Békésmegyei közlöny, 1878 (5. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1878-06-09 / 46. szám

V. évfolyam. 1878. 46. szám. K.-Csal)a, junius 9-én. BEKESMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik hetenként hétszer : vasárnap és ostttörtöls_Ön. Előfizetési dij: helyben házhoz hordva vagy postán bérmentve küldve: egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem adatnak vissza. Szerkesztőség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér '-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken mindem postahivatalnál & kros postautalványnyal. \z iparos-ifjnság második vándorgyűlésére. Piros pünkösd napján volt az első összejövetel ott, tul a Duna bérezés vidékén, vendégszerető, kedves házigazdák körében. Szeretettel fogadtak, lelkesedéssel tartottak, buzdítással bocsátottak el. Szép emléke* rózsafüzérként ölelik át ama nagy napokat, midőn az iparos-ifjusági egyletek szerény képviselői, találkát adva maguknak, szent fogadásra gyűltek egybe. Megfogadni, hogy áthatva a magyar ipar jobb jövője iránti reménytől; hazánk iránti rajongó szeretettől, ők is kilépnek a küzdtérre: művelni a parlag tőidet. A cselekvés tarlójára magasztos eszméket hinteni, melyekből megtestesülve keljen ki az ige. Az ifjúság oda állt az önálló iparoson soraiba és nemesen fölemelt fővel, becsületes arczczal, tiszta lélekkel, lángoló szívvel tette meg a fogadást: segíteni akarunk nektek, érdektársainknak, a magyar iparviszonyok rendezése, fejlesztése, felvirágoztatása körüli nagy munkában; fogadjatok so raitok közzé és amig ti el lesztek halmozva a magatok ügyével, az ifjúságot majd tömöritjük mi, megértetjük vele mi a modern ipar, megtanítjuk, hogy maga segítsen magán, társain, s imázva oktatjuk az emberi szeretet alapigéjére; szeresd felebarátodat, mint önnönmagadat ! . Imponáló volt e fogadás! Az iparügy érdemdús vezérei meghatva álltak előttünk, bennünket a lelkesedés egy fővel magasabbra emelt, boldogságtól eltelve fogtunk kezet az ipar minden barátjával, s azok átölelve tartottak bennünket keblükön, melyben a sziv minden dobbanása a magyar ipar iránti fölhevülést élesztette . . . . És ez érzet hatása alatt tisztább volt nekünk az ég, csergöbb a patak, zengőbbek a dalok, derült a jelen és biztató e jövő. Egy boldog vilá got láttunk magunk körül, melyben mindennek örültünk és minden örült nekünk, dicsérve az eszmét, mely az örökéletünek Ígérkező lelkesedettség légkörében született — piros pünkösd napján. Piros pünkösd napja van ma is. A veszprémi ünnepélyek óta egy év fordult meg, mely tanúságot tenni van hivatva, vájjon igazi lelkesültség yolt-e az, melylyel az ifjúság egy év előtt társulásának szükségességét hangsúlyozta, avagy csak szalmatüz? Nem volt szalmatüz. Az alábbi évi jelentés bizonyítja, hogy a megpendített eszme hívőkre talált s azok, kiknek kezébe annak keresztülvitele jetétetett: csüggedetlen erélylyel láttak hozzá föladatuk megoldásához. Sok, nagyon sok az, amit ez óv története e tekintetben fölmutatni képes. De nem elég. . Sok, mert az iparos-ifjusági egyletek szerte terjedtek, azóta 16 alakult és ujabb 18-nak alakitása van tervbe véve. Ez magabwn ékesen szóló adat. A veszprémi határozatok végrehajtói fölemelték szavukat az ország iparosaihoz, iparosifjaihoz ós szavunk nem volt elhangzott szó a pusztában. Örömmel látjuk, amint a társadalom minden jóravaló rétegéből lépnek ki egyes férfiak, akik tárt karokkal emelik az ügyet és segítségére vannak az intelligens erőket sok helyütt nélkü löző, mert magára hagyatott ifjaknak. Az ügy iránti lelkesültség átszármazott az intelligensebb osztályokra és azok által is roppant sokat nyer éltető erőben ... Az ifjúság szervezkedik, tanul, dolgozik, amit bizonyít a niunkakiállitás, mely szemlátomást jelentékeny haladásról tesz tanusá got ... Es az ifjúság komoly törekvése, józan gondolkozása, életrevaló tömörülése a nagy közönség előtt is sokat nyert tekintélyben, ami