Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám
1877-07-05 / 53. szám
IV. évfolyam. 1877. 02. szám. B.-Csaba, augusztus 5-én. BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmi! lap. Megjelenik hetenként kétszer* : vasárnap és csütörtökön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 6 frt; félévre 3 frt; évnegyedre 1 frt 50 kr. A „Szépirodalmi Lapokéra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 írtjával. Szerkesztőség és ltiadó-hivatal: Vasut-utcza, közbirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 kr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Gazdasági kaiamíiások. A vérmes remények, melyekben gazda-közönségünk, a kiválóan kedvező tavaszi idő folyama alatt ringatózott, nagyrészbon füstbe mentek. Fájdalom, hogy az existencziáját kiválólag a föld termésére alapító alföldi gazda-közönségünk sorsa felett, nem annak szorgalma, nem gazdásági költséges beruházása, — földjeinek javítása, — hanem tisztán a szeszélyes időjárás következménye határoz. A mezei gazda, mint a szenvedélyes kártya játékos, a sok évi rosz termés után, összeszedve utolsó garasát, sőt azon logikai következtetés mellett, hogy hiszen — egyszer már csak beüt a termés — kölcsön vett pénzen tengve-lengve folytatta nehéz küzdelmeit, s lázas izgatottságban gúsztálta a gazdag termést, a mely a múltban ejtett sebeket beheggeszti, — és ő helyre áll. Volt is gusztó olyan, a milyen a boldog emlékezetű 1842-ik év óta nem volt, a midőn minden föld különbség nélkül holdanként 10 köböllel fizetett. A komoly gazda gondviselése redői kisimultat, arcza kiderült, azon a szivjóság, a hála kifejezése tükröződött. Uram, mondanék valamit! — körül néz, nem látja, nem hallja-e valaki, a ki a talált, s félig már magáénak tartott kincsét megirigyli, megsemmisíti; — nem-e az Isten jóságát kisérti hiu kérdésével? — ugyanazért lassan, félig suttogva mondta : olyan buzavetésemben jártam, hogy társamat hat lépésnyiről nem láttam. Oh, hála legyen a teremtőnek, hisz reánk is fér egy kis áldás ! No még csak a virágzás, azután egy jó eső, és czélnál leszünk ! A virágzás is teljes sikerrel folyt le, — az eső is — boldog isten, mint kívánom ugy megyen, — megjelent. Es a gazdák örömükben egymás nyakába borultak Aligha nem e lélekemelő jelenetnek voltak tanúi ama hírlapírói tudósítók, a kik még most is fényes aratási kilátásokról értesitgetik a haza: közönséget. Hajh, de sok változik a nap alatt! Nem árviz, májusi fagy, szipoly, aszály, nem jégeső, — csak egy csendes reggeli kód volt ezúttal a gyilkos, mely a lapos kövér földekben a dúsgazdag buzavetéseket rendkívüli rozsdával verte meg, s teljesen megsemmisítette ; — soványabb talajban levő buzavetések termését pedig felére leszállította. Mily csalódás, mily kalamitás ! ! Ez a rozsda tehát ugy látszik állandó csapás e vidéken, mely annál borzasztóbb, mert azt sem védgátakkal elhárítani, sem biztosítással mérsékelni, sem okszerű gazdálkodási móddal kikerülni nem lehet. Ráadásul még az adóleengedésnél sem vétetik (mint nem elemi csapás? !) figyelembe. Ennek természetes következménye a másik kalamitás, mely a munkabér drágasságában fekszik. A mi jó munkásaink, félve, hogy a beteg buza napról-napra romolva, egy, ki nem számítható rosz termés eredményében kulminál az aratást, mint máskor részben vállalni nem akarják, nehogy a kötött szerződés teljesítésére — hatóságilag köteleztetve, — a mint ők mondani szoktáK — a nyarat hasztalanul elpocsékolják. A mi jó munkásaink különben, a nyári mezei munkával szemközt, nem a munka nagyságához, hanem az ő szükségleteikhez mérik a munkabért, illetőleg keresetet, mint a csizmadia, a ki a csizma foltozásért felrótt 20 krt, csakis az egy itcze bornak 20 Kros árával tudta okadatolni. És igy ők határozott bórért vállalnak aratómunkát. Az eddis: kötött szerződések szerint körüloelül ugy áll, hogy egy arató, gyűjtővel együtt, 14—15 hold gabna learatásáért, s a gazda szekerein, ennek cselédjeivel asztagba hordásáért kap 0 köböl búzát, 3 köböl árpát, 1 kocsi szalmát. Eleiemre gyűjtővel együtt egy hétre 1 véka lisztet, 3 font szalonnát, 3 itcze főzeléket, 1 '/j font sót, és 2 liter (ez már uj mérték szerint megyen) pálinkát. Azon részt, melyből az ő bére kitelik, a gazda lovain elnyomtatja, s azt a gazda saját szekerein, szalmával együtt a munkásnak hazaszállítani tartozk. Ha már mostan a nyomtatás költsége, a szántás és a vetőmag értéke külön felszámittatik, egy ily silány termés mellett vájjon mi marad a gazdának ? a ki, ha a földbe fektetett kamatokat is számítja, s a mellett a különféle nemű adókat fizeti, nem tudni, ha vájjon lelkesedik-e az egykori költő szavain, melyek szerint: „Beatus ille. qui . .. paterna rura bobus exercet suis." De hisz az Rómában volt, ez meg B.-Csabán van, 1877. évi juliushó l-jén! N. L. — Azon intézkedésekről, a melyeket Bécsben az okkupaczió végrehajtása czóljából megtettek, a következőket irják: „Az itt következő nagyfontosságú hirt magánforrásból merítettem — s az megerősíti előbbeni állításomat, hogy Ausztria elhatározta a rószben való mozgósítást. Szerdán este tanácskozás volt a hadügyminisztériumban, hol három nagy vasúttársaság igazgatói, az osztrák, az osztrák déli és az állami pálya, valamint a gőzhüjótársaságok igazgatói voltak jelen. A következőkben történt megállapodás : Az osztrák Lloyd a kormány rendeletére husz transport-hajót tartson készen, melyek Polában és Rovignóban álljanak. A drávai és szávai társaságok bocsássák a kormány rendelkezésére összes eszközeiket. A déli vasút forgalmát naponta két uj vonattal tartozik növelni és a divaza-pola-rovignoi pálya egy vonattal, Szeged, Arad, Mohács, Báziás, Orsova stb. a csapatszállitásnál lesznek a pihenő helyek, és ott fognak hadi konyhákat felállítani. A Duna-gőzliajótársulat rendeletet kapott, hogy egész adminisztraczióját katonai fölügyelet alá helyezze, de az üzletet még tovább viheti." — Az angol konzul az oroszok barbársága ellen erélyes tiltakozást küldött lord Derbyhez. A többi konzulok is követik példáját. Beszély. — Irta : Egy tébolyda-orvos. Fordította: Clirisztó Miklós. (Folytatás.) IV. Egy hálás éjjeli szolgálat. Egy földszinti szobába vezetjük az olvcsót, mit egy lámpa gyéren világit inog. A szoba minden bútorzata egy asztal, egy nyugágy néhány szók és egy szekrényből állott. A nyugágyon egy férfi fekszik mily álomba merülve. Szolga lép a szobába, megrázva vállain.il. — Nos mi történi ? — Egy kocsi vár a kapu előtt doktor ur, valakit hoztak. — Egy pillanatig sem nyughatik. az ember! Hozzátok be a beteget. — Hiszen nem beteget hoztak, hanem egy férfi akar orvos úrral beszélni. — Vezesd be. Pár pillanat múlva Sesso gróf állott az orvos előtt. Ai doktor észrevette, hogy nem mindennapi emberrel van dolga s ezért különösen nyájas volt. — Mivel szolgálhatok ? — kérdé a grófnak helyet mutatva. — Beteget hoztam. — Ab ! elmebeteg. — Gyógyithatlan őrült. — Nekünk már sok nagy betegünk volt, de szép eredményeket mutattunk fel. — Itt hiába fáradnak ! — Hm ! ki tudja ? — Mondom, hiába táradnak. A doktor rrlerŐéu nézett a beszélőre. — Ah ! kiálta fel csodálkozva. A gróf mosolyogva nyúlt tárczája után, melyből egy lapot vett ki, mit a doktornak nyujta. A lapon e következő szavak voltak : „Az átadónak föltétlenül engedelmeskedni. Th." Az orvos meghajtó magát. Jól ismerte a kéziratot, jól tudta, hogy itt engedelmeskedni kell; mert báró .Tliugut miniszter nem szokott tréfálni. — Parancsoljon méltóságos ur. — Segítsen a beteget behozni. Kevés idő múlva Natália a divánon feküdt. — Hisz ez halott! — Mondá az orvos megijedve. — Sohse féljen, ő él. Két óra múlva fölébred, addig is vigyék szobájába. •— Parancsára. — Mint már mondám is, a nő őrült. — Tudom, tudom. Rögeszméje, hogy kedvese megöletett. Sirni fog ós szabadon boesájtatását követelendi. — Oh hisz mindannyian igy tesznek. — Ön ügyes orvos — mondá a gróf — és bizalommal adom a beteget gondviselése alá. — Minden lehetőt meg fogok tenni. — Ne feledje, hogy a beteg gyógyithatlan. — Gyógyithatlan — igen gyógyithatlan, .... hisz a gróf ur előre megmondta — Kigyógyitását czélzó minden kísérlettől óvakodjék. A doktor reábámult a grófra. (Folyt, köv.)