Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-06-17 / 48. szám

IV. évfolyam. 1877. 50. szím. B.-Csaba, junius 17-én. EGYE!KÖZLÖNY Politikai, társadalmi, közgazdászati és vegyes tartalmu lap. Mo^joloni 1 v IiotouKóiit kétszer : vasárnap ós o s ti töi*töItön. Előfizetési dij a „Szépirodalmi Lapok"-kal együtt : egy évre 8 frt; félévre 4 frt; évnegyedre 2 frt. A „Szépirodalmi Lapok"-ra külön is előfizethetni, egész évre 2 frt, félévre 1 frtjával. Szerkeztőség 6 kladó-ltivatal: Vasut-utcza, közlirtokossági épület. Egyes szám ára 10 kr. kapható Biener B. urnái B.-Csabán Hirdetések jutányos áron vétetnek fel. „Nyilttér"-ben egy sor közlési dija 25 tr. Előfizethetni helyben a kiadó-hivatalban, Biener B. urnái és a nyomdában, vidéken minden postahivatalnál 5 kros postautalványnyal. Előfizetési felhívás „BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" es )) « 6 frt 3 frt 1 frt 50 kr. ez idei jul.—deczemderi folyamára. Lapunk juliustól kezdve tavali nagyobb alakjában és finomabb papirosán fog ismét megjelenni. Mindannak daczára, tekintve népünk szorult anyagi helyzetét és lehetőséget nyújtani akarván, hogy mindenki kevés áldozattal tarthassa lapunkat: az előfizetési árt leszállitjuk, ugy hogy kétszer hetenként megjelenő politikai főlapunk, a „Szépirodalmi Lapok "-kai együtt, egy évre csak 1 fttal fog többe kerülni mint minden más megyei lap. Az előfizetési feltételek tehát a következők : Házhoz hordással vagy postai küldéssel: egész évre félévre évnegyedre A „Szépirodalmi Lapok" rendes megjelenése és tartalmasságáról gondoskodtunk. A háború tartama alatt laptársunk az „Ellenőr" szívességéből többször fogunk adni mai számunkhoz hasonló mellékletet. Újonnan belépő előfizetőknek a főlapunk tárczájában folyó elbeszélés eddig megjelent része kivánságra utánpótoltatik. Hirdetések mérsékelt dijak mellett tétetnek közzé. B.-Csaba, juniushó közebén. A „Békésniegyi Közlöny" kiadó hivatala. Kicsinyes gyanúsítások, igaztalan rágalmak daczára, oda sikerült lapunkat emelni, hogy a megye jobbjai, ugy szellemi mint anyagi támogatásukkal megtisztelik, körülötte csoportosulnak. Napról-napra inkább kezdi belátni a józanul, függetlenül ítélő közönség, hogy czélunk tiszta, melyet csak a roszakarat gyanusithat, hogy önszemélyünk teljes háttérbe szorításával, egyedüli óhajunk megyénk közügyének hiven, tántorithatlanul szolgálni, a jót és igazat támogatni. A bátorító elismerés buzgalmunkat megkétszerezi. Igaz, hogy a jók száma mindenhol kevesebb, mint az ellenségekké. De nekünk elég. Egy független, tiszteséges ember elismerése, legyen az ur, vagy igénytelen iparos, nekünk többet ér, mint a sokszor félrevezetett tömeg nyújtotta népszerűség. Majd többen leszünk, mert a jónak végre is győznie kell. Ez a gondolat ad erőt a jővő uj munkára! B.-Csaba, 1877. jun. közepén. A „Békésmegyei Közlöny" szerkesztősége. Békésmegye árvízveszélye. Méltóságos báró Wenekheim László Körös-berettyószabályozási közp. igazgató választmányi elnök úrhoz. (Folytatás.) Ha már most tekintjük, hogy akkor, midőn az átmetszések még egészen ki sem ásattak: s akkor, midőn az egyes folyók átmetszései már anyamederré kiképződve, az alsó fejletlen folyóba rohamosan szállítják le vizeiket; továbbá akkor, midőn mint az áprilisi árvíznél, sehol kitörés nem történvén, az alsó folyóba az összes víztömeg befutott, s mégis Gfyománál az összes vizemelkedés 48, Szarvasnál pedig csak 13 ctm. volt: bizonyára ezen állapotot nem kétségbeejtőnek. hanem ellenkezeleg inkább megnyugtatónak kell tekintenünk, a mi még elmaradhatlanul javulni fog valamennyi átmetszés kiásása és kiképződésével. Tagadhatlanul legkomolyabb a helyzet Békésnél, hol a vizemelkedés 1.64 méter. Azonban ha a fentebb előadottakra viszszatekintünk és figyelembe veszszük, hogy az idén ápiilishóban a fekete és fehér Körös összes és legnagyobb víztömege — miuden felsőbbi kitörés nélkül — ott is lefolyt anélkül, hogy akár Békés városa, akár pedig a szemközt eső hosszufoki társulat a legesekéi jebb kárt szenvedte volná ; továbbá ha tekintjük, hogy ezen együttes vízlefolyás is csak 16 ctm. magasodást okozott; akkor be kell vallanunk, hogy ezen legroszszabb állapot sem oly kétségbeejtő, mint sokan állítani szeretik, s be kell ismernünk, hogy felépített gátrendszereink között képesek vagyunk az összes víztömeget mindén kár nélkül levezetni, s hogy a helyzet annál biztatóbb és nyugtatóbb leend, hft hiányos gátjainkat tökéletesén kiépítjük. A békési helyzetre méig megemlítem, miszerint ott a folyó a Szanazugtól kezdve egészen Békésen alul addig, meddig a meder hibásnak ismertetik: minden árviz ntán felméretik, minden változás tüzetesen ritegíigyeltetik, és azokról a közmunka és közi. minisztériumhoz jelentés tétetik. A fentebb előadottak, a mostani helyzet, a jelen állapot ismertetése vázlatban ; hátra van még feltüntetnem a hiányokat és a még szükséges teendőket, mert akkof hiszem állásomat helyesen betölteni, ha nemcsak a szabályozás előnyeit, hanem a hiányokat és még hátralevő szükséges teendőket is száraz valójukban felfedem, hogy ezáltal az érdekeltség teljes tájékozást nyervén, ahhoz képest felszerelve és oerendezve megkezdett nagy munkáját mielőbb befejezze. Miként előbb érintem, azon óriási töltés-rendszer, mely a Körösszabályozásnál szükséges: egyszerre fel nem épülhetett; köztudomásu az is, mennyi átalakulás, fennakadás és szünetek közt végeztétett ezen

