Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-07-05 / 53. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 48. szÁM. — Az osztrák kiegyezési bizottság jul. l-jén tartott ülésén a vámszövetségi albizottság a következő határozati javaslatot terjesztette elő : „A kormány felszólittatik, hogy 1. a magyar kormánynyal kötendő egyezmény által mielőbb állapítsa meg az arányt, melyben a monarchia két fele a 312 millió frnyi közös függőadóssághoz (1867. 5. tczikk a magyar korona országainak járulékáról a kö­zös állami adósság terheihez) a törlesztésnél illetve a fun­dálásnál járulni fog ; 2. hogy az illető előterjesztéseket ideje korán terjeszsze elő alkotmányos elintézés végett, hogy ezen ügyet a vám- és keresk. szövetség küszöbön levő megújításakor a kiegyezés többi részeivel egyidejű­leg lehessen elintézni." — Mindazon jogügyletekre s vagyon-átruházásokra nézve, melyek jul. 1-től kezdve illeték-megszabás végett bejelentetnek, az illetékkiszabási hivatalok székhelyén kívül levő külső adóhivatalok egy pénzügyminiszteri rendelet által a számfejtökönyv vezetése alól felmentettek, s azzal ezen időponttól kezdve a szabatosb kezelés czéljából nzíntén az illeték-kiszabási hivatalok bízattak meg. — A föld- ipar- s kereskedelemügyi miniszter Sze­ged városa tvhatóságánoz leiratot intézett, melyben a mi­niszter a kért keresk. s iparkamara fölállításának szük­ségét és Szegedet fekvésénél ós közgazdasági helyzeténél fogva egy önálló keresk. s ipari központtá lenni hivatott­nak tartja, de ez idő szerint uj kamarák fölállítását csak az esetben egedhetné meg, ha a város azok fóntartására nézve — az iparosok ós kereskedők nagyobbtnérvü meg­Urheltetése nélkül — biztosítékot nyújt. — A magyar képviselőház jul. 2 áu tartott gyűlé­sén Ghiezy Kálmán elnök bemutatta Csongrád, Zala, és Máramaros megyék közönségének feliratát, melyben Nyít­ramcgye azon feliratát pártolják, hogy a magyar szent ko­rona területén minden népiskolában az anyanyelv mellett az ország nyelve mint kötelező tantárgy tanittassék és Magyarországon a magyar nyelv tudása nélkül néptaní­tónak senki se képesittessék. Ezután Trefort Ágost minisz­terelnök távollétében bemutatta az ő telsége által szeute­sitetett következő törvényczikket: az Olaszországgal 1876. april havában kötött keieskedelmi és hajózási szerződés hatáljának meghosszabbításáról és az 1877. évi jun. hó 4-én Rómában aláirt nyilatkozat beczikkelyezóséröl. A törvényczikk kihirdetvén, hasonló kihirdetés végett a fő­rendekhez küldetett. — A főrendiház jul 2-áu délelőtt 10 órakor Maj­láth György, később Szögyényi László elnöklete alatt tar­tott ülésén elfogadta a ezukoradó és gyámügyi javas­latokat. — A képviselőház jul. 3-án d. e. 11 órakor Ghyczy Kálmán elnöklete al itt rövid ülést tartott, melyen az el­nök bemutatta a függő államadósságok ellenőrzésére ki­küldött országos bizottságnak a törvényhozás mindkét házához intézett jelentését a közös függő államadósságok 1878. évre megkívántató kezelési költségei ne k előirányza­táról; továbbá a budapesti kir. törvényszék büntető-osz­tályának fölterjesztését arról, hogy a Makray Aladár képviselő ellen intézett bűnvádi eljárás tárgyi tényálla­dók hiányából megsemmisíttetett. Nyári Jenő báró a fő­rendiház jegyzője átnyújtotta a gyámsági s gondnoksági ügyek rendezéséről és a czukoradóról szóló s a főrendi­ház által változatlanul elfogadott törvényjavaslatokat, je­lentve egyszersmind, hogy a főrendiház megválasztotta a