Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-09-09 / 72. szám

IV. évfolyam. 1877. 72. szám. ü.-Csaba, szeptember 9-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. Megjelenik lietenként kétszer : vasárnap és estitoi*tökön, Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt: egy évre 6 frt félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 fit, félévre 1 írtjával. Budapest, szept, 8. —a— Magyarország s mindazoknak élete, kik nem elég elfogultak arra nézve, hogy fajgyűlölettel viseltessenek egyik-másik nemzet iránt — tegnap óta a legizgatottabb! Szeptember 5-éu délben ugyanis azon szenzaezionális hirt hozta a táviró, hogy az oroszok Lovcsát elfoglalták. Ozmán pasa plevnai hadállásának természete pedig ugy hozza magával, hogy Lovcsa (Lovacz) birtoka biztosítja Ozmán összeköttetési, és esetleg vissza­vonulási útját majdnem teljesen. Elképzelhető tehát, mily levertséget keltett e hir török-barát politikusaink körében és hogy mily sokféle kom­bináczióra szolgáltatott alkalmat a szük-szavu táviró e váratlan jelentése. Mert annyi kétségbe­vonhatlan, hogy Lovcsa eleste a győzelmes tö­rökök számításait zavarja, s őket előnyomulásuk­ban megállítani képes. A hir-keltette izgatott­ság tehát egészen alapos. Ámde a sors, mely­nek gondja volt arra, hogy a fenhéjázó és ma­gasröptű orosz tervek már a harcz kezdetén aka­dályokba ütközzenek, nem adta meg nekik .még őzen elégtételt sem, hogy e tagadhatlan előny örömeit él­vezhessék. A jelzett hírre ugyanis közvetlenül azon tudósítást vettük, hogy Mehemed Ali, a hírneves fiatal hadvezér a czárevics hadseregét megverte s erélyesen üldözi. Ez pedig jelenté­kenyen változtat a helyzeten. Az orosz jobb szárny bármily nevezetes diadalt aratott volna is az ellenségen, akkor, a midőn czentruma meg­veretve hátrál, győzelmét kizsákmányolni képte­len. Sőt mi több, föl kell adnia az elfoglalt po­zicziókat is, ha csak központjától elvágatni, vagy magát egy előrelátható katasztrófának kitenni nem akarja. Ez pedig neki feladata bizonnyára nem lehet. Lovcsa birtoka különben még nem is oly biztos az oroszokra nézve. Ma reggel egy ma­gánforrásból eredt távirat tudni akarja, hogy Lovcsát a törökök ismét visszafoglalták. Mielőtt tehát ez érdemben biztosat állíthatnánk, be kell a további fölvilágosító és megerősítő távirati tudó­sításokat várnunk. Mi részünkről ez utóbbi ál­lítást nem tartjuk épen valószínűtlennek. Azt tud­juk, hogy Ozmán pasa 60,000 emberével a plev­nai 7 mértföldnyi kiterjedésű hadállásokat meg­szállva tartja, tí nagy terület minden pontjának biztosítása pedig legalább is még egyszer oly nagy haderőt igényel arra nézve, hogy az az el­lenség által áttörhető sehol ne legyen. Lehetséges e szerint, hogy az oroszok túlnyomó erővel ütvén a törökökre, azok lovesai poziczióit pillanatra ha­talmokba keriték, mignem a törökök kellő had­erőt összpontosítván, hagyományos ellenségeiket ismét elűzhették a maguk módja szerint. Egyébiránt még kétséges, vájjon magát a helységet foglalták-e el az oroszok, melynek — miként hírlik -- semmi hadászati fontossága nin­csen, avagy az azt domináló magaslatokat? Bár­miként álljon azonban a dolog, addig, mig a czárevics futó s felbomlott hadseregét összeszedi s a török főiiadsereget tönkre nem veri, Lovcsa nem togja a fehér czár kardjának csorbáját ki­Szerkesztöség és kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. köszörülni, már csak azért sem, mert Szulejman pasa a Sipka-szoros háromnegyedének már bir­tokában van s igy minden arra mutat, hogy az oroszok ez idei kísérlete csúfosan meghiusul. — Konstantinápoly, szept. 