1' munka. Sokszor egyesek, községek, megyék különállóan dolgoztak, az előbbi években leginkább kényszeritett közerővel, sokszor minden műszaki közeg közbenjárása nélkül; hogy ily esetekben a szabályos töltés-vonalzásra, a szilárd építkezésre kevés gotid volt s kevés figyelem íordittatótt, az a kényszermunka természetéből önkényt folyik. (Folyt, köv.) B.-Csaba, junius 15-én, B.-Osaba város legutóbb megtartott városi képviseleti gyűlésen többek közt egy tárgy került szőnyegre, mely hir szerint, némely képviselők közt nagy port vert fel. A tárgy ez : a közbirtokosság utczaszabályozási érdekből Krátki Györgygyei cserét tett, melylyel Krátki kettős fundusa keresztben lett áttörve, s a cserére ráfizetett 3000 frtot. A csere tényleg évek előtt foganatosíttatott, de telekkönyvezve ném volt. Krátki a fundusainak megmaradt végeit és a várostól nyért utczarészt néhány hónaippal ez előtt eladta Beliczey R'. birtokosnak, s mivel utóbb építkezni akart, ' természetesen a telekkönyvezési sürgette. A szabályozási ügy a városhoz visszakerülvén, a Krátkival tett csere telekkönyvezése vagyis a szerződés megkötésé éS' az átíratás a várost illette és pedig saját költségén, mert az utczaszabályozást a közbirtokosság szolliczitálta és nem Krátki ; utóbbi a költségről tudni nem akart. Az őszön megtartott egyik képv

1. gyűlés el is határozta, hogy a csere foganatosít-