Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-06-09 / 46. szám

gyobb mórtékben élvezhessék fáradozásaik gyümölcsét, törekvéseik dus eredményét. S ha piros pünkösd napján, a természet ifjúságának megható ünnepén ismét összejövünk: vajha minél hangzatosb, minél értékesb eredménynyel üdvözölhessük egymást s egymásban a fejlődésnek indult magyar ipar buzgó hiveit. Adja az ég! — De necsak az égre bizzuk magunkat, hanem járuljunk hozzá a részünkről is erőnkhöz és tehetségünkhöz mórt áldozattal . . . Gelléri Mór. — A gyülekezési jog korlátozására vonat kőző belügyminiszteri rendelet, állítólag egy törvénhatóságokhoz intézett legújabb körrendelet által hatályon kivül helyeztetett. — A kongressusban mint államaik képviselői már véglegessen a következő miniszterek vannak designálva, Ausztria-Magyarország részéről: Andrássy gróf osztrákmagyar külügyér, Károlyi Alajos gróf, Haymerle báró. Anglia részéről: Beaconsfield lord, Salisbury őrgróf ós Odo Eussel. Francziaország részéről: Waddington külügyér és St. Vallier berlini követ. Olaszország részéről: Corti külügyér és de Launay gróf. Törökország részéről Savfet pasa és Edhem pasa — azonban egy tegnapi távirat szerint ez utóbbi helyett Sadyk pasa lenne kijelölveMuszkaország részéről: Suwaloif gróf ós Oubril. Végre Németország részéről: Bismarck herczeg és Bülow államminiszter, a jegyzőkönyv vitelével pedig Radowitz titkos tanácsos bízatnék meg, de azt is mondják, hogy Bismarck és Biilov mellé még egy harmadik is van kilátásba téve. — A kongressusra nemcsak a a szerződéses hatalmak, hanem a kis államok is készülnek s Románia, Szerbia és Montenegro egyiránt küldenek Berlinbe rneghatalmazattakat. — A német császár élete ellen intézett merénylet egyik fontos következménye, mely már mutatkozik, az, hogy a múltkor a socialdemokrata-javaslat ellen szavazott képviselők nyilatkoznak, mikkép akkori indokuk immár elesett a szükségesnek vallják, hogy „rendkívüli intézkedések" tétessenek az állam megmentésére. Ennék következtében reménylik, hogy a kormány ujabb javaslata, mely az előbbinél jelentékenyen szigorúbb lesz, meg fogja nyerni a birodalmi többségének helybenhagyását. — A trónörökös hivatalos rendelettel vette át „az állami ügyek legfőbb vezetését" a császár akadályoztatása idejére; mit a fólhivotalos „Nordd. Algm. Zeitung" azon megjegyzéssel kisér, hogy a császár a sebkötelókók miatt nem eszközölheti a szükséges aláírásokat. — Örvendetes, hogy a császár állapota aunyira kielégítő, mikép minden életveszély kizáratnak tekinthető. Egy hang a távolból. (Az iparos-ifjuság országos munkakiállitása és vándorgyűlésében résztvevő mélyen tisztelt urakhoz.) Mélyen tisztelt országos értekezlet! ^ Mindenekelőtt a nagyfontosságú ügyeink érdekében tett szives fáradalmaikért az ifjúsági munkakiállitás ós vándorgyűlésen megjelenő uraknak hálás köszönetünket nyilvánítjuk. Méltóztassanak megengedni, hogy néhány urakat, mint ügyeinknek vezérférfiait névszerint üdvözölhessünk, akik ernyedetlen kitartással és igen nagy, általunk kellőkép soha meg nem hálálható ügybuzgó szives fáradozásaik csekély jutalmuknak édesitéséül kötelességet vélünk teljesíteni, ha már személyesen ifjú egyletünk nem vehet részt a nagyfontosságú országos munkakiállitás és vándorgyűlésen, legalább hogy szellemileg ott legyünk, Írásbeli szavaink által adunk kifejezést azon gondolatainknak, hogy Rdth Károly, Mudrony Soma orsz. képviselők, Bakay Nándor, Gelléri Mór és még több számos oly jeles vezérférfiaknak, akik mint előharczosok, ügyünk érdekében küzdenek és fáradoznak, amely nemes tetteikért méltó, hogy hazánk összes iparosai, de különösen az ifjabb nemzedéknek a kötelesség szent érzete parancsolja az oly dicső kezdeményező vezérférfiaknak kellő tiszteletben tartását, miért is a föntnevezett nagyérdemű urakat sziveink legbensőbb érzetéből üdvözöljük és