5. Tekintettel arra, hogy a haditörvényszék tagjainak más fontos dolgouat kell ellátniok, miáltal a haditörvényszék üléseit szükségkép el kellene hanyagolniok, a mi a jelen körülmények kö­zött káros volna: a szultán elhatározta, hogy a haditör­vényszék csak a háború után fog összeülni. Addig Ab­dul Kerim, Redif pasa s más vád alatt álló tábornokok Lemnosz szigetére vitettek, a hol ideiglenesen tartózkod­n'ok kell. — A harcztérről semminemű táviratot nem közöltek. — Eszád bej bécsi nagykövetté neveztetett ki. — Phűippopovics Ferencz altábornagy kinevezte­tósét zágrábi főhadparancsnokká ő felsége 5-én irta alá. A kinevezés miniszteri ellenjegyzés nélkül fog meg­jelenni, mert egészen katonai jelleggel bir. Az 1871. junius 8-iki legfelsőbb rendelet, mely a határőrvidék provizóriumát rendezi, annyit foglalt magában, k-hogy a zágrábi főparancsnok egyúttal a határőrvidéket is igaz­gatja, de ez külön czimmel és igy külön kinevezéssel sem jár. — —j -— — A kiegyezési bizottság Bécsben megkezdette a szeszadó-törvényjavaslat, tárgyalását. Plener előadó az átalányozás és a fakultatív termelési adó mellett nyilat­kozik, de a kissebb szeszfőzőkre nézve a termelőképesség szerint való átalányozás mellett. Demel indítványa hogy a javaslat en bloc fogadtassák el, visszautasittatik. Neu­wirth kérdésére a pénzügyminiszter kijelenti, hogy a kormány számítása szerint a bevétel többlete 2'/ 2 milióra tehető. Ekkor 19 czikket elfogadtak. — Kossuth Lajos hazánkfiának egy 6 és fél ha­sábos levele jelent meg az „Egyetértés" szeptember 7 ki pénteki számában, melyben a keleti kérdést, az osztrák­magyar külügyi politikát tüzetesen tárgyalja, a kormány magatartását nem helyesli, de annál nagyobb elismerés­sel szól a magyar nemzet közvéleményének a török-orosz háborúban egyhangú nyilvánulása iránt. A gyulai szolgabírói járás. = Közöljük Békésmegyo uj szervezeti sza­bályzatát egész terjedelmében, mert egyik-másik intézkedéshez hozzá akarunk szólni, továbbá, hogy mindenki kit a dolog érdekel, kinek egyik-másik intézkedés ellen észrevételei vannak, tárgyilago­san sajtó utján is mondhassa el nézetét. Szükséges tehát az illető tervezetet egész terjedelmében közölni, hogy a maga összefüggé­sében tehesse mindenki tanulmánya tárgyává. Mindjárt ;iz első közleményben ott találjuk a gyulai szolgabírói járást, mely fentartandónak véleményeztetik, jóllehet Gyula városának rende­zett tanácscsal történt ellátásával 10,000 lélekre „fogyott" és jóllehet Gyornának és Endrődnek magának, hol uj szolgabiróság egy beterjesztett ind »kolt indítvány daczára, fel nem állíttatik, 20 ezernél több lakosa van. Fentartása pedig ja vasoltatik azon indokból, mert a többi járások — nevezetesen a csabai és békési — szolgabirái egy eshetőleges árvízveszély alkalmával nem ér­nének reá figyelmüket ez irányban Gyulavári és Dobozra is kiterjeszteni. Szóval az indok, mely a mellett szól, hogy a gyulai csak 10,000 lelket számláló szolgabirói­járás fentartassék az, hogy a csabai járás szol­gabirája reá nem érne Dobozzal ós Gyulavárival is törődni. Azért kell tehát a gyulai 10,000 lélekkel Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. ur­nái és a nyomdában, vidéken minde-i postahivatalnál 6 kros postautalványnyal. biró járásnak külön szolgabirája mert például a csabaiban Csabát, Gyomát, Endrődöt és a hozzá tartozó pusztákat számítva legalább 58,000 lé­lek van. Igaz, a javaslat szerint O- és Uj-Kigyós fog a csabai járástól elvétetni és a gyulaihoz csatoltatni. Lenne tehát a gyulaiban ez utóbbi hozzácsa­tolandó részekkel legfeljebb 12,000 a csabaiban, ha Kigyós el is vétetik, legkevesebb 58 ezer lélek. Valóban gyönyörű arány ! S mindez csak azért, hogy a csabai vagy békési szolgabírónak; ne legyen még több dolga! Azért lesz a többi járásban átlag 4-szer, a csa­baiban 5-ször annyi lélek, azért fog a gyulai kü­lönben felesleges szolgabírói járás fentartására évenként 7—8000 frt költetni, hogy a többi szol­gabirák ne erőltessék magukat, ha árviz jön, mely jöhet is, nem is! Ez indokot el nem fogad­hatjuk. 1) mert azért, hogy talán valamikor ismét árviz lesz, nem érdemes évenként felesleges 7—8000 frtot költeni. Ha esetleg Dobozon és Gyulavárin árviz v.tn, akkor midőn a csabai já­rásban : az alispán is intézkedtetik, felügyelhet, a mint az ő székhelye kerületében eddig ugy is megtette, noha van szolgabíró. 2) Mert azzal az évenkénti 7—8000 frttal a gyulai járást 2—3 év alatt teljesen árvízmen­tessé lehetne tenni. 3) Mert a csabai szolgabíró, kinek járásába Csaba, Gyoma és Endrőd tartozik, hol kivétel nélkül mindig egyszerre szokott árviz lenni, még mindig túlterhelve maradna, ha a gyulai járás fenn is áll tovább, mert egyszerre Csabán, Gyo­mán és Endrődön akkor sem lehet s igy az, a mi a gyulai járás költséges fentartása által leg­inkább czeloztatik, t. i. hogy a túlterhelt szolga­birák teendője csökkenjen, még sem éretik el. Sokkal czélszerübb volna és a munká­nak sokkal arányosabb felosztására vezetne tehát, ha Gyomán uj szolgabiróság állíttatnék, melyhez Gyoma, Endrőd, Körös-Tarcsa stb. tartoznék, és ha a gyulai járás közeli egyéb közegei a csabai járáshoz csatoltatnának. A pénzt, mely a gyulai járás fentartására fordittatik, itt nézetünk szerint, sokkal czélsze­rübben lehetne alkalmazni. Vagy pedig a gyulai járás szolgabírói hiva­talát be se kellene szüntetni; hadd maradjon fenn továbbra is, de legyen a gyulai polgármester egyszersmind a járás szolgabirája is, s adassék melléje legfeljebb egy segéd, mi legfeljebb egy pár száz forintba kerülne. Igy megmaradhatnának az eddigi községek a gyulai járás alatt, azért a gyomai járás mégis fel volna állitható, a nélkül, liogy számítás alá jöhető összeggel szaporodna a budget. Így ki volnának elégítve a kölcsönös ér­dekek, a mennyiben a szolgabírói tisztségére és mindenére oly féltékeny Gyula megtartaná a maga járását és a csabai ós békési szolgabirák, kik ugy is székhelyük és közvetlen környékük teendőivel aránytalanul tul vannak halmozva, me­nekülnének oly teendőktől, melyeket egyszerre végezni képtelenség. A mi azonban marad: pon­tosabban teljesíthetnék. Békésmegye uj szervezeti szabályzatának tervezete. (Fol.) tatás.) B) A megyének választó-kerületekké alakításáról. A megyének bizottsági tag-választókerületei a f. évi juliushó 16-án tartott rendkívüli közgyü-

Next

/
Oldalképek
Tartalom