Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-01-25 / 7. szám

.BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" ÍSTI. I. sz. beérhetjük-e evvel ? A minek a nép legjobb hasznát venné, a megyék földrajzának részleteibe be van-e avatva? A népiskolai tanterv értelmében a földrajzi oktatásnak első tárgya ugyan a község és megye, de hol tárgyalják ezt oly kimerítően, hogy kellő eredmény volna felmutatható ? Nem sok olyan he­lyet találnánk. Hiányzanak részletes megyei térké­pek s ha különösen Békésmegyéét keresnők, akad­nánk talán imitt-amott egy-egy a provizorium ko­rából ránk származott gyarló „zsandártérkép"-re, de elég nagyot, pontosat, illendően kiáilitottat. szó­val jóravalót bizony hiába kutatnánk. Pedig a nép nem értheti a közgazdasági ügyeket sem. melyek oly közehői érdeklik, ha községének, megyéjének területe, közlekedési viszonyai ismeretlenek előtte: a talaj minősége, a folyamrendszer, a termény- és kézműprodukczió, néprajzi sajátságok oly jelentékeny tényezők, hogy tekintetbe vételök nélkül az általá­nos jólét emelését, a közügy rendezését előmozdító intézkedésekben helyes Ítéletet hozni nem lehet. A ki ezekben szavát latba vetni szándékozik, kényte­len a megye földrajzában kellő tájékozottságra szert tenni. S hogy ezt nem bhet tenni jó térkép nélkül, az világos. Hogy kiadóink Magyarország összes megyéinek részletes térképét eddig ki nem adták, attól talán visszatarthatta őket a kételkedés, vájjon jövedelmező lenne-e egy ilyen vállalat ? A mulasztás föoka azon­ban inkább abban fekszik, hogy nehezen kapható meg a térképek eredetije. Nagyon üdvös dolog volna, ha Békésmegye létező térképei után a kellő javitá sokkal egy uj szerkesztetnék s az kinyomatnék annyi példányban, hogy legalább minden község, hivatal, kisebb-nagyobb iskola kaphatna egyet. Békésmpgye régész- és mivelődéstörtéaeti egy­lete, melynek érdemei országos elismerésben része­sülnek, szerezzen uj babérokat a régiekhez azáltal hogy ezen ügyet felkarolja. Sikeres elintézéséve speczialis ezéljait is nagyban előmozdítaná. 0 van elsfi sorban hivatva, hogy Béttésmegye térképét el készíttesse és kiadja. f 1 • —o­MEGYEI KÖZÜGYEK. Adófelügyeló'i jelentés 1876. decz. haváról. (Folytatás.) II. Közvetlen adókról: a bélyeg és ille­tékek úgynevezett százalékokra nézve van szeren­csém tisztelettel ezek állapotját f. é. deczemberhó végéig következőleg előterjeszteni: a) a gyulai mk. adóhivatali kerületben ugyan deezember hó végéig volt az összes előírás 68163-96 b) a csabai kerületben pedig . . 93020-34 d) a békési kerületben .... 45510-08 e) a szarvasi kerületben . . . 27153 08 tehát összes tartozás 232847-47 f) abból leiratatott felebbezések folytán 11592-45 marad helyesbített követelése . . 222255-02 g) Erre behajtatott és pedig: Gyulai kerületben 2575-58 Csabai kerületben ' 8170-20 Békési kerületben 5899-77 Szarvasi kerületben 2988-48 Összesen 19634-04 melynek levonása után 202620-97 tészen a hátralék. Az 1876. évi novemberhavi jelentésemre vo­natkozólag volt, a noyemberhavi beszedesi ered­mény 11667-27 mely a deczemberhavi fentérintett 19634 frt 4 kr. beszedési eredményhez hasonlítva 7966 frt 77 krral kedvezőre, de semmi esetre kielégítő be­szedési eredményül igazol azon az államköltségve­tésben foglalt bevételi előirányzatban, mely hazánk szomorú financziális államhelyzetére nézve lényeges és igen nagy fontossággal bir. — Tehát szembe tartván az előíráshoz való aránytalan behajtási ered­ményt mint a milyen ez ágban volt, illetőleg vau, továbbá elhallgatnom nem szabad, sőt tűrni nem lehet, ennélfogva a nagymélt. magy. kir. pénzügyi minisztérium f. é. deczemberhó 