esedezve kérjük, hogy ügyeink érdekében tett működéseiket tovább is folytatni kegyeskedjenek. Mély sajnálatunkat kell kifejeznünk a fölött, hogy bár városunkban már három ipartársulat törvényesen létezik, kiknek hozzájárulások folytán ifjú egyletünk is részt vehetett volna a föntnevezett munkakiállitáson, de mit várhatunk oly ipartársulatoktól, akik törvényes alapszabályaik daczára, még magukat sem tudják jo rendbe hozni, ós ügyeiket ugy és akóp rendezni, mely mintaképül szolgálhat az ifjabb nemzedéknek, annál kevésbbé részesitik alakulófélben levő egyletünket pártfogásaikban. Engedje hinnünk és remélnünk a nagyérdemű orsz. iparos-ifjusági vándorgyűlés, hogy szavát fogja hangoztatni azon mellőzhetlen ügyért, hogy ne csak némely városokban önként, hanem hogy minden kisebb városokban létező iparosifjusági képző- és segélyző-egyletek alakítására utasíttassanak, Miért is a nevezett kiállítás és vándorgyűlésben akik személyesen résztvesznek, mint úttörők, mindazon urakat mi a legnagyobb örömmel, szivünk mélyéből üdvözöljük. Istentől kívánva, hogy minden tetteiket a jó ég áldása koszorúzza, ugyanannyira, í?ogy hazánk összes iparosai azon zászló alá tömörülve egyesüljünk, amely zászlót az 1872-ik évi országos iparos-gyülés kitűzött, hogy zászlóvivőink, illetőleg vezérférfiainknak üdvös működésük folytán minden hazai kisebb ipartársulatok csoportosuljanak azon tábor körül, melynek neve: „országos ipar-szövetség," és ha majd ezen tábor kellőkép fölszerelve leend, habár későn is, de egykor biztosan erőssé és nagygyá fogja tenni hazánkat. Mert az nem lehet, hogy annyi nemes tett és üdvös akarat, mely már évek óta hazánkban folytatódik, hogy minden nyom és eredmény nélkül tűnjenek el. El bennünk a hit, hogy vezérférfiaink oly utakat fognak az iparos-ifjak számára készíteni, amely uton haladva, a jelenné egy jobb és boldogabb lét felé biztosan haladhatunk, miért is ismételve mindazon önálló iparosok és ipartársulatok, valamint azon iparos-ifjak, akik a föntnevezett kiállítás ünnepén és gyűlésén részt vesznek, fogadják a legőszintébb, hálás köszönetünk ós üdvözletünk nyilvánítását, amelylye maradtunk a nagyérdemű gyűlés összes tagjainak. A zala-egerszegi iparos-ifjak képző- és segélyző- alakulófélben levő egylet összes tagjainak megbízásából: alázatos szolgái: Meskó József, l'árisy Lajos, elnök. pénztárnok. Aranyos Gyula, Heigly György, Nyilasi József, bizottsági tagok. A vezéregylet évi jelentése. Tisztelt vándorgyűlés! Az egy év előtt, pünkösd napján Veszprém városában reánk hárított föladatok mikénti megoldásáról köteleségünk jelentést tenni. Örömmel felelünk meg e kötelmünknek, mert nyugodt lélekkel mondhatjuk, hogy amint a mozgalom megindítása után a kezdeményezést annak kiszélesítésére megragadtuk, törekvéseinket nyomról-nyomra siker követte s jutalmazta. Nem nagyzolunk. Nem beszélünk fényes siíerröl, mert tudjuk, hogy nagyobb apparatussal ós kiterjedtebb anyagi erővel többet lehetett volna tenni; de ha tekintetbe vesszük, hogy egy év alatt nyomtatványok, evelezésekre stb. mindössze 50 frt állott rendelkezésünkre, logy a szellemi munkálatok vezetésére csak a jóakaratú buzgalmat vehettük igénybe, reméljük, hogy az alább föltüntetendő eredményt a t. vándorgyűlés mindenben megnyugtatónak fogja találui. Szerényen indultunk meg, mint a fakadó forrás, ós miként ez, minél tovább haladt, annál többet nyertünk terjedelemben és hatalomban. — De nem voltunk olyanyok, mint a forrás, nem ragadtunk magunkkal mindent, a mi a fólszinre került, mert megkülönböztettük a jót a gaztól, a tisztát a mocsoktól, szeméttől. És mégis olyanok voltunk, mint a forrásból eredt folyam, mert a reánk belyzett terhet könnyen engedtük tovasiklani rendeltetése, czélpontja felé. Nyomban, a veszprémi vándorgyűlés után megalakítottuk a vezérbizottságot, melynek czélja volt a reánk háramló feladatokat megoldani, s azoknak lehetőleg megtelelni. Működésűnket azzal kezdtük, hogy a tisztelt veszprémi testvéregylet jelentékeny áldozatkészsége folytán, kinyomattuk a vándorgyűlés jegyzőkönyvét, ahoz körleveleket küldtünk, egyrészt a már meplevő iparos-ifjusági egyletekhez, másrészt jelesebb szakférfiainkhoz, ipartársulataiokhoz az ifjúsági egyletek alakítása czéljából. Az eredmény, melyet elértünk a következő: Midőn Veszprémbe indultunk létezett J8 iparos-ifjusági egylet és pedig: Szegeden, Debrecztnben, Kolozsvártt, Veszprémben, B.