Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1878-06-09 / 46. szám
Melléklet a „B. Közlöny" 46 ik számához. „Békésmegyei Közlöny." 1878. 46 szám. Ezek közzül a mult évi határozathoz kéP est a v e" zóregylet közösügyes költségeihez hozzájárultak: a debreczeni, csabai, kolozsvári, veszprémi és szegedi testvéregyletek 10-10 írttal, összesen 50 írttal. A többiek, bár e kiadás jogosultságát és méltányosságát elismerték, többnyire mint kezdő, gyönge egyletek azok födözésére egyelőre nem vállalkozhattak, föntartották azonban e kötelezettségük teljesítése a későbbi évekre. Ezen testvéregyletekkel folyvást élénk közlekedésben voltunk, mi mellett bizouyit talán azon egyetlen adatunk is, hogy a bevett 50 írtból 23 írtnál több levelezési és postai kiadásokra ment. Mégis sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy voltak egyletek, melyek gyakran ötször ismételt sürgető levelünkre sem válaszoltak, és mint ilyeneket fájdalommal jelentjük be a szolnoki ós gyulai testvéregyleteket. S azt, amit ezen egyletekről tudunk, az iparügy egy-egy barátjától magánúton vettük tudomásul . . . Működésünk alapja: az iparos-ifjuság társulásának előmozdítása és minél nagyobbmérvü terjesztési volt. Igyekeztünk megértetni az ifjúsággal a társulás horderejét, fontosságát és szükségét. Egyenkint nem tehetünk ügyükért semmit. Mert A porszemet, ha egymagában áll, Elfújja egy kis szellő, egy lehellett; De hogyha összeolvad, összenő, ha A porszemekből szikla alakul: A förgeteg sem ingathatja meg S jól esett tapasztalnunk, hogy az ifjúság társulási törekvéseit az összes iparosság és az iotelligentia is melegen fölkarolta. Megértve azon alapot, honnan Veszprémből egy év előtt kiindaltunk, támogatásra leltünk szélesebb körökben s az eredmény, melyet idevonatkozólag föltüntettünk, megfontolt, fokozatos haladásról tesz tanúságot, aminek jobban örültünk, mint az erőltetett, rohamos haladásnak, melynek alapja mindig ingatag s melynek káros utókövetkezmónyei ki nem maradhatnának. S amennyiben a társulásra vonatkozó eredmények fokozása szükségesnek mutatkozik, kötelességünknek tartottuk idevonatkozólag kész javaslattal lépni a t. vándorgyűlés elé és azt a napirend 2. pontjában bemutatni. A mult évi gyűlés határozatát az iparos-ifjuság önképzésére és öumüvelődesóre nézve azáltal valósítottuk meg, hogy javaslatot dolgoztunk ki, melynek értelmében a testvéregyletek kebelében estónkinti előadások volnának megtarthatók. A javaslat kedvező fogadtatásra talált és I négy testvéregylet, egészben vagy részben azonnal életbe léptette. Ezek a szegedi, debreczeni, kolozsvári és veszprémi egyletek. Szegeden a következő tantárgyak adattak elő 2 heti cyklusokban: 1. vallás- és erkölcstan, 2. földrajz ós tör-1 ténelem, 3. kerested, számtan, 4. üzleti levelezés és könyvelés, irálytan, 5. ipartörténet, iparjog és nemzetgazdaságtan, 6. rajz, 7. szépírás. Az ifjúság bár kisebb szám-1 ban de elég szorgalommal látogatta az előadásokat s azoknak általánosb hasznosítására vonatkozó javaslatunk a t. vándorgyűlés előtt fekszik. A betegsegélyzési rendszert több testvéregylet alkalmazta s az eunél föltüntetett jótétemények kiválóan szép arányt mutatnak ki a kolozsvári ós szegedi iparos-ifjusági egyletek évi jelentéseiben. A kis takarékpénztárak szervezésére ós életbelépte-1 sére nézve kidolgozandó javaslat előterjesztésével bízott meg bennünket a t. vándorgyűlés tavaly ós ezen