Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-12-16 / 100. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" WN too. sz. jük a t. közönséget és munkatársainkat, hogy ezentúl se vonják meg tőlünk szives jóaka­ratukat ! A „Békésmegyei Közlöny" szerkesztősége. — A horvát országgyűlés folyó hó 20-án fog ismét egybegyűlni. — Klapka tábornok november végén Konstantiná­polyból magánlevelet intézett Budapestre, melyből a P. Napló hosszabb részletet közöl. A tábornok utalva arra, hogy Magyarországon darab idő óta teljesen megszűntek a Törökország melletti tüntetések, élénk színekkel festi a háború iszonyait s a portát fenyegető veszélyeket. — Plevna elestéről czikkeznek a zágrábi lapok ; azon nézetet fejezve ki, hogy a hadjárat sorsa most már el van döntv». Törökországnak azon őszinte (?) tanácsosai szolgálnak, kbgy kössön mielőbb békét Oroszországgal, mindazon hatalmak mellőzésével, melyek keresztbe font karokkal szemlélték a véres harczot, ' puszta nézői ma­radván a vérontásuak s az anyagi veszteségeknek. — A képviselökáz decz. 14-én előbb az ujonczozási törvényt tárgyalta, de ezt sem minden vita nélkül; 15-én a ház folytatta a provizorium-vitát. — Plevna eleste Budapest minden s;;ámbavehető köreiben nagy izgatottságot idézett elő. Csütörtökön érte­kezletet tartottak az írói kör helyiségében. Az értekezlet népgyűlést hívott egybe, mely ma délután 3 órakor veszi kezdetét., A mozgalmat oly tekintélyek vezetik, kiknek higgadt politikai működése közelismeróssel találkozik az egesz hazában. Tóth Kálmán mint elnök, Eötvös Károly mint jegyző van megválasztva. A bizottsági tagok hosszú sorát orsz. képviselők, irók, kereskedők ós iparosok képezik. Andrássy nyilatkozata, — Budapest decz. 14. — —a— A külügyminiszternek a delegácziók bécsi ülésezése alkalmából oly feszülten várt nyi­latkozata a keleti kérdésre nézve Lajthán innen és tul egyaránt nem tette a legkedvezőbb benyo­mást.- E fölvilágositáfe bár ríem preczizirozza monarchiánk keleti politikáját, sok oly dologról és ugy nyújt tájékozást, melyekről és a hogy azt magyar hazafi nem igen óhajtja. Törökország területi épségének fentartása ezekhez képest csak jámbor óhajtásnak bizonyul. Hangsúlyozzák és megczáfolják azok kételyeit, kik a törökországi viszonyoknak változására nézve aggódnak érde­keink megóvhatása felett. Oroszországnak akczió­ját — magunknak szabad kezet tartandók fenn — nem akadályozhattuk meg, de a monarchia tekintélye és azon viszony, melyben az európai hatalmakkal állunk, kellő garancziát nyújtanak arra nézve, hogy de nobis, sine nobis a keleten mi sem fog történni. A törökországi keresztény alattvalók helyzetén javitani Andrássy ép ugy óhajt, mint bármely elfogulatlan ember Európá­ban; a kihirdetett török alkotmányról azonban finom tapintattal bölcsen hallgat és csak annyit emlit még föl, hogy a porta Ausztria-Magyaror­szág semlegességét és a köztük fönálló jó viszonyt kellőleg méltányolja is. A nemzetközi egyezmé­nyek érvényességét igen kétértelmüen érinti; mig leányok a fonókákon, részint az utczákon ide s tova járó legények énekelnek, s álljon meg akármely tiáz előtt este felé, .mindeniknek ablakából fogja hallani zengni az esteli szent éneket. A lakadalmak, keresztelési és disznótori la­komák is többnyire éneklésből állanak, sőt nem történik meg. valami nevezetesebb esemény akár a városban, akár az orszagban, melyre a csabai verseket ne csinálna s azt népdalban, balladában, románczban meg ne énekelné. De kivált ősszel a szüret és nyáron az aratás idejéu minden bokor, tanya, kert viszhangzik az énektől, pedig jól mondja azt Schiller : Wo man singt, da lass dich ruhig nieder : Böse Menscheii habén keine Lieder. A csabai tóiból politikával bajlódni szerető nép soha sem lesz. 0 szereti ugyan hallani, hogy mi az újság a nagy világban, d^ legkisebb gondja is nagyobb annál, hogy magát politikus tartalmú hírlapok olvasására adja. Ennél fogva, a mi a magyar községekben régen megvan, az még itt senkinek esze ágába sem jött, tudni illik polgári másrészről siet kijelenteni, hogy nem áll az, mintha monarchiánk magatartására nézve egyik másik nagyhatalom befolyást gyakorolna. E fontos kér­désben valamint hogy minden európai érdekelt udvar föntartotta és biztositotta magának az ak­czió-szabadságot, ugy a köztük uralkodó kifogá­solhat, lanul jó viszony egyszersmind föltételezi azt is, hogy a végleges rendezéskor keleten egyik a másik nélkül végzetes intézkedéseket tenni nem fog. Ellene meg már épen nem ! Körülbelül ezekben körvonalozható Andrássy nyilatkozata is. Kitűnik ezekből, hogy a török integritásra senki som gondul, keresztény alatt­valói helyzetének javítását azonban mindenki kö­veteli. Hogy miként védi meg magát hagyomá­nyos ellensége ellen, az az ő gondja. Ha győzni talál : szerencséje ha legyőzetik . . . nos akkor a jó akaró szomszédok egész barátságosan megosz­toznak a zsákmány fölött; a mint az a jó szom­szédokhoz illik ! Es teszik ezt persze csupa hu­mánus szeretetből a szegény keresztény alattvalók irát. Igen érthető tiszta munka! A ki ellenkező­leg gondolkodik és pl. Magyaroszág fenállásának biztonságát látná ez által koczkára téve, veszé­lyeztetve, az elfogult, fajgyűlölő! Andrássy ugy vélekedik, hogy a monarchia akkor is elég erős lesz önmaga megvédésére ; feledi azonban, hogy mily elemekből áll a monarchia és hogy a ma­gyarnak barátja széles e földön nincsen, Félünk, tévedését majd csak akkor látja be, mikor az már késő lesz ! MEGYEI KÖZÜGYEK. Adófelügyelői jelentés — felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának f. hó 3-án tartott gyűlésén. — (Vége.) Továbbá bátorkodom a tekintetes közigazgatási bi­zottság tudomására juttatni, hogy miután Békés város elöljáróságának f. évi 4786. számú jelentósével hozzám beterjesztett kimutatás szerint f. óvi november 1-től nov. 15-ig állami és községi .adókban 100 frton aluli adózók után 20445 írt 547 2 krt folyt be, indíttatva láttam ma­gamat az ott alkalmazva volt állami adóvégrehajtók szá­mát 10-ről 4-re leszállítani. Egyébiránt sajnosan kell kons­tatálnom, bogy Békés város adófőkönyvei szerint több ez­rekre menő összegekkel nagyobb hátralék mutatkozik mint a mennyi tettleg fenáll, ezen körülmény a rendet­len kezelés és nyilvántartásnak tulajdonitható, melynél fogva az adózóh' által teljesített fizetések az adókönyvecs­kékben és adóbeszedési naplóban előfordulnak ugyan de a községi adófőkönyvben ki nem lettek vezetve, mi által oly esetek fordulnak elő,,hogy azon adózók is zaklattat­nak a kik tettleg hátralékban nincsenek. Hasonló szo­morú helyzet áll fenn Gyula városában is. Ennek folytán a küszöbön álló tisztújítás után, melyben a megválasz­tandó városi tisztviselők qualifikácziójától fog íüggui az, hogy első teendőim közzé sorolandom Békés és Gyula városában az egyénenkénti leszámolás keresztülvitelét el­rendelni és annak eredményéhez képest a tekintetes köz­igazgatási bizottsághoz a továbbra szükségesnek mutat­kozó teendők tüzetes megjelölése mellett, a vagy a to­vábbra nem törhető képtelen tisztviselők eltávolítása mi­att a közérdek biztosítása szempontjából javaslatomat megtenni. kaszinót vagy olvasó társaságot állítani a nép számára. Ellenben szeret a csabai olvasni vallásos könyveket s azok mellettiéi van éjfélig is. Vannak olyanok, kiknek 20—30 kötetből álló könyvtáruk van, többnyire exegetikus, mys­ticus és polemicus tartalmú könyvek. Legolvasottaboak ezek: Arndt és Sartorius postillai; — Dr. Hoó evan­gelická rucnj knizecka, — ; Swatych Otcű piac, PutÖ­wánj swátjcb, — Arnd zahrada ragská, — Kollár pre­dikácziói, különösen pedig a Tranoscius és a Biblia, mely első néhol öt hat példányban is megvan, erősen bőrbe kötve és rézzel körül verve. Az ilyenekben gyönyörködő­ket a nép bibliásoknak hívja s ezekhez szoktak vasárnap délutánonkint a szomszédok és rokonok gyülekezni, s az ö felolvasásaikat, magyarázataikat nagy figyelemmel hall­gatják. Sokszor, ha oly pródikácziót mondunk, a mely nekik tetszik, templom után egyik másik eljön s elkéri azt tőlünk s az olyan irott predikáczió uzután firól-fira száll s olvastatik. Legjobban tetszik nekik, ha vagy dogmatikus tárgyú predikácziót tartunk, vagy pedig az ugy nevezet t „Slrafpredigt"-ben az uralkodó vétkeket korholjuk. Ezen utolsó esetben olyan csend van a roppant, nyolcz ezer lélekkel megtömött templomban, hogy a légy dongását A tekintetes közigazgatási bizottságnak f. évi no­vember 5-én tartott ülésében 1347. sz. alatt hozott hatá­rozatára vonatkozólag van szerencsém jelenteni, hogy Öcsöd községében az adóhátralékok fenállásáról személyes n eggyőződést