delagáczió tagjait. — A lőkiviteli tilalom megújítása ós kiterjesztése. A pénzügyminiszter a következő körrendeletet intézte va­lamennyi m. kir. pénzügyigazgatósághoz és vámhivatal­hoz: A m. kir. minisztertanács határozata folytán és egyetértőleg a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. kir. minisztériumával, a lovak kivitele iránt 1876. november 21-én kelt rendelettel (..Budapesti Közlöny" 1876. évi 53. számában) közzétett tilalom a vámüzletekre is, és a tengerre nézve kiterjesztetik. Ezen kiviteli tilalom közzététele napjától lép hatályba. Kelt Budapesten, 1877. évi juliushó 2-án. Széli Kálmán, s. k. MEGYEI KÖZÜGYEK. Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésniegye közigazg. bizottságának jal. 2-ikán tar­tott gyűlésén. Méltóságos főispán ur ! Tekintetes közigazgatási bizottság! A saját hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ág állapo­táról szóló havi jelentésemet a következőkben terjesztem elő. I. Közegészség. Ámbár a közegészség állapota kielégítő s megnyug­tatónak mondható: mindazonáltal miután a megye főor­vosának jelentése szerint a váltólázas megbetegedések ese­tei sűrűbben mutatkoznak, mi leginkább a poshadó bel­vizek gerjedósétől származik; — s miután a mult hó­napban tett körutam alkalmával személyesen is meggyő­ződtem arról, hogy főkép a községek utczáiban össze­gyűlt romlott belvizek levezetésére ós kiszárítására a fenálló rendeletek ellenére majdnem semmi gond sem fordíttatik, — a miért a községi belutak javitása sem eszközölhető: ezen okokbói a megyei tiszti főorvos javas­lata alapján a járási szolgabirákat ós Gyulaváros polgár­mesterét a legszigorúbb felelősség terhe mellett fel hit­tana, hogy a közegészségügy rendezéséről szóló törvény, és folyó évi májusi közgyűlési 160. sz. határozat figye­lembevételével a megfeneklett belvizek lecsapoltatását és kiszárittatását, mérnöki lejtmérezós alapján haladéktala­nul eszközölni, s eljárásuk eredményét f. évi julius 20-ig beterjeszteni el ne mulaszszák. II. Közbátorság. A személy és vagyon-bátorság — üobozon történt egy betöréses tolvajlást kivéve — az elmúlt hóban meg­nem zavartott. III. Közgazdászat. A mezei gazdászati, és kertészeti ipar állása inkább aggasztó, mint kecsegtető. A tavaszi bő esőzés után be­következett juniusi aszály a vetések és növények fejlődé­sére igen sorvasztólag hatott, annyira, hogy a tavaszi vetések némely helyeken alig keltek ki, sok helyeken fő­kép a tengeri elsült, sőt a szép reményekkel biztató őszi buzavetés sok helyen a rozsda által megtámadtatván, sok helyen pedig a junius 24-ki esőzés következtében meg­dűlvén, átalában silány termést igér. — Gyümölcs és szőlő csak igen kevés mérvben mutatkozik. — A juniusi száraz időjárás egyedül a szónagyüjtósnek kedvezett. IV. Közmunka s közlekedési ügy. A tek. közigazgatási bizottság által a f. évi köz­munkaerő felosztása iránt f. évi april 11-kén hozott ha­tározatnak, miszerint az elrendelt intézkedések végrehaj­tása felett személyes utánnózéssel is őrködjem, eleget tenni óhajtván, hogy a közmunkaerő felhasználása, módja s eredményéről, jelesen a megyei utak jóKarba helyezése körüli eljárásról személyes észlelés által meggyőződést szerezhessek, mindenekelőtt a jszolgabirákat ós Gyula város polgármesterét f. évi april 30-án felkértem, hogy engem az utak tavaszi kitatarozása kezdetéről, folyamá­ról és bevégzéséről időszakonkint értesítsenek, — mely felhívás után a megyei úthálózatot, az orosházi járást kivéve, melynek utait, a (Sorvásin kívül, személyesen be nem járhattam, a járási szolgabirák ós községi elöljárók­kal együtt bejárván ós tüzetesen megvizsgálván, eljárá­som eredményét mult havi jelentésem kiegészítéséül, a következőkben terjesztem elő. — Átalában véve meg kell jegyeznem, hogy a megyei utakat, melyek a közigazga­tási bizottság határozata szerint junius végéig kit itaro­zandók voltak, egyes útszakaszok kivételével, j(karba ho­zattaknak és kifogástalanoknak nem találta n, 'íolott, ha az utak kiegyengetóse, a májusi esőzések után, junius havában még a tavaszi nagyobb mezei munkaidő beér­kezése előtt, hol elhárithatlan akadályok nem léteztek, egész erővel foganatba vétetik vala, az utakat a közleke­dési igényeknek teljesen megfelelő mérvben megigazítani lehetett volna! a minek elmulasztásáért az illető közsé­geket komolyan megdorgálni, s őket a mulasztások pót­lására felelősség terhe alatt kötelezni el nem mulasztot­tam. — Egyébiránt a télen megrongált utak helyreiga­zítása körüli tevékenység megbirálásánál a szokatlan má­jusi időjárást figyelmen kívül hagyni nem lehetvén, a tavasz kezdetén már egy izben megigazíttattak, de a má­jusi esőzés által ismét megrongáltitván, tökéletes karba újból még nem hozattak, — ily helyeken az elöljárók eljárása nem eshetett oly szigorú elbánás alá, mint ott, a hol az utak kiópitósére az idén még egyáltalában sem­mi gond nem, vagy csak igen parányi figyelem fordítta­tott. — Tapasztaltam azt is, hogy a/- utak, a megye ál­tal irányul kitűzött domborítás elve szerint leginkább csak ott építtettek ki, a hol az utaknak nagyobbszerü feltöltése vált szüségessé: egyebütt az utak kijavítása egyszerű kiegyengetésre szjritkozott. — Különösen pedig meg kell említenem, hogy a közutakon létező szabályta­lanságok elhárításáról a mérnökök teljesen megfelejtkezni látszanak, melyek különben a közmunkaerő felosztási ja­vaslataik kidolgozásánál figyelműket ki nem kerülték volna. (Folyt, köv.) TÁVIRATOK. * Konstantinápoly, jul. 1. Viddiui távirat erősiti, hogy az oroszok által Szísztovánál vert híd szétrombol­tatott, és az oroszok Bjelánál megverettek. * Konstantinápoly, jul. 2. Szisztovo ós Biela között több felé összeütközések folytak. Az oroszok nagy veszte­séggel visszaverettek. A kiiszdtendzsei vasúton még nem léptek át az oroszok. * Konstantinápoly, jul. 1. Montenegróban az egye­sült török csapatok holnap megindulnak Cetinje felé. Visszavonulásukat Podgoriczához az ellenmondó hírekkel szemben nz okozta, hogy Ali-Saib pasa hadait Bosso Pet­rovics vajda megverte és Spuz alá visszaszorította, mire Szulejman is sietve visszavonult. * Brassó, jul. 2. Herzfelder Béla levelezőt Buka­restben hadi törvényszék elé állították és tegnapelőtt főbe lőtték. * Pera, jul. 2. Achmed pasa, a „Mamudie" pa­rancsnoka jelenti a Kaukázusból, hogy Hussein Sabri Tsandsárnál az oroszokat megverte. Az oroszok vesztesége 2000 ember. Az osztrák-magyar ós német érdekeket Küs­tendsében angol hajók fogják védelmezni orosz invázió esetén. A németek közép-tengeri hajóraja Syrába vonul. * Pétervár, jul. 2. Zimniczából jelentik jul. 1-ről: Minden jól megy ; a 28-án kezdett hídverés éjjel be fog fejeztetni, de 29-ike és 30-ka közti éjjel a szélvész elsza­kította a hidat, 26 ponton elsülyedt, a hid csak ma éjjel lesz befejezve. * őatum, jun. 30. Az orosz hadoszlopok tegnap Dzsihangirig verettek vissza. A harcz egyre tart. — Csu­rukszut az oroszok kiürítették s a törökök megszállották. * Roma, jul. 1. Mivel IX. Pius nem képes az ügye­ket ellátni, az ügyiratok elintézését ós aláírását a kon­gregacziók elnökeinek engedte át. Ma délelőtt megkísérlik műtétet hajtani végre a pápa lábán, minek folytán az ágyat kellend őriznie. * Turn-Szeverin, jul. 2. Az első román csapatok át­kelése megtörtént Csetátye mellett, egyelőre 2000 ember tolatott előre a bolgár partra, Gruha (Gruja?) melletl hidat vernek, hol sürgős parancs következtében a romá­nok haderejének zöme fog átkelni. * Sumla, jul. 3. Bielánál elkeseredett harczok foly­nak. A török sereget Esref pasa Ruszcsuk parancsnoka vezényli. MEGYEI HIREK. * Figyelmeztetjük megyénk t. cz. olvasó kö­zönségét, hogy lapunk az uj félévtől kezdve isnét ta­valyi nagyobb alakjában jelenik meg ; előfizetési dija egy évre mindazonáltal 2 frttal lejebb szállíttatott, ugy hogy egy évre a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt 6 frt, félévre 3 frt, évnegyedre 1 frt 50 kr. bálmentve postán­küldéssel vagy helyben házhozhordással. A „Szépirodalmi Lapok '-ért külön előfizetési dij félévre — 12 szám — 1 frt. Főlapunk tehát, habár nagy alakban kétszer jelenik meg hetenként, és habár ennélfogva azon eló'nyös hely­zetben van, hogy már csütörtökön hozza azt, mit a többi megyei lap vasárnap: mégis csak annyiba kerül, mint a többi lapok s igy a t. cz. közönség részéről — ha tárgyilagosén ítél — nem akarjuk mondani, hogy nagyobb, de ép oly pártolást érdemel, mint más megyei laptársa­ink. Mi pedig az előfizetést illeti, kérjük azt mielőbb eszközölni, hogy a szétküldés pontosan történhessék. (?) B.-Gryulán Aradi Gerő színtársulata e hó vége felé megkezdi előadásait, s ha kedvezően sikerül neki, ok­tóber l-ig szándékoznék itt maradni; — ugy ez évad alatt Szarvason, Orosházán, Csabán ós Gyulán lenne me­gyénkben színtársulat, hogy aztán melyik vivja ki magá­nak az elsőséget (illetőleg a pártolást) azt mindenesetre lapjaink tudatni fogják. Lapunknak czélja különben ugy a helybeli, mint a gyulai színtársulat előadásait behatób­ban vizsgálgatni. (?) tryulán a megyei közigazgatási bizottság 2-án ült össze. (*) Éji zene és dalárda. A mai korb.m hölgye­ink igen nagy megtiszteltetésnek veszik, ha az éj csönd­jében kellemes zenével, vagy dallal lepelnek meg, hogy azután az éj többi részét nem is alusszák által, azzal nem törődnek ; ez mind igen szép, de Gyulán egész ellenkező van divatban, ha éji zene van, ott bizonyosan illuminált 2—3 tagból álló duette, vagy terczette van, — az azu­tán mindegy ha a zenészek a „serenáda-valczert­1 húzzák, a dalárda (??!) azért ugyanakkor a „Hármat rikkantott már a rigó" kedves (?) szivreható (.) dalt ordítja el. Van­nak többen Gyulán, kik ezen még meg sem botránkoz­nak. (A rendőrség az ilyeneket nem hallhatja meg, ha mindjárt a városháza mellett is folyik az ilyen szerenade.) (?) Gralamblövészet. Gyuián a vadászat barátai mult hó 30-án ismét, egy jól sikerült galamblövészetet rendeztek; 15 rendes pályázó volt a babérért. Első dijt Kirileszku Gyula ur nyert — egy szép borostyán szip­kát — ki 5 galambot ejtett el, — a második dijt Oriei Gusztáv ur nyerte el, ejtvén el 4 galambot. — Lövés után egy kis athletikai klubb alakult, melynek mutatványai a vendégek kedélyhangulatát mindvégig jól tudták fog­lalkoztatni. Volt ezután egy kis rögtönzött tánczmulatság is, mely 1 óráig tartott. (?) Gyula példát ad a szerbtövis gyökeres kiirtá­sára; az idén sem kell már ama bizonyos miniszteri ren-

Next

/
Oldalképek
Tartalom