megbízásnak megfelelve, tettük e tárgyat a napirendre. A segédek és tanonczok munkáiból rendezendő kiállítások eszméje, melynek terjesztését a tavalyi gyűlés lelkünkre kötötte, örvendetes viszhaugra talált az Egerben, Aradon, Budapesten, Lippán és Orosházán rendezett hasonnemü kiállítások alkalmával, s ezúttal készséggel emeljük ki az egri kath. legényegylet, egri általános ipartársulaí;, az aradi első ipartásulat, a budapesti kath. legényegylet, lippai általános ipartársulat és az orosházi általános ipartársulatokat, melyek azon eszmének testet adtak s ezáltal ügyünk körül maguknak érdemeket szerezvén, a t. gyűlés elismerésére igazán érdemesek. A munkaközvetítési intézet életbeléptetésére vonatkozólag nem voltak kedvezők a körülmények, amennyiben tesívóregyleteink legtöbbje még alig esett át az alakulás első stadiumaín. Azonban reméljük, hogy mihelyt kedvezőbb viszonyok közzé jutnak ifjúsági egyleteink és csak némileg megerősödnek: ezen fontos és czélszerü intézmény életbeléptetése áltas hasznukra lehetünk. Ez idöszerint csak a helyi közvetítésre szorítkozott az egyletek működése, amennyiben e czélra a legtöbbnek helyiségeiben munkaközvetítési könyvek álltak nyitva. Az utasfogadó intézményt a mult évben a debreczeni és veszprémi egyletek léptették életbe. A legkiterjedtebb ilynemű fogadó a szegedi egyletnél va», melynek 12 csínnal fölszerelt ágyát évenkint átlag 1200 iparos-ifju veszi igénybe 10 krnyi dij mellet hetenkint és éjjelenkint, 300 pedig minden dij nélkül. ^ tava'y 1 ^ U^ tít i óhajainak, az iparus-iíjaknak kül. földié, tanulmányozás czéljából leendő kiküldése végett ez évben csak annyiban felhetett meg a vezéregylet, hogy egyik buzgó tagja számára kieszközölte a Párisba küldendő iparosoknak szánt 250 frt ösztöndijat. Végül örömmel jelenthetjük, hogy majdnem minden szervezett és törvényesen alakult testvéregyletünknek szép kis könyvtára is van, melynek előnyeit a tagok nagy számban élvezik. Ezek azok, t. vándorgyűlés, amiket első összejövetelünk határozatának reánk bizctt végrehajtásáról referálhatunk. Őszintén szólva, jobban szerettük volna jelentésünket minden pontra nézve számokban megtenni ós beszélő adatokkal kimutatni, mit, mennyit és egyes pontokra nézve mily irányba tettek testvéregyleteink. De előttőnk voltak a kezdet nehezségei, a közöny eloszlatásával kellett mindenekelőtt megküzdenünk s amidőn ernyedetlen kitartással egy-egy ügyben 5—6-szor kellett valamely egyletünknél levéllel kopogtatni, mig egyszer választ nyertünk: örvendenünk kell, hogy az első évben a folytonos összeköttetést annyira tudtuk vinni, hogy magunkhoz és természetesen közügyeink érdekeihez szoktattuk lanyhabb és szervezetlenebb testvéregyleteinket. Hisszük azonban, hogy 3 évi mandatumunk letöltővel számokban fogjuk iparosifjuságunk haladását feltüntethetni. S ha végre utalunk arra, hogy 23 egylet közül ez évben csak öt járult hozzá költségeink födözóséhez s ebből folyólag részünkről anyagi áldozatokkal is járt működésűnk, reméljük, hogy a t. gyűlés elnézéssel lesz gyöngesógeink és netaláni mulasztásaink iránt. ' És még mielőbb befejeznénk mondanivalónkat, a I vezéregylet részéről is örömmel üdvezeljük a vándorgyűlés t. tagjait. Az érdeklődés, mely ügyünk iránt ez alkalommal I is fokozatosan mutatkozik, csak az emeli bennünk a kedvet, a hajlamot a további lankadatlan tevékenységre. Ügyünk iránti szeretetünk nemes ós tiszta, mert