Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1877-09-09 / 72. szám
IV. évfolyam. 1877. 72. szám. ü.-Csaba, szeptember 9-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik lietenként kétszer : vasárnap és estitoi*tökön, Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt: egy évre 6 frt félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 fit, félévre 1 írtjával. Budapest, szept, 8. —a— Magyarország s mindazoknak élete, kik nem elég elfogultak arra nézve, hogy fajgyűlölettel viseltessenek egyik-másik nemzet iránt — tegnap óta a legizgatottabb! Szeptember 5-éu délben ugyanis azon szenzaezionális hirt hozta a táviró, hogy az oroszok Lovcsát elfoglalták. Ozmán pasa plevnai hadállásának természete pedig ugy hozza magával, hogy Lovcsa (Lovacz) birtoka biztosítja Ozmán összeköttetési, és esetleg visszavonulási útját majdnem teljesen. Elképzelhető tehát, mily levertséget keltett e hir török-barát politikusaink körében és hogy mily sokféle kombináczióra szolgáltatott alkalmat a szük-szavu táviró e váratlan jelentése. Mert annyi kétségbevonhatlan, hogy Lovcsa eleste a győzelmes törökök számításait zavarja, s őket előnyomulásukban megállítani képes. A hir-keltette izgatottság tehát egészen alapos. Ámde a sors, melynek gondja volt arra, hogy a fenhéjázó és magasröptű orosz tervek már a harcz kezdetén akadályokba ütközzenek, nem adta meg nekik .még őzen elégtételt sem, hogy e tagadhatlan előny örömeit élvezhessék. A jelzett hírre ugyanis közvetlenül azon tudósítást vettük, hogy Mehemed Ali, a hírneves fiatal hadvezér a czárevics hadseregét megverte s erélyesen üldözi. Ez pedig jelentékenyen változtat a helyzeten. Az orosz jobb szárny bármily nevezetes diadalt aratott volna is az ellenségen, akkor, a midőn czentruma megveretve hátrál, győzelmét kizsákmányolni képtelen. Sőt mi több, föl kell adnia az elfoglalt pozicziókat is, ha csak központjától elvágatni, vagy magát egy előrelátható katasztrófának kitenni nem akarja. Ez pedig neki feladata bizonnyára nem lehet. Lovcsa birtoka különben még nem is oly biztos az oroszokra nézve. Ma reggel egy magánforrásból eredt távirat tudni akarja, hogy Lovcsát a törökök ismét visszafoglalták. Mielőtt tehát ez érdemben biztosat állíthatnánk, be kell a további fölvilágosító és megerősítő távirati tudósításokat várnunk. Mi részünkről ez utóbbi állítást nem tartjuk épen valószínűtlennek. Azt tudjuk, hogy Ozmán pasa 60,000 emberével a plevnai 7 mértföldnyi kiterjedésű hadállásokat megszállva tartja, tí nagy terület minden pontjának biztosítása pedig legalább is még egyszer oly nagy haderőt igényel arra nézve, hogy az az ellenség által áttörhető sehol ne legyen. Lehetséges e szerint, hogy az oroszok túlnyomó erővel ütvén a törökökre, azok lovesai poziczióit pillanatra hatalmokba keriték, mignem a törökök kellő haderőt összpontosítván, hagyományos ellenségeiket ismét elűzhették a maguk módja szerint. Egyébiránt még kétséges, vájjon magát a helységet foglalták-e el az oroszok, melynek — miként hírlik -- semmi hadászati fontossága nincsen, avagy az azt domináló magaslatokat? Bármiként álljon azonban a dolog, addig, mig a czárevics futó s felbomlott hadseregét összeszedi s a török főiiadsereget tönkre nem veri, Lovcsa nem togja a fehér czár kardjának csorbáját kiSzerkesztöség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. köszörülni, már csak azért sem, mert Szulejman pasa a Sipka-szoros háromnegyedének már birtokában van s igy minden arra mutat, hogy az oroszok ez idei kísérlete csúfosan meghiusul. — Konstantinápoly, szept. 5. Tekintettel arra, hogy a haditörvényszék tagjainak más fontos dolgouat kell ellátniok, miáltal a haditörvényszék üléseit szükségkép el kellene hanyagolniok, a mi a jelen körülmények között káros volna: a szultán elhatározta, hogy a haditörvényszék csak a háború után fog összeülni. Addig Abdul Kerim, Redif pasa s más vád alatt álló tábornokok Lemnosz szigetére vitettek, a hol ideiglenesen tartózkodn'ok kell. — A harcztérről semminemű táviratot nem közöltek. — Eszád bej bécsi nagykövetté neveztetett ki. — Phűippopovics Ferencz altábornagy kineveztetósét zágrábi főhadparancsnokká ő felsége 5-én irta alá. A kinevezés miniszteri ellenjegyzés nélkül fog megjelenni, mert egészen katonai jelleggel bir. Az 1871. junius 8-iki legfelsőbb rendelet, mely a határőrvidék provizóriumát rendezi, annyit foglalt magában, k-hogy a zágrábi főparancsnok egyúttal a határőrvidéket is igazgatja, de ez külön czimmel és igy külön kinevezéssel sem jár. — —j -— — A kiegyezési bizottság Bécsben megkezdette a szeszadó-törvényjavaslat, tárgyalását. Plener előadó az átalányozás és a fakultatív termelési adó mellett nyilatkozik, de a kissebb szeszfőzőkre nézve a termelőképesség szerint való átalányozás mellett. Demel indítványa hogy a javaslat en bloc fogadtassák el, visszautasittatik. Neuwirth kérdésére a pénzügyminiszter kijelenti, hogy