Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1877-01-25 / 7. szám
Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmú lap. AdLegjeleniit hetenKént Itétszer : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési (lij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség: Gyulai-ut, Iieök-ház. Kiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes száin ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán. Hirdetések jutányos árou vétetnek fel. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Közbiztonságunk. Kell kenyér, kell pénz, kell posztó és kell sok mindenféle, a rni nélkül egyesek- s államul el nem lehetünk, de kell mindenek előtt élet- ós vagyonbiztonság, biztonság nélkül az élet: féléiét, vagyonunk : fele vagyon. S fajdalom, hogy közbiztonságunkban való hitünket a mindenfelől érkező rémhírek megingatták. A legvakmerőbb tolvajlások, rablógyilkosságok csaknem napirenden vannak anynyira, hogy ha azt állitjuk, hogy mi policzirozott állam vagyunk, hát ez hiukérkedésnek tűnik fel. Már emelkednek hangok, hogy a Ráday-provizoriumot újra életbe kell hogy léptessük. Mi a provizóriumoknak barátai nem lehetünk, hanem minden erőnkből sürgetjük, hogy az évek óta tervezett közrendészeti reform egyszer valahára élutbe léptettelek. Valóságos guny az államra, hogy a nép, mely adótól túlterhelve van, drága expedieusekhez kénytelen folyamodni, felelős őrök alkalmazásának — miuden kulturáltamban bizonynyal ismeretlen — expedíenséhez, hogy maga tegyen valamit, ha az állam nem tesz, legalább vagyonának némi biztonságaért és e praecarius értékű kuriózumért mesés árakat űzet: 10 egész 20,000 frtot egy-egy község. Ez az állapot továbbra el nem viselhető; kivánjuk, követeljük az államtól, legyen bár kormányunk ezerfelé elfoglalva, hogy vagyonunkat, életünket a czélnak megfelelő intézménynyel haladék nélkül biztosítani siessen, meit ez mindenekelőtt való kötelessége. Szörnyű dolog valóban a jelen állapot; maholnap az egész országban ki lesz hirdetve a statárium s még se érünk rá, hogy ezen stigmatizáló állapoton segitve legyen. Felkérjük megyénk derék főispánját, terjeszsze e halaszthatlan ügyet a legközelebb tartandó igazg. bizottság elé, szólaljon az fel a legerélyesebben, írjon fel a kormányhoz, figyelmeztesse, hogy mindenekelőtt az ország élet- és vagyonbiztonságát eszközölje, mert a nélkül nem ér semmit, se pénz, se posztó, se semmi. A megye maga pedig, mihelyt szóhoz jut, első szava az legyen, hogy ezen ázsiai, nem, specificus magyar állapotot megbélyegezze, hivja fel hasonló felszólalásra a többi megyéket, irjon fel, szóval tegyen meg mindent, hogy közrendészetünk valahára ,kérdé s' magaslatára emelkedjék s haladék nélkül meg is oldassék. A koldulás. A sok koldus mindig szegénységre mutat, szegénységére azon népnek, a melyből a koldusok kikerülnek. Lehet pedig a szegénység kétféle : anyagi vagy erkölcsi. Az anyagi szegénység olyan keresethiánynak az eredménye, a mely hiányon a koldus segíteni nem tud; ellenben az erkölcsi szegénység ölyan kereset-hiánynak az eredménye, a mely hiánynak forrása magában a koldusban van. Vannak aztán olyan koldusok is, mint például az olaszok, * a kiket nem a szükség kényszerit, hanem a hajlam, a kapzsiság, a megszokottság ösztönöz a kéregetésre, ilyen műkedvelőink nekünk nem igen vannak ; maradjunk tehát a két első fajnál. Rövidség kedvééi* nevezzük az igazi koldusokat szegényeknek, az erkölcsi koldusokat csalóknak. A szegényekről nincs mit mondanunk, mivelhogy a községieket a község*) felebarátiés rendszeretete födél alá juttatta s igy az egyesek ajtaját előttök betette; a hivatalosan jo gosította k pedig í^szmt kevesen vannak, részint méltó tárgyai a könyörületességnek. Maradnak szóba hozni valókul csupán csak a csalók. Orvos, szolgabíró, ügyvéd, pap, tanitó, katona, színész, kereskedő, iparos — az ősz óta már mindezekkel találkoztunk, mint csalókkal. Arczukról ítélve testben, lélekben ép. ezenkívül még csak nem is koros, dologképes emberek. Sorba jártak bennünket útiköltség kéregetésének a czimén, hatósági engedély nélkül. Nem hiába jártak. Az egyik adott nekik állítólagos czimökért, a másik szánalomból, a harmadik, hogy lerázza őket nyakáról, a negyedik egyszerűen gyengeségből, szóval, kaptak