetetlen akadályokkal és viszonyokkal hiába küzdve engedniük kell, ott hol legkevésbé akartak volna — vagy pedig hogy le kell lépniök, hogy ismét más kormánynaK. csináljanak helyet, mely egykét hó múlva ugyanazon alternatíva előtt állana; hogy ez által az ország békés belfejlődését lehetetlenné tennék, hogy dugába dűlnének ama belreformok, melyekre az országnak épen azért vau most oly égető szüksége, hogy a tagadhatatlanul nem jó, de jobb alakban elnem érhető egyesség sebei helyrehozassanak : az mellékes dolog, arra ők nem gondolnak, mert ők nem elvi, hanem egyéni politikát űznek. Ők képviselők akarnak maradni és kormányra jutni azon ferdítés, azon merő koholmány árán szerzett népszerűség alapján, hogy ők többet és jobbat, mást akarnak a szabadelvű pártnál, holott ez nem igaz, holott semmit, de épen semmit som tudnak most az egyesség befejezése után felemlíteni, mit a szabadelvű párt épen ugy nem akarna mint ők, még azt sem, hogy ök, habár az egyesség törvény által szentesítve van, a tiz éven keresztül annak terheit könyiteni, és a tiz év alatt egy határozottan jobb egyesség létrejöttének lehetőségére előkészíteni akarják az országot, mert ezt is akarja a szabadelvű párt! És mert kormánybuktató czéljuk elérésére a konservativekkel szövetkeztek, azon pártöredékkel, melynek egyedül boldogító közlönye a „Magyar Allám "; és mert ők, kik függetlenebbek és szabadelvüebbeknek hiszik magukat a szabadelvű pártnál , képesek voltak az ultramontánokkal, a vallásegyenlőség, a polgári házasság a társadalmi osztályok egyenlővé tétele eszméjének ellenségeivel szövetkezni : azért nemcsak értelme nincs létezésüknek, de ez egyenesen erkölcstelen és beteges. Ők nemcsak azt nem akarják mit a konservativek, ők nemcsak nem ellenségei a polgári házasságnak, a hazai vallások teljes jogegyenlőségének a honvédség fejlesztésének — de e tekintetben még többet akarnának tenni a szabadelvű pártnál, igy mondják, és barátságra, szövetségre lépnek oly elemekkel, kiket ez eszmék megemlítésére szent borzadály futja át! Hát egészséges, erkölcsös szövetkezés ez ? Az ily szövetség oly világosan hordja magán az egyéni és nem az ország javát, a szabad eszmét előmozdítani akaró politikát, hogy ahoz hozzá szitni vagy nagy porczio együgyűség kell, mely mindent elhisz, mit előtte eldarálnak, mely megcsalatja magát, mert a világ megcsalva akar lenni, vagy még nagyobb adag roszhiszemüség, melynek minden eszköz jó, hogy czélt érjen, mely tudja, hogy az ut melyen halad rosz, de csak azért is azon halad, hadd törjék össze a tengely, hadd huljon el a ló — ha csak oda visz a bársonyszék vagy egy képviselői mandatum felé.. . Mi az egyesült ellenzék harmadik alkat-elemét, ama hajdani Deákpárti korifeusokat illeti : azoknak eljárása legérthetetlenebb. — Azon perezben, midőn a volt baloldal elhagyta a közjogi oppoziczio terét, egy alapon állónak tartotta magát a Deákpárt ezzel s minthogy eddig a közjogi oppozicziohoz vissza nem tért a hajdani baloldal, hanem épen Deák Ferencz, a haza nagy bölcse elvéhez képest, csak a lehetőt iparkodik minden nagyobb rázkodtatás nélkül, a társországgali viszony és elkerülhetlen tényezők számbavételével elérni: nem látjuk a legcsekélyebb indokot sem arra, hogy egy volt deákpárti most ellenzéki legyen s pláne oly ellenzéki, ki csak névre nézve az, de ki tényleg, elvileg semmiben sem különbözik a kormányt támogató párttól, kinek tehát czélja csak az, szükségtelenül kormányt buktatni, szükségtelenül azért, mert ugyanazon elvekkel, csak kevesebb gyakorlattal és kitartással lépne aztán ő a kormányra 1 Az is mutatja mily viszás, mily hallatlan ellentétes alapokon nyugszik ez egyesülése az ellenzék e három alkatrészének: hogy egyik töredék a másikat akarja a választásoknál eszközül felhasználni, hogy nem rajtuk múlik és még a közjogi ellenzékkel is szövetkeznének, csak hogy czéljukat, a kormányon levő egyének megbuktatását, elérjék! Osak attól függ, ki lesz az ügyesebb, ki fog a másik eszén túljárni, ki lesz tehát az, ki az ő kedves szövetségesének a forró gesztenyéket ki hozza a tűzből, s ha véletlenül az „egyesült ellenzék" konzervatív eleme mutatkoznék legügyesebb diplomatának : odaébredhetünk egy szép napon, hogy oly országgyűlési többséget teremtünk, mely hajlandó ráklépéssel minden tekintetben visszafelé avanszirozni. Mi nem szeretjük politikai ellenfeleink meggyőződésének tisztaságát kétségbe vonni s jha azt leghibásabbnak tartjuk is, inkább hajlandók vagyunk rosz felfogásnak, tévedésnek, mint szándékos malicziának vagy pláne egyéni ambiczióból és hazafíatlanságból származónak hinni. De midőn ezen mostani, u. n. egyesült ellenzéki pártnak nyilatkozatait és működését figyelemmel