szerezvén, egy adóvégrehajtó kirendelését a f. évi 8034. sz. a. fekvő ügyiratok szerint a szarvasi já­rási szolgabírót megbíztam. A mult havi ülésben tett, je­lentésein kapcsában van szerenösém a tekintetes bizottsá­got értesíteni, miszerint Madarasi Gábor Békés városi adópénzkezelő a járási szolgabírónak f. évi 2838. számú jelentése szerint állomásától elmozdittatván, helyébe Lo­vas Mihály községi esküdt lett kirendelve. Tar-Kovács L'ijos Békés városi adószedő pedig á járási szolgabírónak f. évi 2845. számú jelentése szerint a reá rótt 7 frtnyi pénzbírságot lefizette. Legközelebbi körutazásom alkalmával Mező-Berény községében tapasztaltam, hogy a bélyeg és közvetlen il­letékek kezelésével megbízott Braun D. Ádám, ezen teen­dők teljesítésére tökéletesen képtelen a miért is a békési szolgabírót felhívtam, hogy az elöljáróságot nevezettnek azonnali eltávolítására ós más szakavatott egyén kirende­lésére utasítsa. Továbbá tapasztaltam, hogy több község adófököny­vei a m. kir. adóhivataloknál levő egyenes adó számfejtő könyvekkel nem egyeznek, e mintt mind a négy m. kir. adóhivatalt szigorúan utasítottam, bogy az adóhivatali utasítás II. fejezetének 18. §-a értelmében rögtön járja­nak el. Végre van szerencsém az általam engedélyezett idő­leges adómentességekről és fizetési haladékokról szóló ki­mutatásokat •/. alatt ide mellékelni. Kelt Gyulán, 1877. decz. 1-én. Miiller Gnsztáv, kir. adófelügyeló. LEVELEZÉS. B.-Csaba, deezemberhó 14. Tekintetes szerkesztő ur! Fölvilágositás végett kérek becses lapjában, e né­hány, sornak helyet adni. A „Békét megyei Közlöny" decz. 13. számának tárczájában olvastam : mily hithüek a csabai evangélikusok, annyira, hogy 20 év lefolyta alatt csakis egy, mond egy, az is részeges evangelikus s mi több pénz­ért. (!) tért volna vissza a kath. egyházba. Ha még oly nem igazak lettek volna is a statisztikai adatok, mint d milyenek, néin szólaltunk volna fel, mert ha az ember a történeti tényeket föl nein jegyzi (a hogy ez az evangeli­kus egyház, a ki- jobban vissza-tértek anyakönyvénél megtörténtnek látszik) a tapasztalás bizonyítja, hogy éiu­lékezö tehetsége elhagyja; hogy pedig ez az eset csak­ugyan gyanítható, abból kiderül, hogy különben nagyltü Haan Lajos ur az említettem tárczaczikkben nem tehetett volna említést 1 (!) kitértiől, midőn az általa fölhozott 20 év óta, a rom. hath. plébániának a visszatérőkről szóló anyakönyve 29 olyan esetet tud adatokkal bebizonyítani, hol evangélikusok lettek katholikusokká; igy mindig több mint a 16 ki kath. egyházból kitért. Mindez azonban az általam fölhozott és egyedül mentőoknál fogva, nem in­dított volna az ily kellemeclen fólvilágositás-tételre: ha ugyanazon czikkben, egy, a kath. lelkész jellemét és az egyház szellemét sértő kifejezés nem fordult volna elő. Az egy részeges kitért evangélikusról mondatik ugyanis, hogy : az pénzért változtatta volna meg hitét; ebből te­hát az látszik mintha a kath. lelkész lelkeinek számát pénzen vásárolni szándékoznék: mire vonatkozólag kije­lentem, hogy sem én, sem tudtommal más, senkit val­lási meggyőződésének megváltoztatására, ígéretekkel nem csábítottam, sem előleges ajándékokkal áttérésére valami befolyást nem gyakoroltam ; azért a nttű Haan Lajos ur által fölhozott esetet, ép ugy mint a többi hasonló ma­gasztalást, nem igaznak nyilvánítom. Ríszemről a kitért egyénekre való tekintetből tartózkodom a kath. egyház­ból kitértek indokait elősorolni; de sokkal többre beesü­is meg lehet hallani. Eme vallásosság oka annak, hogy ha valamely csabai megőrül, nem másba, hanem theo­maniába szokott esni, péld. magát prophétának képzeli s egész iveket tele ir prophetiákkal. apocalypticus stylus­ban. De egyszersmind ez a vallásosság szüli még azt is, hogy ez a nép mindent ugy tekint, ami rajta történik, mint Isten rendelését s megnyugszik azon; hogy ennek a népnek oly kevés igényei vannak s épen azért boldog; hogy ez a uép oly nyugodtan tud meghalni s elválni e világtól, ugy tekintvén a halált, mint egy boldogabb életbe való átköltözést. Ne bántsuk ezt a vallásos haj­lamot nála! Addig lesz ez a nép boldog ós jó, mig ilyen marad s mig abból erőnek erejével politika után kapkodót nem nevelnek s annak ingatag zátonyára nem sodorják 1 * * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom