Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-09-09 / 72. szám

„BÉ

K

ÉSMEGYEI K

CZLÖNY" 1877. 7

3. sz. lése alkalmával, 162. bgy. sz. alatt hozott határozattal már megállapítva, s ezen határozat, a m. kir. belügyminiszter ur 1. évi juliushó 25-én 31,537 sz. alatt kelt leiratával helybenhagyva s megerősítve lévén : a küldöttségnek ez irányban teendője nem volt A kérdéses átnézet következő : Választó kerület vagy alker. A jogosult vá- Választott bizottsági megnevezése lasztók száma tagok száma Gyula város 870 21 Csaba 1384 35 Szarvas 1266 32 Békés 732 18 Orosháza 681 17 Gyoma 465 12 Mező-Berény 440 42 Füzes-Gyarmat 248 6 : Körös-Ladány 215 5 Körös-Tarcsa l Vésztő 10 Doboz 391 8 Gerlapóstelek Szeghalom 230 5 Cséfán pusztával 6 Kétegyháza 207 Tót-Komlós 253 Endrőd 341 9 Öcsöd 246 6 Csorvás 49 Sz.-Szt.-Tornya 34 Bánfalva 19 P.-Szt.Tornya 23 P.rFöldvár Szőllős puszta 8 236 Sámson Székegyháza 14 6 Gyula-Vári 59 Uj-Kigyós 30 Szent-András 173 N.-Szénás 24 115 Kondoros 19 5 Összesen : 8481 213 0) A tisztikar-, segéd-, kezelő és szolgaszemélyzet létszáma és fizetési illetményeiről. A tisztikar-, segéd-, kezelő és szolgaszemélyzet létszániát és fizetési illetményét az alább közölendő táblázat tünteti elő, melyre nézve következő megjegyzései vannak a küldöttségnek : 1-ör. A szolgabiró. a közigazgatás jelen fejlettebb állapotában, mindazon igényeknek, melyek a munka-teendők folytonos szaporultával, mindegyre fokozottabb mérvben támasztatnak, a segédkezésre egy itnok személyében adott csekély munkaerővel ma már meg nem felelhetvén, a jó és gyors közigazgatás érdekében különös figyelemmel azon helvi körülményre, hogy a 34, 23 • myriameter (59, 49 • mértföld) területüj, kedvezőtlen közlekedési viszonyok között levő s 213,000 lelket számláló megye hat szolgabírói járásra terveztetik felosztatni, - mellőzhetlennek találja a szervező küldöttség, hogy a szolgabirák mellé, — kik az 1870. XLII. t. cz. 61-ik §-ának engedményéhez képest főszolgabírói czimet nyernének, — alszoigabirói czimmel oly közegek alkalmaztassanak, kik a járási székhelyen tartva lakásukat, a főszolgabírót akadályoztatása esetén helyettesíthessék, a szükséghez képest kiküldetésekben eljárhassanak, s a főszolgabíró, — mint hivatali főnöknek — hivatali teendői ellátásában egyébként is állandólag rendelkezésére legyenek. A mennyiben pedig a 0) alatti táblázat szerint, az alszolgabirák utiátalánynyal ellátva nem lesznek, s minthogy a hason czimen megállapított összegek nem a személy, hanem a hivatal javára szolgálnak : kimondandonák tartja a bizottság, hogy a főszolgabírói javadalmazásban foglalt uti-átalányból, az alszolgabiró által teendő utazások költségei is fedezendők. S minthogy az alszoigabirói állomások rendszeresítésének czélzata a főszolgabírói helyettesítésekben rejlik az irodai kezelés, az eddig is rendszeresítve volt írnoki állomások további fentartását követeli. 2-or. Az árvaszéki személyzet létszámát illetőleg, figyelembe véve az 1877. évi XX. t. cz 189. 254. és 279. §§-aiban megszabott teendőket, melyek szerint a hagyatékok körüli eljárás, a bíróságokról egészben az árvaszékek hatáskörébe utaltatott, s ezáltal az árvaszék eddigi munkaköre megkétszereztetek; az árvaszéki ülnökök száma egygyel, s minthogy a hagyatékok átadásával, az irodai teendők is növekednek, melyeket még a hivatolt törvényczikk 179. §-a meghagyásához képest, a tiszti ügyész részére teljesítendő munka is tetemesen szaporít: az írnokok száma hasonlag egygyel emeltetni javasoltatik. Ellenben a mi a központi közgyámot illeti, habár ezt az 1870. XLII. tcz. 9. §-a az árvaszék kiegészítő tagjául rendeli, de mivel az 1877. XX. t. cz. 177. §-a ezen hivatalt az árvaszéknél mel lőzi, s egyébként is az egész törvény e hivatalnak munkakört ki nem jelöl : a központi közgyá.ni állás megszüntetése véleményeztetik. 8-or. A mérnöki munkakör a jövő év elejétől, állami mérnöki hivatalok felállításával fogván betöltetni, — ezen indokból a megyei mérnöki, úgyszintén az ennek szolgálatára rendelt lánczhuzói állomás hasonlag megszüntetendő. 4-er. Ámbár a közegészségügy rendezéséről szóló 1876. XIV. t cz. 155. §-a a szolgabiró, mint első fokú hatóság mellé, szakközegül járási orvost rendel, — ezen állomásoknak tiszti illetményekkel leendő rendszeresítését azon okból nem hozza javaslatba a küldöttség, mert a mult 1876. évi augusztus havi közgyűlésen, utólagosan kormányhatoságilag is helyeselve oly intézkedés történt, hogy a járási orvosok teendői, minden járásban alkalmazott tiszteletbeli főorvosok által láttassanak el, mely intézkedés, a törvény életbelépte, vagyis ezen évi januárhó 1-től folyó időtartam alatt, a törvényi kívánalmaknak teljesen megfelelőnek bizonyult. 5-ör. A megye átalakított székháza, a házfelügyelet iránti intézkedést tévén szükségessé, e részben legezélirányosabbnak ismertetett fel, hogy az eddigi várnagyi állás megszüntetésével, egy házfelügyelői állás rendszeresítetnék, mely állás betöltője, a megyei székházban nyerne elhelyezést. 6-or. A főjegyzői- főpónztárnoki- ós tiszti ügyészi-hajduállomások eltörlendőknek találtattak azért, mert a tulajdonképi ok — a tiszti tekintélynek körutazások és nyilvános megjelenésekalkalmával emelése, a változott viszonyok mellett 111a már megszűnt, s ezen állomások egészen a magánszolgálati viszony keretébe esnek. Ellenben igenis felismertetvén annak szüksége, hogy az ügyes-bajos felek a tágasb uj székház nagyobb száma hivatali helyiségeiben útbaigazítást nyerjenek: e czélból két kapuőri állás rendszeresítése hozatik javaslatba. 7-er. A megyei csendlegénység szervezetében azon módosítás hozatik javaslatba, hogy a csendlegénvek 48 főre tervezett számának fele gyalog, fele pedig lovasból álljon. A gyalogrendőrség javaslatba hozatalát indokolják, hogy egyrészről a ló, a zárt és kerített helyekre való behatolást nehezíti, gondozása, üldözések s kémszemlék alkalmával tetemes időt elrabol, elhelyezése s élelmezése többféle nehézséggel jár, mig ugyanezen körülmények a gyalogrendőrségnél fenn nem forognak, s a költségeket lényegesen kevesbítik. — Egyébiránt a megye közbiztonsága a legutóbbi években kielégítő lévén, egyelőre elégségesnek találtatik, ha 20 lovas és 20 gyalog csendlegényállás töltetik be. 8-or. A mi a tisztikar, segéd kezelő és szolgaszemélyzet javadalmazását illeti, ezekre nézve : a) első sorban azon vezérelvet követte a küldöttség, hogy a tisztviselő, illetve a segéd-, kezelő és szolgaszemélyzet, a munkakör, az állás, a drágasági viszonyok s tisztességes megélhetés lV-1 tételeinek megfelelő fizetésekkel láttassék el; s minthogy ezen elv szemelőtt tartásával, már a mult szervezet is, a törvénykezési hasonrangu hivatalnok illetve szolgaszemélyzet fizetéseit vette mértékül, a mint egy részről, a halmozott teendők mellett az eddig rendszeresítve volt állások javadalmazásának leszállítása, a méltányossággal megegyeztethető semmiképen nem lett volna, viszont más oldalról, az újonnan rendszeresíteni lavasolt állomások javadalmazása, az előbb hivatali viszonyok figyelembe vétele mellett volt a táblázat szerinti mérvben megállapítandó. b) Sőt fizetés-emelésnek is helyét találta a bizottság. 1-ör. A mindkét iktató és kiadóra nézve, nemcsak a teendők folytonos szaporulata miatt, hanem azért is, mert ezek fizetése, a fennebb hangsúlyozott egyik elv ellenére, a törvénykezési s egyéb állami hasonrangu hivatalnokok fizetésén tetemesen alul maradt 2-or. Az 1877. XX. t. cz. 285. § ának rendelkezése szerint, a községi árvapénztárak, az árvaszék elnöke vagy helyettese által évenkint legalább egyszer megvizsgálandók lévén : az ezen vizsgálatból eredendő költségek fedezése czéljából, az árvaszéki elnök illetménye, utiátalány czimén, 100 frttal emelendőnek találtatott. 