a kormány számítása szerint a bevétel többlete 2'/ 2 milióra tehető. Ekkor 19 czikket elfogadtak. — Kossuth Lajos hazánkfiának egy 6 és fél hasábos levele jelent meg az „Egyetértés" szeptember 7 ki pénteki számában, melyben a keleti kérdést, az osztrákmagyar külügyi politikát tüzetesen tárgyalja, a kormány magatartását nem helyesli, de annál nagyobb elismeréssel szól a magyar nemzet közvéleményének a török-orosz háborúban egyhangú nyilvánulása iránt. A gyulai szolgabírói járás. = Közöljük Békésmegyo uj szervezeti szabályzatát egész terjedelmében, mert egyik-másik intézkedéshez hozzá akarunk szólni, továbbá, hogy mindenki kit a dolog érdekel, kinek egyik-másik intézkedés ellen észrevételei vannak, tárgyilagosan sajtó utján is mondhassa el nézetét. Szükséges tehát az illető tervezetet egész terjedelmében közölni, hogy a maga összefüggésében tehesse mindenki tanulmánya tárgyává. Mindjárt ;iz első közleményben ott találjuk a gyulai szolgabírói járást, mely fentartandónak véleményeztetik, jóllehet Gyula városának rendezett tanácscsal történt ellátásával 10,000 lélekre „fogyott" és jóllehet Gyornának és Endrődnek magának, hol uj szolgabiróság egy beterjesztett ind »kolt indítvány daczára, fel nem állíttatik, 20 ezernél több lakosa van. Fentartása pedig ja vasoltatik azon indokból, mert a többi járások — nevezetesen a csabai és békési — szolgabirái egy eshetőleges árvízveszély alkalmával nem érnének reá figyelmüket ez irányban Gyulavári és Dobozra is kiterjeszteni. Szóval az indok, mely a mellett szól, hogy a gyulai csak 10,000 lelket számláló szolgabiróijárás fentartassék az, hogy a csabai járás szolgabirája reá nem érne Dobozzal ós Gyulavárival is törődni. Azért kell tehát a gyulai 10,000 lélekkel Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minde-i postahivatalnál 6 kros postautalványnyal. biró járásnak külön szolgabirája mert például a csabaiban Csabát, Gyomát, Endrődöt és a hozzá tartozó pusztákat számítva legalább 58,000 lélek van. Igaz, a javaslat szerint O- és Uj-Kigyós fog a csabai járástól elvétetni és a gyulaihoz csatoltatni. Lenne tehát a gyulaiban ez utóbbi hozzácsatolandó részekkel legfeljebb 12,000 a csabaiban, ha Kigyós el is vétetik, legkevesebb 58 ezer lélek. Valóban gyönyörű arány ! S mindez csak azért, hogy a csabai vagy békési szolgabírónak; ne legyen még több dolga! Azért lesz a többi járásban átlag 4-szer, a csabaiban 5-ször annyi lélek, azért fog a gyulai különben felesleges szolgabírói járás fentartására évenként 7—8000 frt költetni, hogy a többi szolgabirák ne erőltessék magukat, ha árviz jön, mely jöhet is, nem is! Ez indokot el nem fogadhatjuk. 1) mert azért, hogy talán valamikor ismét árviz lesz, nem érdemes évenként felesleges 7—8000 frtot költeni. Ha esetleg Dobozon és Gyulavárin árviz v.tn, akkor midőn a csabai járásban : az alispán is intézkedtetik, felügyelhet, a mint az ő székhelye kerületében eddig ugy is megtette, noha van szolgabíró. 2) Mert azzal az évenkénti 7—8000 frttal a gyulai járást 2—3 év alatt teljesen árvízmentessé lehetne tenni. 3) Mert a csabai szolgabíró, kinek járásába Csaba, Gyoma és Endrőd tartozik, hol kivétel nélkül mindig egyszerre szokott árviz lenni, még mindig túlterhelve maradna, ha a gyulai járás fenn is áll tovább, mert egyszerre Csabán, Gyomán és Endrődön akkor sem lehet s igy az, a mi a gyulai járás költséges fentartása által leginkább czeloztatik, t. i. hogy a túlterhelt szolgabirák teendője csökkenjen, még sem éretik el. Sokkal czélszerübb volna és a munkának sokkal arányosabb felosztására vezetne tehát, ha Gyomán uj szolgabiróság állíttatnék, melyhez Gyoma, Endrőd, Körös-Tarcsa stb. tartoznék, és ha a gyulai járás közeli egyéb közegei a csabai járáshoz csatoltatnának. A pénzt, mely a gyulai járás fentartására fordittatik, itt nézetünk szerint, sokkal czélszerübben lehetne alkalmazni. Vagy pedig a gyulai járás szolgabírói hivatalát be se kellene szüntetni; hadd maradjon fenn továbbra is, de legyen a gyulai polgármester egyszersmind a járás szolgabirája is, s adassék melléje legfeljebb egy segéd, mi legfeljebb egy pár száz forintba kerülne. Igy megmaradhatnának az eddigi községek a gyulai járás alatt, azért a gyomai járás mégis fel volna állitható, a nélkül, liogy számítás alá jöhető összeggel szaporodna a budget. Így ki volnának elégítve a kölcsönös érdekek, a mennyiben a szolgabírói tisztségére és mindenére oly féltékeny Gyula megtartaná a maga járását és a csabai ós békési szolgabirák, kik ugy is székhelyük és közvetlen környékük teendőivel aránytalanul tul vannak halmozva, menekülnének oly teendőktől, melyeket egyszerre végezni képtelenség. A mi azonban marad: pontosabban teljesíthetnék. Békésmegye uj szervezeti szabályzatának tervezete. (Fol.) tatás.) B) A megyének választó-kerületekké alakításáról. A megyének bizottsági tag-választókerületei a f. évi juliushó 16-án tartott rendkívüli közgyü-