-Csabán, Kecskeméten, H. -M.-Vásárhelytt, Révkomáromban, melyek nagyrészt szintén a mi kezdeméuyezésünkre, illetve alapszabályaink mintájára alakultak. Ma örömmel jelenthetjük, hogy az emiitetteken kivül alakult ujabb 15 egylet és pedig Győrött, Gyulán, Székesfehérvárott, Tályán, Z.-Tapolcsán, Szolnokon, Móorott, Z.-Egerszegen, M.-Vásárhelytt, Miskolczon, Nagyváradon, Budapesten (á), Pápán és Losonczon. Alakulófélben vannak továbbá hasonló ifjúsági egyletek, az idöszerint a következő helyeken: Gy.-Sit.-Miklóson, Zilabou, Alberti-Irsán, H.-Böszörményen, N.-Körösen, Dévaványán, Szombathelyen, Nagykanizsán, Selmeczbányán, Pápán, Tatán, Orosházán, Aradon, Szabadkán, Baján, Makón, összesen 18. Az eddig alakultak közül a vezóregylet szorgalmazásására a kölcsönösséget elfogadták ós tagjaikra közösen kiterjeszteni elhatározták a a következek: a szegedi, debreczeni, kolozsvári, veszprémi, csabai, h.-m.-vásárhelyi, kecskeméti, révkomáromi, győri, tályai, zalatapolcsai, móori, z.-egerszegi, miskolczi, székesfehérvári és losonczi testvéregyletek, összesen 16. Folytatás a mellékleten. Az iparos-ifja.ls.lioz! Barátaim s a munkának baráti, Kik itt versenyre egybegyűltetek S tanácskozásra fogtok összeülni Meghányni vetni minden ügyetek, Fogadjátok szives üdvözletemmel Szerény tanácsul ezt a mondatot: — Legyen szó bár kisebb nagyobb dologról — A tulhajtástól óvakodjatok! „A munka szent," ezt az igét tagadni Ma senkinek se juthat már eszébe; Becsülésre az is igényt szerezhet, Ki szerszámot forgat kérges kezébe'; Am szorgalom, becsület csak, ami Elismerésre várni: ád jogot — Hogy „munkás" vagy, magába' semmi disz — A tulhajtástól óvakodjatok! Szabad polgár e honban minden ember, Különbség nincs szegény gazdag között, Hisz már Árpád testvériségen kezdte, Mikor e szép hazába költözött; De lenni kell egyesitő kapocsnak, — Ledől a fal, ha nem vakoltatott, — Szabad polgárnak szentírás a törvény, A tulhajtástól óvakodjatok! Közös alap a föld, amelyen élünk, Rajt' az ember korlátlan és szabad; Kiki érdem szerint élvez gyümölcsöt, Amennyit vet, kiki annyit arat. A föld közös, legyen közös a munka, — Henyélés szülte az első rabot — Osztó igazság jár a törekvéssel, A tulhajtástól óvakodjatok! S irigységtől! Mások ha boldogulnak, Boszankodást ne költsön bennetek! Hiszen attól függ sorsa az egyénnek, Amint bíbor- vagy rongyba' született. Húzzátok türelemmel a keresztet, Melyet a véletlen rátok szabott, — Csak ugy lehet szó megelégedésről — A tulhajtástól óvakodjatok! Korunk hibáiból forrás fakadjon Szorgalmatoknak. A külföld helyett Ti vessetek a fényűzésre sarczot, Mely nemzetünknél hódított helyet 1 Igy legalább hazánknak diága földje Nem idegenneu termi a nwgot; — Magatok őrizkedjetek a fénytől — A tulhajtástól óvakodjatok! A mult ezernyi példával tanítja, Hogy mesterét kiki becsülje meg. Iskarióthnak szörnyű árulását Egy népfaj máig sem bünhödte meg. Itt az érdek, mester és legénye Közt a viszonyt változtatják napok, — Tehát ma más — holnap magatokért már — A tulhajtástól óvakodjatok! Legyen kitűzött czélotok, a jóban Megérteni a kor intő szavát. A műveltség hatalmas fegyverével Alant ki áll is, fölküzdi magát. A tanulásnak nincs sehol határa, Tudvágyatok minden nappal nagyobb, K nemes vágy lecsillapításában, Barátaim, akár túlozzatok! Kulinyi Zsigmond.