útravalót. S mi történt ? Talán még az nap, talán két vagy három nap múlva, találkoztunk egyikkel másikkal, mint mulatóval, mint részeggel; sőt annak is nyomába jöttünk, hogy hazudta múltját, czimét, nevét, jelenét. Segíteni saját hibája nélkül nyomorgó embertársunkon, nemes kötelesség ; de oda adni keservesen szerzett pénzünket annak, a ki egyik legemberibb tulajdonságunkat, részvékenységünket, hazugsággal, ámítással ejti meg, ez boszant és ront bennünket; ront azért, inert az emberekben való hitünket megingatja, szivünket a becsületes szegénység előtt is bezárja, de rontja egyúttal azt a csalót is, a ki pénzünket rosz szenvedélyeinek kielégítésére fordítja, mivel kézzel foghatólag meggyőzzük őt arról, hogy mások rovására is meg lehet élni, mások pénzén is lehet garázdálkodni, dologtalan csalással is lehet annyira menni, mint munkás becsületességgel. E szerint minden ilyen csalónak a segélyezése egyenlő jelentésű az erkölcsi hitványság támogatásával, sőt szaporításával, mivelhogy a példa ragadós. Igen, de hát miért adunk nekik ? Csak azért, mert emberek vagyunk s hál" istennek ! ma még nem szívtelen emberek; mert szivesebben felteszszük valakiről, hogy igáin Értvén Csabát. S z e r k. zat beszél, mint az ellenkezőt; mert hajlandóbbak vagyunk csalatkozni akár tízszer is, mintsem hogy csak egyszer is igaztalanok legyünk. Hanem más az egyes ember s ismét más a hatóság. Az egyes embert vezérelheti az ő jó szive s ám vezérelje; a hatóság csak az ész szaván járhat. Már pedig az ész azt mondja, hogy inkább történjék ittott némi kis igaztalanság, mintsem hogy a nemzet élősdiei szaporodjanak ; következőleg a hatóság dolga azon lenni, hogy a szóban forgó csalók küszöbünket át ne léphessék. igen, de hol az a rendőrcsapat, mely minden embert ismerjen, mely a tisztességes külsőről is leolvassa a csalási szándékot, mely minden ember lépése felett őrködhessék ? Nincs ; ne is kivánjuk tehát, hogy a csalók vándorlásának maga a rendőrség vessen teljesen véget. Hanem a hatóság igenis tehetne valamit, a minek hatása a legjobb rendőrség éberségével is versenyezne : büntetést szabni arra, a ki az ily csalóknak ad. A rendőrsó g elébb-odább rajta kapja a csalót, elbáník vele a maga módja szerint, megtudja vagy legalább megtudhatja tőle, hogy kinél mily sikerrel járt.*) Ha a hatóság, rendőrsége kutatása nyomán, csak egyetlen-egy adakozót büntet is meg, hiszem, hogy ezen rendőrség hatásterén megszűnik a csalók szerepe. Mert bármily nehezünkre essék is a szivünknek való ellenmondás, polgári becsületünknek mégis alárendeljük. Bikésmegye részletes térképének kiadása. Vizet hordanék a Dunába, ha azt bizonyítgat, nám, hogy milyen fontosak és szükségesek a földrajzi ismeretek. A gondolkozásnak tágabb kört adnak s rájuk szorul a nép egyszerű íia is, mert fokozzák képességét a honvédelem kötelességének teljesítésére s ébresztik benne az érzéket hazája és megyéje ügyeit felfogni, azok iránt érdeklődni. Ettől pedig nagyon sok függ. A társadalom tana azt mondja, hogy az egyszerű földmivelősnek esak szülőföldje van, hazája ninesen; osztálya társadalmi törvényeiből még nem következik szükségképen, hogy azok az emelkedett gondolatok, melyeket e szóban „haza" összefoglalunk, hatást gyakoroljanak lelkére. A kultura és az önfent«rtás parancsa még azon országokban is, hol egy faj és nyelv uralkodik, kényszeríti a vezérférfiakat, hogy merterséges eszközökhöz folyamodjanak a nemzeti öntudat ébresztésére t fokozására. Mennyivel nagyobb gond ránk nézve, hogy polyglott honunkban a nemzet-testet összetartó kötelékek erősödjenek. Hogy itt minden egyes polgár egynek érezhesse magát a nemzettel, ismernie és szeretnie kell annak történetét, tudnia kell a négy folyam területének minden darab töldjóről, bele kell magát élnie abba a gondolatba, ez az „áldott s?ép magyar haza" az enyém is. Az országos képviselet az iskolai törvény hozatala, buzgó kiidóink Magyarország térképeinek terjesztése által meg is tettek mindent, hogy a honi föld ismerete, legalább a főbb vonásokban, általánossá váljék. De *) Két tisztességes e nber hiteles tanuzása kívántatik egy gazember ellenében; egy gazember hitetlen tanuzására mikép marasztaljunk el két tisztességes embert? A többit aláírjuk. Szerk.