3-or. A megye okleveles állatorvosának eddigi fizetése, a kezelő személyzet fizetésével azonos lévén, — az 100 frttal s a mennyiben a lefolyt hat éven keresztül, ugyancsak az állatorvos utiátalánya, az uti költségek fedezésére elégtelennek bizonyult, nehogy ezen körülmény a megye kiterjedt állattenyésztési ügyének rovására essék, az e czimü javadalmazás hasonlag 100 frttal emelendő. 4-er. A fizetés emelésének még egy esete a hivatalszolgáknál fordul elő, egyenkint 20 frt töblettel; melynek indoka eléggé feltalálható a jelen drágasági viszonyokban, a melyek miatt ugyanezen szolgák, drágasági pótlék czimén, már különben is több izben pótjavadalmazásban részesítettek a belügyminisztérium által. 9. Ha végre a tisztikar, segéd-, kezelő és szolgaszemélyzet fizetésének a lenti láblázat szerinti megállapítása, az előző hat évi szervezeti költségekkel szemben, jelesül pedig a legutóbbi évi javadalmazáson felül 6150 frt többletet tüntet is ki, — ezen körülményt nem véljük — elégséges indokul a személyzet létszámának apasztása és a fizetések leszállítására nézve, főkép azért, mert nagyon is méltányosnak tartjuk, hogy ezen megye, mely közigazgatási költségek fedezése czimén, az összes egyenes államadók után esedékes 7, 76. százalékban aránytalanul többet fizet azon összegnél, melylyel az állam kincstárból javadalmaztatik : tiszti állomásai és azok fizetései megállapításánál, legközelebbi szükségletei s igényeire kellő tekintettel lehessen. (Folyt köv.) MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jeleníts. Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának f. hó 3-án tartott gyűlésén. Méltóságos főispán ur! Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ág állapotáról szóló havi jelentésem a következőkben központosul. I. Közegészségi viszonyok. Az eddig befolyt jelentések szerint a közegészségi állapot, váltóláz-eseteKet kivéve, a melyek különösen Dobozon nagyobb mérben uralkodtak, — kielégítő. A hasznos háziállatok közt egy-két szórványos esetet nem einlitve, kór nem mutatkozik. A rendkívüli forróság ugy látszik, a közegészségügyre ártalmas befolyást nem gyakorolt. II. Köibátorság. A személy és vagyonbátorság, egy pár betöréses tolvíjláson kivül, a mult hóban meg nem zavartatott. III. Közutak. A mult hóban a lakosság munkaerejét leginkább a mezei munka vette igénybe, a miért az utak tatarozása szünetelt, a nyári rongálások által okozott sérülések és az eddig elmulasztott útépítkezés az őszi hónapok teendői közé tartozván. Megjegyzem, hogy a Fehér-Körös csatorna jobb partjára áthelyezett, és a gyulai járás szolgabirája által már bevégzett békés-dobozi útszakasz építése a békési közmunkaerővel folytattatott ugyan, de még be nem fejeztetett, a miről személyesen meggyőződvén, a járási szolgabírót és a megye mérnökét ismételve felhittam, hogy ezen útszakasz teljes és tökéletes felépítésire nagyobb gondot fordítani, s a munka mielőbbi befejezését erélyesen végiehajtani el ne uiulaszszák. — A békési határban, a doboz-vésztői fásmelléken keresztiilvonuló ut felemelését gátló belvizek már elenyészvén, s a munka végrehajtását semmi nem akadályozván, tekintve, hogy az útvonalra tervezett áteresz már régen felépült, a járási szolgabiró és az államépitészeti mérnök urakat ezen útvonal haladéktalan feltöltöltése iránti együttes eljárásra felhittam. — A dobozgerla-pósteleki megyei uton folyamatban levő munkálatot az állainépitészeti mérnök és a járási szolgabiró urak társaságában megszeml Ivén, miután ez alkalommal tapasztaltam, hogy a dobozi nagy hidhoz vezető alkalmas feljáró kiépítése számításon kivül hagyatva a munkatervbe fel nem vétetett, holott annak felépítése mellőzhetlen, — az ál 1 amépítészeti mérnök ur műszaki javaslata alapján ezen feljáró felipittetését elrendeltem, és e czélra a békési közmunkaerőből 150 kézi napszámot utalványoztam. S miután továbbá meggyőződtem arról, hogy a vállalkozó a kijelölt utrészleteket hézagosan és fclületesen készítteti, nehogy az ezen útszakaszra megszavazott je-