benne a magyar ipar jövő generácziójának boldogságát látjuk s I ezért ernyedetlenül küzdeni kedves nekünk. Megmondtuk I ezt odahaza ifjainknak, megmondjuk önöknek is, ós kérjük hirdessék tovább, hogy az „önsegély, mely törekvéseink alapja, legyen ez önök vallása, hite, az iparos-ifjuság ügyének lölzirágzása legyen az önök reménye, és a hatalmas ipar által nagygyá, boldoggá emelkedő haza: legyen az önök szeretete. Es midőn a hit, remény ós szeretet ezen szentháromsága fogja önöket átölelni, az önök lelke fölmagasztosodik, szivükben nemes érzelmek vernek csirát és megszilárdítják önökben az egymás iránti vonzódást, az ügyük vezetői, fölebbvalóik és jóakaróik iránti tiszteletet, szeretetet, ragazkodást. E szeretet nemesebbé fogja önöket tenni, e remény bizalmat fog önökben gerjeszteni és e hitben boldogan fognak önök életczóljuk révpartjába evezhetni. — Az emberies, nemes eszmék megfogják önökkel értetni, hogy az egyszerű, megelégedett, szerény életmód éppoly boldogságot teremthet, mint a kincsek garmadája. Szegény csak az, ki lelkében fogyatkozást, szivében hiányt érez, de boldog az, ki keze munkájával jogos igényeihez képest megkeresi kenyerét és hajlókában a nemes hivatás ós az önmaga erejébe vetett erős bizalomban magának megelégedést szerez." Áldja meg a Mindenható józan törekvéseinket, adjon a magyarnak boldogabb időket, hogy kedvezőbb viszonyok között küzdhessünk tovább. Adjon önöknek erőt, kitartást, hogy az ifjúság érdekeit és ezáltal sok mindent az iparügy körül szerencsével és sikerrel megvédhessenek. S legyen nekünk derült az ég, sugárzó a nap és tiszta °a láthatár. Legyen az ut, mely az ígéret földére kanyarodik, sima, s legyenek a férfiak, kiket ügyünk élere állítanak határozottak, buzgók és lelkesek. S ha támogatnak továbbra is, elérjük a czélt nemsokára, de csak is együttesen, társulva. Mert ismételjük; A porszemet, ha egymagában áll, Elfújja egy kis szellő, egy lehellet; De hogyha összeolvad, összenő, ha A porszemekből szikla alakul, A fergeteg sem ingathatja meg. Jelszavunk: összetartás az önsegélyben és e jelben győzni fogunk, mert győznünk kell! Szeged, 1878. junius 1-ón. (Jeliéri Mór, Raiiier Ferencz, | vezérbzt. titkár. elnök. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvast. Békésmegye közigazgatási bizottságának márcziushó 23-én tartott ülésen. Méltóságos Főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! A saját hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ág állapotáról szóló havi jelentócemet a következőkben terjesztem elő: I. Közegészség. A közegészség állapota az mult hóban kedvező volt. A gerendási pusztán mutatkozott vörhöny megszűnt. A hasznos házi és gazdasági állatok közt semmi vész jelei nem észleltettek. II. Közbátorság. A közbátorság a nagyon lábra kapott feltöróses tolvajlás által, mely ugy látszik tervszerüleó űzetik, nem kis mérvben támadtatottdmeg. Ugyan is Vésztőn mult hó 4-én Juhász János; Csabán mult hó 23-án Matuska János; Endrődön május 22-én Kiszely M. János háza, — ós mint hallomásból értesültem Körös-Tarcsán is egy ház töretett fel, •— s mindenütt jelentékeny értékű élelmi szerek lopattak el. A főcsendbiztosi jelentés szerint más községekben is történtek kisebb nagyobb lopások. A betörés tolvajlások elkövetői közöl eddig csak a csabai tolvajlás bűnrészeseit sikerült Sztraka György erélyes főcsendbiztosnak kézrekeriteni, s az elorzott tárgyakat