Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-07-25 / 59. szám

V. évfolyam. 1878. 59. szám. B.-Csaba, julius 25-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY ; II. (TKÍ i; '•'(., •: • ]T /'(i t. ,> • ' • Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik, hetenként kétszer : vasárnap és osíitörtökön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bér­mentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 2b kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken mindeu postahivatalnál 6 kres postautalványnyal. Sincerus urnák. Hiszem ugyan, hogy mire e sorok e lap hasábjain világot látnak, Apponyi Albert gróf belátván, hogy B.-Csabán többsége nem lesz, önkényt visszalép a képviselőjelö 1 tségtő 1 ; mind­azonáltal, miután Sincerus urnák mult számú czikkóben oly paszusok fordulnak elő, mintha itt valaki a vallási villongások magvát kivánná elhinteni s ily nemtelen uton kivánná megbuk­tatni a t. grófot, jónak látom Sincerus urat sincere fel világosítani arra nézve, hogy a csabai protestánsok miért vonakodnak sorakozni Apponyi gróf mellé ? Ne keresse ennek okát sem a személyben, mert mi mindnyájan őszintén tiszteljük, becsül­jük a grófot, mint szeretetreméltó egyéniséget s mint igen kitűnő capacitást, ki előtt bizonyo­san a legfényesebb pálya áll ; de ne Keresse vallásos ellenszenvben sem, mert hála Istennek, elmultak és ne is kerüljenek soha többé vissza azon szomorú idők, melyekben a két felekezet, mint két ellenséges tábor állott egymással szem­ben : hanem igen is, — eltekintve attól, hogy a' t. gróf ellenzéki, a b.-csabai protestánsok pedig legnagyobbrészt szabadelvűek vagyis kormány­pártiak, — keresse az okot egyedül abban, hogy a protestánsok nem ismervén a t. grófnak prog­rammját, attól tartanak, hogy benne nem találják meg a biztosítékot azon kérdésekre nézve, me­lyek valószínűleg a legközelébb összehívandó or­szággyűlés tartama alatt várják megoldásukat s melyek különösen a protestánsokat, mint olya­nokat, igen közelről érdeklik. Ilyen nevezetesen a többi közt a főrendi­háznak küszöbön álló rendezése. Kérdés: kivánja e a t. gróf, hogy a r. kath. főklerus továbbra is a felsőháznak született tagja maradjon ? és ha igen, azon esetben kivánja-e, hogy az 1848. eszt. 20. tezikkben kifejezett vallás egyenjogúság alapján, a protestáns superintendenseknek is a felsőházban székök és szavuk legyen? Ilyen továbbá a középtanodák ügye, me­lyekre nézve az evangélikusok egyetemes köz­gyűlése a vallásügyi ministerrel jelenleg is ujjat huz, mennyiben ez az os-ztályugrást és némely tantárgyaktól való föl mentést illetőleg magának oly jogot vindikál, mely a protestáns autonómi­ába ütközik. Kérdés: van-e Apponyi Albert grófban a protestánsoknak garantiája arra nézve, hogy midőn a középtanodák ügye tárgy altatni fog, ő azon lesz, hogy a protestánsok autonó­miája respektáltassék ? Ilyen azután a polgári házasság, a vallás­ügyi alap, sat. de kivált a helybeli házi ügy, a patronátus kérdése, mely eddig is B.-Csabán a két egyházi felekezet közt az Eris almáját ké­pezte s ha tisztázása soká késik, még sok kese­rűségnek lehet okozója s mely végre is, ha itt­hon nem sikerül a barátságos kiegyezés, tisztázás és végeldöntés végett tfelsőbb helyre kerül. Igen, de nyilatkozott-e a t. gróf valahol és va­laha arra nézve, hogy mi e részben az ő nézete ? nem ! íme mindezek és még sok ezekhez hasonlók, oly dolgok, melyekre nézve a protestánsok ga­rantiát keresnek azon egyénben kit képviselőjökül választanak, hogy az az ő szellemükben és az ő kívánságaikhoz képe^iílíg6iielyüen fog nyilat­kozni és cselekedni! Sincerus ur és pártja, midőn a t. grófot fölléptette, azt lehet mondani, elvetette a sulykot amennyiben csak amúgy vaktában léptette őt fel ; sem őt, sem nézeteit, programmját, különö­sen a fenebb érintett és azokhoz hasonló kérdé­sekre nézve nem ismertette senkivel, ugy hogy Apponyi Albert gróf a fenebbi értelemben a protestánsok előtt igazán ignota (juantitás. Váj­jon fogja-e valaki csodálai, ha ezeket tekintetbe véve, a Csabán majoritásban levő protestánsok csak amúgy vaktában Apponyi gróf körül nem csoportosulnak, nem csoportosulhatnak ? Ennyit kivánt Sinceius urnák czikére rövi­den megjegyezni. Lutheránus Sincerus. *) De izraelita vallású válaatóink is kételyben lehetnek az iránt, vájjon a Cziráky iskolájában nevelt gróf ur, a belügyi refor­mok terén az ő tagadhatlan konsevativ (maradó) politikai iránya mellett nem fogja-e „elhamarkodot" lépésnek tartani az e hazában létező vallások teljes egyeiijogositáát s lesz-e barátja annak, hogy uralkodó vallás e hazában ne létezek, hogy mindenki azt a nőt vehesse feleségül a kit szeret, ha lás vallású is, szóval lesz-e hive — Az Italia Irredenta nagyobb és nagyobb zajt csinál, a szegény olasz kormány pedig elpanaszolja a bécsi kabinetnek, hogy sajnálja és roszalja a tüntetéseket. Pedig jobban szeretnénk, ha nem sajnálkoznék, hanem rendet tudna otthon tartani. Tegnap macskazenét adtak az osztrák-magyar nagykövetnek. Ez aztán már ázsiai állapot, a melyre csakhamar nem lesz alig nagyfolt a sajnálkozás. X. — A Nationalzeitung értesülése szerint Ausztria­Magyarország tudtára adta a kongreszszuson képviselt hatalmaknak, hogy miután Bosznia és Herczegovina meg­szállását illetőleg Törökországgal meghiúsultak a tárgya­lások, elérkezettnek tartja az időt, hogy az európai man­datum alapján bevonuljon e tartományokba. * Az olasz kormány megemberelte magát, és rende­letet bocsátott ki azoknak a tüntetésekneknek megakadá­lyozására, melyek zavarják a közbókót. Pótol-e szükséget a polgári iskola? (h) Minisztérium, közigazgatási bizottság, tanfelügyelőség — mind sürgetik az iskolai tör­vények végrehajtását, tehát azt is, hogy a pol­gári iskolák a törvényszabta községekben felállít­tassanak. A kik a törvény végrehajtását sürgetik, kátaágkivüL kötelességei teljesítenek; de a köz­ségek és kötelességet teljesítenek önmagok is a tanügy iránt, a midőn ovatosan nyúlnak egy olyan dologhoz, polgári iskola felállításához, a melyről csak azt tudják bizonyosan, hogy sok pénzükbe Kerülne, de nem egyszersmind azt is, vájjon pótol-e szükséget a polgári iskola. Minden iskola, nevézzék bárhogy, vagy elő­készítő vagy szakiskola. Az akadémia, a poly­technicuhi a képezde, a gazdasági intézet, az ipar­tanoda, a kereskedelmi és katonai iskola — mind szakiskolák, azaz, kinek-kinek azon ismereteket nyújtja, a melyeket neki gyakorlati pályákat al­kalmaznia kell; a gymnasiumnak is a reálisko­lának pedig az a dolga, hogy, mindegyik a maga az újkor szabad eszméinek? Félreértés elkerülése miatt megjegyez­zük, hogy mi ezeket nem emiitjük, hogy mint gyanusitani szeret­nek, vallást állítsunk ellentétbe vallás ellen, hanem épen azért, mert azt óhajtjuk, hogy egyik vallás a másik mellé állíttassák, azaz, hogy egynek se legyen a másiknál nagyobb joga, ha egy­forma a kötelesség. Mi tehát sem katholikus, sem protestáns, sem zsidó szempontokból, hanem épen a hazában kivánatos vallás­egyenlőség elvéből táplálunk alapos kételyeket az iránt, hogy a nemes gróf azon képviselő lenne, kit mi jelzett szabadelvű irányunk mellett kardoskodni láthatnék valaha. Szerk. ü „Békísigjeí Közlöny" Ilmája. A toasztok történetéhez. — Cantu után : Hanusz István. — Valakinek egészségeért inni vagyis pohár közt fel­köszöntem : a legrégibb szokások közé tartozik. A görögöknél Homeros korában (1000 évvel idő­számításunk kezdete előtt) kölcsönösen ittak már egymás egészségeért a jó barátok, hogy az italvágyat fokozzák. E szokás philotezia névvel birt, valamint ugyanezzel maga a társaság is, mely gyönyörűségét az együtt-ivásban ke­reste. Hogy rendben menjen a felköszöntések sora, az ülés kezdetét borkirálynak megválasztása előzte meg. A fel­köszöntésekre jelt adni ennek hivatala jogköréhez tarto­zott. A trónfoglalás szertartása egyszerű volt, — a meg­töltött billikomot ő emelte először ajkaihoz és a kézről­kézre járt pohár oly módon szerzett alattvalókat, kogy a kik belőle ittanak, kötelezve élezzék magokat az együtt­maradás idejére a borkirály iránt engedelmesek, a tár­sakkal szemben pedig barátágosak maradni. Boldogta­lannak érezte magát az kirea kölcsönös felköszöntések folyamában esetleg senki sen: emelte poharát, mert azt kellett hinnie, hogy senkineksem birja rokonszenvét, á. philoteziában vagy keményen :ellett inni, vagy megszökni, mert olykor megtörtént, hogi a borkirálynak Ítélete foly­tán a vonakodó fejére vagy yakába lett öntve a bor. A douche szokásban volt már akkor is, — zene és ének követett minden egyes felkösintést, mely énekek az iste­nek és hősök tiszteletére zenetek. A rómaiak együtt ivásul virágkoszorúval ékesiték halántékaikat és megelógedte eleinte ilyes egyszerű óhaj elmondásával : „Kívánom, hcy ti ós mi, vagy te és én egészségesek legyünk." De >ehozatván később a keleti fényűzés, rendkivülisóg hajháata váltotta fel az ősi egy­szerűséget. Gyorsan jártak ujanis körben a nagy serle­gek, megtöltve Massicus vay Falernus borával vagy amely nedű az Archipelagusziklás szigetein sajtoltatott s a dicsőség azé lett, ki letöbbet tudott inni. Söt az epulók tisztes hivatalneve is elveszítette lassankint honétt jellegét, mert e néven később azon rabszolgák vagy tá­nyérnyalók neveztettek, kik az ivó vendégek kiszolgálására álltak készen. Holott az epulók kezdetben 3 vagy 7 tag­ból álló papi testületet képeztek mely kollégium a főbb istenek tiszteletére rendezett vallási lakomák körül intéz­kedett. De a későbbi Rómában az epulók, mint árnyak ácsorognak a vendégek nyugágyai mögött melyek az ó korban szókeinket pótolák, ós vagy a maradékra vonat­koznak, vagy a borterhelt fők halántékain az ingadozó virágkoszorut izgatják, vagy pedig karjaikkal támogatják őket, midőn a vomitoriumba tántorognak, hogy gyomru­kat ujabb ital befogadására képesítsék. Pinczók 300 ezer amphora befogadására épülnek; egy-egy amphora 26 -26 litert tevén, közel 140 ezer akóra rag a mennyiség. Serika és Perzsiából hozott füg­gönyök redői védik a dörzsölőket a léghuzam, por és zö­rejtől, — a legdrágább aranyedényekből ezer meg ezer vegyületü illatfelhő párolog. Enek és zene hangzik, köz­bea-közben előállnak a pantomimek, bohóezok, gladiáto-

Next

/
Oldalképek
Tartalom