természetesen ügyük támogatását eredményezi . , Es ez az eredmény jelentékeny. Bizonyítja, hogy a kezdetitek alapja nem szalmatüz, hanem igazi értelmes, elszánt lelkesedés volt. — Bizonyítja, hogy a megkezdett munka jól indul, biztosítja, hogy a haladás ilyen arányai mellett az épület fel fog emelkedni és az iparos-ifjuság önsegélyezési eszméinek hatalmas szentélyévé válni. És ha ez eredményt üdvözölve, örömmel ismerjük el az eddigi szép sikert és fölbuzduló, meg-megujuló lelkesedéssel fogadjuk azt, bátran megállhatunk a dicsőítés határainál és épp azért, mert hevülünk az ügyért: kimondhatjuk, hogy az még nem elég, még nincs minden elérve, még nem jutottunk az ígéret földére. De tehetjük e figyelmeztetést örömmel, mert az eddigi eredmény garancziát nyújt arra nézve, hogy akik a mozgalmat vezették s akik azt támogatni tudták: ismerik kötelmeiket azzal szemben továbbra is ós hivei maradnak, hogy továbbra is hirdessék az eszme nagyságát, mely hivatva van magának az egész országot meghóditani. Bizunk a további sikerben. Nem intünk, nem adunk tudósképü tanácsokat. Akik eddig oly erélylyel cselekedtek és szolgáltak az ügynek, azoknak kell, hogy messzebb jövőre nézve is rendszeres tervük legyen, kell, hogy ennek megvalósítására erőt, kitartást érezzenek magukban, mert a czél magasztossága egy friss, üde forrás, melyből a gyöngék erőt, a csüggedők bátorságot meríthetnek. Hazafias jóindulattal adjuk át tehát üdvözletünket a B.-Csabán egybegyűlt küldötteknek s rokonszenvünk jeleivel fogadjuk munkálkodásuk második fontos stádiumában. Nem osztunk tanácsokat, nem adunk irányt, mert vannak közöttük, kiket az ügy maga vezérekké avatott, mert az irány egészséges alapon ki van jelölve. De kéljük munkálkodásukra az ég áldását s kívánjuk, hogy az úttörők nemsokára még naA Jkfaugfá Közliif tárcsája, Prolog, a b.-csabai vándorgyűlésre. Üdv tinéktek, munkás ilju nép, Kik ma ismét egybegyűltetek, — Mint csatába, harezba menni kész, Tettre vágyó lelkesült sereg! — Szent a czél; magasztos, szép az eszme, Ifjút, aggot egyként tettre hiva: Mivelődés, munka, társulás ! — Ellenállni ennek vaj' ki birna?! Mivelódés! — tiszta, égi hang, Szebb, nemesb világot alkotó, Mely szelídebb erkölcsöt nevel S sziveinkbe óltja azt, mi jó — Nem a vészes fegyver villanása, Ám te vagy a lángoló szövétnek . . . Fénysugáridat hová lehinted, Vad viszály s tusák homályba lépnek! Nézz amott Kelet felé, ahol Vész borong a dult vidék felett — Mig emitt, a Szajna partjain Munka s munkás ülnek ünnepet! Itt s amott, csatában, munka mellett Hirt, babért szerezhetsz most magadnak, Ámde itt őrökre zöldül ága ; Mig amott rá vérfoltok tapadnak. — S nézd, im

1 itt e roppant sziklatömb. Egyes ember el nem birja azt; Mig ha összetársul az erő S önmagához uj erót tapaszt — Egyesülten, vállvetett erővel Könnyű lesz az óriási munka. Van tehát erő a társulásban És erőtlenek vagyunk magunkba'! Egyesülni! — ez tehát a fő; Fő, kivált ha czélja ily nemes: Gyámolitni a szűkölködőt, Azt, ki nálunk menhelyet keres. Módot nyujtni a megélhetésre, Óvni őt, mig sorsa jobbra fordul; Támogatni tettel és tanácscsal, Visszatartva bajtól és nyomortul. Éve már, hogy szétoszoltatok, Hirdetői széles e hazán: Hogy nyugalmas, boldog, szép jövőt Eme három biztosit csupán. S im', az eszme újra egybegyűjtött, Eljövétek a nagy számadásra — Megbeszélni: a mondott igének Volt-e? és ha volt, minő hatása? Sok, nagyon sok, mit végeztetek, A vetett mag szépen hajt immár — Több azonban, mi még hátra van S a jövőben emberére vár. — — Bár a mag kihajtott, sarja gyönge S óvni kell az ifjú csemetéket . . . Csak, ki gonddal ápolja virágát, Illatán üdülni, az remélhet. Fel tehát! — Midőn a munka int Senki azt ne nézze tétlenül — Mert — kinek helyén van a szive Szózatára tettre lelkesül! — Kárpátoktól messze Adriáig Munka s munkás otthonára leljen, Hogy a mag ne csak hulló virágot: Szép nemes gyümölcsöt is teremjen. Bánfalvy Lajos.