visszaszerezni; a fócsendbiztos ur gyors ós tapintatos eljárása azonban azon kilátásra jogosít, hogy a tolvajbandák, melyek a szomszéd Biharmegyóben fészkelnek rövid idő alatt húzókra kerülnek. III. Közutak, hidak és átereszek. A tekintetes közigazgatási bizottságtól nyert felhatalmazásnál fogva f. évi május 8-án kibocsátott körrendeletem által a községi birak- és jegyzőket az illető járási főszolgabirák által felhivattam, hogy a községi utczák, járdák, közlekedesi s a vasúti indóházakhoz vezető utvonalaknak, közmunkaerővel való kijavítását ós jó karöa hozatalát felelősség terhe alatt eszközöljék, a főszolgabirákat pedig felkértem, hogy e rendeletem kifogástalan végrehajtását személyes utánnózós által ellenőrizzók s eljárásuk eredményéről minden hó végével füzetes jelentést tegyenek. Mily pontossággal hajtatott végre e rendelkezésem, miután e tárgyban tüzetes jelentés egyedül a csabai és a gyomai járásokbői érkezett, az egész megyére nézve tudomásom nincs, személyes tapasztalásom alapján annyit állithatok, hogy a mező-berónyi és a gyomai vasúti állomásokhoz vezető utakat meglehetős jó karban találtam. A megyei utakat illetőleg, miután a főszolgabirák és Gyula város polgármestere a közmunkaerő felosztása tárgyában f. évi ápril 4-ón kelt közigazgatási bizottsági határozat 20. pontja c) betűje alatti rendeletéhez képest a pénz ós természetbeni közmunkaerő mikénti felhasználásáról a kiépített utak tüzetes megnevezésével rendes kimutatást eddig még be nem terjesztettek, ily kimutatásokul a szokott havi jelentések nem tekintethetvén, az eddig személyesen szerzett tapasztalatok nyomán kijelenthetem, hogy a gyulasarkadi ugy nevezett remetei országutat mult hó 21-én helyesen kitatarozottnak, a m.-berónyic.-tarcsai utat május 24-ón kijavítottnak, valamint a gyomai-kladányit a gyomai határban május 26-áa jó karba bozottnak, ellenben a k.-ladáuyi megyei utakon teljesített munkát Hódy Lajos kir. mérnök úrral május 25. és 26-án megejtett szerde alkalmával hézagos és felületesnek találtam oly annyira, hogy a járási főszolgabírót a rendetlenül ós szabálytalanul eszközlött munka megigazitására ós heláreállitására utasítottam. (Vége köv.) _____ Békésmegye kir. adófelügyelőségétől. Valamennyi főszolgabíró arak, m. k. adó-hivataloknak, város ós község elöljáróknak. A nagyméltóságú m. kir. pénzügyminiszter ur ő exczellencziájának f. évi május 25-én 28.617. sz. alatt kelt magas rendeletével szolgálati érdekből engem a Temesmegye — Temesvár és Versetz sz. kir. városok területére Temesvárt rendszeresített kir. adófelügyelói állomásra kegyesen áthelyezni és utódomul Tábor Péter m. kir. pénzügyi titkár urat kinevezni méltóztatott. A midőn itteni működésem befejeztének küszöbén ezen magas intézkedésről a czimet értesíteni szerencsés vagyok, nem mulaszthatom el azon mindenkor tapasztalt erélyes, buzgó és mondhatom hazafias támogatásáért, melyben engem nehéz feladatomban közel két évi terhes működésem alatt részesíteni szíveskedett, hálás köszönetemnek kifejezést adni, ós egyszersmind magamat a czimnek becses további barátságos emlékezetébe ajánlani. Kelt B.-Gyulán, 1878. junius 1-én. Miiller Gusztáv, kir. adófelügyelő. TÁVIRATOK. ~ * Konstantinápoly, jun. 6. Mukhtár pasa helyébe Reuf pasát nevezték ki a tüzőrség nagymesterévé. * Berlin, jun. 6. A „Ndd. A. Z g." értesül, hogy a külföldi miniszterek berlini tartózkodása nyolcz-tiz napig fog tartani.