20-án 62592. sz. a. kelt rendeletre vonatkozólag a tekintetes közigazg. bizottság előtt kérésemet oda öszpontositom : misze­rint azon igen fontos állambevételi ágra nézve be­cses intézkedését érvénybe hozni méltóztassék — mely czélból külön előadó ivem által részletes in­dítványomat előterjeszteni bátor vagyok. A bor és hus fogyasztói adóra nézve a meny­nyiben azok Bákésmegyében kevés különbséggel legtöbbnyíre a városok és községeknek vállalat ut­ján a7. állam részéről át vannak engedve, hátralék alig fordul elő és a mennyiben volna, az csak is magán bérlőknél szokott előfordulni. III. Pénztári ügyek illetőleg pénzfor­galomról. Miután eme jelentésemet az 1876. évre nézve zárjelentésemnek tekinteni méltóztassék, mul­hatlanul kötelességemnek tartom, ezen alkalommal a tek. közig, bizottságot a felől is értesíteni, hogy az 1876. évben Békésmegyében a fentérintett 4 m. k. adóhivatalnál a pénzforgalom mennyire rug; ennélfogva van szerencsém következő előterjesztést (enni miszerint: a) egyenes adó k. kamat és végrehajtási költ­ség fejében . 1811372-71 b) Dijak bélyeg és illetékek fe­jében 198422-69 c) Bor és hus fogyasztási adó fejében 65449 44 d) ínséges kölcsön fejében . . 5587-23 f) Dohányjövedék és fogyasztási adó fejében 123858-61 g) Bélyeg és váltó űrlapokért . 90105 37 h) Egyenértéki illeték fejében . 7118-57 j) Luxus adó fejében .... 7920 08 k) Szöllö dézsma váltság féjéb. 3718-22 1) Marha és lólevélért . . . 4823 01 m) Vadászati fegyver-jegyért . 7786­n) Átalános letételi .... 78226 54 o) Bírói letétek 293-950-05 tehát összes 2198283-06 befolyt, mely összeg következőleg oszlik el: I. a gyulai mk. adóhivatali kerületre 457821-25 II. a csabai III. a békési IV. a szarvasi 783248-50 503576-68 453636-62 vagyis összesen 2198283-06 (Vége köv.) Községi élet. Békés-Csabán, az 1877-dik év január 15-én tartott városi első rendes havi gyűlés alkalmával felmerült tárgyak, és az azokra hozott határozatok. (Vége.) Jelentés a községi s az ahoz csatolt városi közmunka, és körös-szabályozási pénztár állásáró az év végével. — Eszerint volt hátralékban és fo­lyó adóban előirás 91,099 frt 96 % kr. — erre szállíttatott az év folytán 55,819 frt 35 kr. — Ma­radt hátralék 1877-dik évre 35,280 frt 61 »/, a kr. -- Az év végével felmaradt hátralékoktól 6 °/ 0 ka­mat s végrehajtási költségek szedése határoztatott Jelentés az országos adó állásáról az év vé­gével. Volt előirás hátralék ós folyó adóban 235,438 frt 87 kr. — Ebből az év folytán lerovatott 208,674 frt 4 kr. Maradt hátralék 26,764 frt 83 kr, mely ben azonban a Kondoros községhez kikebelezett pusztai birtokok után Szarvason fizetett s itt isme retlen mennyiségű adó is foglaltatik. A hátralék te­hát azzal kevesebb. A községi adóvégrehajtó esküdtek jelentése szerint azok működése folytán deezember 1-től a hó végéig bejött, állami adóba 7245 frt 39 kr, — községi adóba 12,277 frt 68 kr, — végrehajtási és intósi költségek fejében 117 frt 42 kr. A közgyám jelentése szerint ingatlannal biró árva van 482, — készpénzzel biró árva 666, — a pénztár kamatozó, — nem kamatozó és tartalék tő­kéje 206,599 frt 62 kr, — az év folytán tőke és kamatban beszedetett 72,378 frt 22 kr, — kiada­tott 71,635 frt 29 % kr. — Az év folytán 73 árva nagykorú lett s annak 25,976 frt 10 kr. tömege kifizettetett. — Az árvás házak száma 117, — eb­ből 91 tűz kár ellen van biztosítva. A törvénykkezésre nézve beterjesztett jelentés szerint pereskérdés felmerült 434 esetben, ebből egyezségileg elintéztetett 113, itéletileg 33, kir. já­rásbírósághoz utasíttatott 117, jövő évre áttétetett 36, visszavonatott részint függőben maradt 115, kézbesítés érkezett a törvényszék és járásbíróságtól 969 drb, ebből még kézbesítendő 43. A mérnök jelentése szerint, a városon keresz­tül vonuló köut, — miután annak kijavítására a mult évben előirányzott 50 köb-öl kavics nem for­díttatott, s a folyton tartó rendkívüli esőzés és sár miatt — rosz állapotra jutott, ennek folytán a mult vben előirányzott kavics-mennyiséghez a folyó év­ien mégannyi adatván, az útnak lehetőlegmielébbi kijavításra elöljárók utasíttatnak. Félix Ákos ügyvéd jelentése, némely békési lakosok részéről, Csaba városa által — állítólag szándékosan földjeikre eresztett árviz miatt, Csaba árosa ellen, az 1873-ik évben indított 20,802 frt és kamatai iránti kártérítési pernek, felpereseknek a keresettől lett elmozdításával történt befejezéséről: megnyugtató tudomásul vétetett, s jelentő ügyvéd­nek, buzgó és tapintatos eljárásáért illő tiszteletdíj megállapítása mellett, köszönet szavaztatik. Következett némely kisebbszerü jelentések tár­gyalása, végül egyes folyamodványok elintézése. A békásmegyei tanító egyesület alapszabályai.*) (Megerősítés végett felterjesztettek a vallás és közoktatási ministeriumhoz.) L Az egyesület czime czélja és eszközei; 1. §. Czime : Bókésvármegye tanítóinak egye­sülete. Székhelye: B.-Csaba. Pecsétje: Békésme­gyei tanító-egyesület. 2. §. Czélja : A testületi szellem fejlesztése, a szakképzés előmozdítása, a tanügy felvirágoztatása, (a tanítók érdekeinek védése.) 3. §. A czél elérésére szolgáló eszközök: a) A fiókegyesületi értekezletek és a közgyű­lés. — Ezek a tagoknak alkalmat nyújtanak egy­mással való érintkezésre és ismerkedésre ; továbbá minden a tanügj körébe vágó eszme megbeszélé­sére és tisztázására. b) A könytár. Az egyesület évi tagdijakból s egyéb adományokból összegyűlt pénzen paedagó­giai müveket, folyóiratokat, lapokat s esetleg más szakbeli műveket is szerez be, kiváló figyelemmel a magyar irodalomra. II. Az egyesület szervezete. 4. §. Az egyesületi élet nyilatkozik a tagok működésében. — E végből különféle tagokat vesz fel kebelébe, fiók-egyesületeket alkot igazgató vá­lasztmányt szervez, tisztviselőket választ és közgyű­lést tart. A) Az egyesület tagjai. 5. §. Az egyesületnek vannak rendes, alapító, pártoló és tiszteletbeli tagjai. 6. §. Eendes tag lehet minden nyilvános vagy magán, óvodai, elemi, polgári iskolai tanitó, továbbá minden középiskolai tanár, valamint min­den okleveles bár nem működő tanférfi, vagy nő, ha erkölcsileg kifogás alá nem esik, és az egylet pénztárába évenkót 2 frtot fizet. 7. §. Alapító tagok azok, kik az egyesület pénztárába egyszer s mindenkorra legalább 30 ftot tesznek le, asár egyszerre, akár 10 frtnyi részle­tekben 3 év alatt. 8. §. Pártolólag minden tanügy-barát, a ki egymásra következő három éven át évenként leg­alább 1 frtot fizet. 9. §. A tiszteletbeli tagság kötelezettség nél­kül való kitüntetés azokra, a kik a hazai tanügy, vagy egyesületünk körül érdemeket szereztek ma­guknak. 10. §. A rendes alapító és pártoló tagokat egy rendes tag írásbeli ajánlatára az igazgató vá­lasztmány veszi fel, a tiszteletbelieket pedig az igazgató választmány ajánlatára a közgyűlés vá­lasxtja. A rendes és pártoló tagoknak az egyesület iránti kötelezettsége 3 évig tart, mely idő alatt a rendes tagok csak a megye területéről való végle­ges elköltözés, vagy a tanítói hivatalról való lelépés esetén léphetnek ki, önkénytesen az egyletből, és pedig az elnökséghez előlegesen benyújtott írásbeli bejelentés folytán. *) Sajnáljuk, hogy a közlést, helyszűke miatt csak meg­szakgatva teljesíthetjük. Szerk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom