Békésmegyei közlöny, 1877 (4. évfolyam) január-december • 1-104. szám

1877-06-17 / 48. szám

„BÉKÉSMEGYEI KÖZLÖNY" 1877. 48. szÁM. tassék, azzal a birót és Szemian S. jegyzőt bizván meg. Az ügy felette bonyolódott volt magában is, de főleg azért, mert a megtört fundusok egyike még ifj. Betko János nevén állt és terhelve volt, és mert a Krátki fundusa reá, távol lakó nagykorú fiára és kiskorú gyermekeire volt telekkönyvezve és szintén terhelve. Kellene ezenfelül komplikált térvázlat, az eldaraboláshoz szolgabíró, a csere eszközléséhez a város részéről törvényhatósági engedély stb. stb. Olyan komplikált volt az ügy, hogy Szemian S. jegyző többször ismételte, hogy azt alig is fog lehetni rendbe hozni. Komplikált volt ós összefüggő ; részben egyik, részben másik ügyvivő által rendbehozni igazán csaknem lehetlen lett volna. Betko, Krátki, Beliczey a csabai közjegyzőhez fordultak, a ki épen mert az ügy alig volt elválasztható, abban a feltevésben, hogy a város részéről is neki kell közbenjárni, az egész góczot kézbe vette, a miben Szemian S. jegyző csak megerősítette először azzal: hogy soha arról említést nem tett, hogy az ügyben, a mi a város része, azt a város fogja eszközölni, másodszor: mert több izben arról, hogy az egészet mint összefüggőt sőt elválaszthatlant, a közjegyző fogja kezébe, mint fait accornpli-t említette és tekintette. Az ügy bizonyos stádiumában a közjegyző az okiratokat felvette, a csereszerződést a város birdja és Szemian jegyző szó észrevétel nélkül aláírták a biró és jegyző megbízatásáról a közgyűlési határozat, az okirathoz csatollatás végett kiszolgáltatott, ugyancsak a biró és jegyző a tér vázlatot is aláírták. Az eldarabolás engedélyét a város eszközölte ki, ugy szintén a megye helybenhagyását, az elsöhez azonban a bélyeget a közjegyző szolgáltatta. A térvázlat skizzirozását a város mérnöke volt szives a közjegyző kérésére, Gyulán levén dolga, eszközölni, mely után a térvázlatot az okiratokkal egybehangzólag a közjegyző készítette el. Mindezek folytán soha arról szó nem volt, hogy az ügyben a város maga akar eljárni. Végtére sok bajjal az ügy vógstádiumát érte el s a Közjegyző a városnak számlát küldött, melyben semmi egyéb nem speczifikáltatott, semmi, mint: az okirat, két kiadvány, hiteles másolat, bélyeg, írás, illetékszab. v. bemut. dijai és — a csere átírását tárgyazó kérvény, írás, posta és bélyegdija. S ki hinné, ezen számla keltette fel némely urak háborgását, hangoztatván, hogy az egészet a város maga csinálhatta volna, hogy az egészet Beliczey Rezsőnek kellene megfizetni mert az egész dolog az ő érdekében {!!) történt és — hogy a közjegyzői számla — túlságos stb. Tessék e sorokat t. olvasó jól, figyelemmel megolvasni s aztán tiszta fogalma lesz a tájékozatlanság ama tömkelegéről, melyben ama némely Epviselők agitálódtak. E pillanatban nin<s tudva, Szemian S. jegyző e szomorú kérdőiben a gyűlésen minő álláspontot foglalt el, le az minden esetre a koronát tette vala a2 egészre fel, ha ő, a sd a fentebbiek szerint az ügynek intézésében hivatalosan részt Tett, szintén ama némely képviselővel egyitt tartott volna. De róla ez fel nem tehető. Ellenben ha ő netán megtámadtatott volua, niért, hogy az ügyben maga el nem járt, ezen esetben legyenek a némely képviselők meggyőződve, hogy az neki egy kis uionczaási munkával felért volna, az ügyben annyi akadály volt elhárítandó, vagy Krátkinai is külön, a városnak is külön ügynöke lett volna. Különben sok fura dolog lehetséges a nap alatt, mutatja ezt az illető gyűlé is, de normalisnak az amolyan eljárás nen normális és szokatlan t. i. hogy egy átiási ügyet két közbenjáró intézze. Az a legmulatság)sabb, hogy némely Képviselők az egésznek az árát, Beliczey által vélték megfizetendőiek. Hogy a városnak kötelessége volt a cserfbe adott utczarészt a vevőre átír hatóvá tenni, arra ők ugy látszik, nem is gondoltak, annál kevésbé arra, hogy a városhoz rosszal illik ingatlant, mint tudatlan parasztnak, éveken át eliratlanul hagyni s magát büntetésnek kitenni, még oly esetben is, ha ezzel más miganosoknak jogát nem sérti. A rni a közjegyzői számlát illeti, végre ott a törvény, lehet ellene orvoslatot szerezni, ha — a panasz jogosult, különben pedig annak ki vagy nem fizetése nem az adóstól függ, az végrehajtható. Egyébként pedig a város közigazgatási jegyzőjének nem tartozik ügykörébe hasonló dolgokban eljárni, rendszerinti ügyésze pedig a városnak nincs. POLITIKAI HIREK. * Az országgyűlés a következő tjavaslatokat fogja letárgyalni nyári szünetí előtt : A gyámügyről, az északkeleti vasúttal való szerződésről, a Besztercebányán állítandó fürészmalmok iránti póthitelről, az adókezelési törvény kiegészítéséről, az adófelüi;yelőknek a megyei ügyészek általi helyettesítését illetőleg, a párisi közkiállitásban való részvét költségeiről, a honvédorvosok rendszeresitéséről és eshetőleg egy a Kormány által előterjesztendő, a déli vaspályahálózat elválasztásáról szóló javaslat. * 3écs, jun. 14. Alaptalan a hír, hogy az oroszok 60,000 emberrel komoly átkelési kísérletet tettek Szilisztriánál. — Az oroszoknak a szulinai Duna-torkolatnál az ott állomásozó török monitorok légberöpitósére irányzott kísérlete nem sikerült, mert a monitorok egymással lánczokkal összekötött esolnakokkal voltak körülvéve. — A foglyul ejtett hat egyén közül egy amerikai. * Pétervár, jun. 13. A hivatalos lap a czár ukázát hozza, mely meghagyja a pénzügyminiszternek, hogy 307y

4 millió német birodalmi márka erejéig öt százalékos külföldi kölcsönt vegyen fel. * Mehemet Ali pasa azt sürgönyözte Konstantínápolyba, hogy a kolasini kerületben vívott csatában tönkreverte a montenegróiakat. * A cserkeszek és törökök ide érkezett hirek szerint — nagy bajt okoznak" az oroszoknak, a midőn Tiíiis irányában elvágják minden összeköttetésöket ; mert tagadhatlan, hogy a lázadás a Kaukázusban fenyegető mérveket ölt, s a török kormány naponkint küld oda segédcsapatokat. * Páris, junius 13. A baloldali árnyalatok mindnyájan egyhangúlag elhatározták, hogy a költségvetést meg nem szavazzák. A „Köln. Ztg." ujságolása a külföldi diplomaták észrevehető hidegségéről, s arról, hogy Mac-Mahon ós a miniszterek elfogadási estélyén több nagykövet nem jelent meg, teljesen alaptalan, a mennyiben a Párisban jelenlevő összes nagykövetek jelen voltak az elfogadásokon s viszonyaik a kormányhoz változatlanul ép oly szívélyesek mint korábban. MEGYEI HIREK. Figyelmeztetjük a tisztelt olvasóközönséget a lapunk homlokán olvasható előfizetési felhívásra és kérjük ai előfizetés minéleló'bbi megújítását, illetve eszközlését, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. Lapunk mai számához az „Ellenőr" speczialis hadi-térképeinek részünkre készült k ülön lenyomata van mellékelve. * Lapunk 2-ik mellékletét a .,Szépirodalmi Lapok" 12-ik, e félévben utolsó száma képezi. * A mi kedves gyulai kollégánk erőnek erejével ismét belénk akar kötni. A kis csintalan múltkori kollégiálís fels®ólalá8Uiilíívt a maga módja szerint magyarázza. Őszinte szavainak ezen inkompetens magyarázata daczára (melyből a tnegye Mefisztójának lólába nagyon láthatóan kilóg), inkább mosolyogni kell, mint haragudni s azért nem tehetünk róla, ha jó kedvvel felelünk a kis hamisnak. — Ha mi az ő kezdeményezésére azt mondjuk, hogy a közönség iránti tekintetből és a kollegialitás íéntartása miatt, nevegyünk egyes embereket hivatalból oltalmunkba egymás ellen oly ügyben, mely nem a lapot érinti mint ilyent; ha mi azt mondjuk, hogy mi azt soha sem fogjuk tenni, hogy oly embert csak azért védjünk, kit a csintalan kolléga megbántott, m e r t ő bántotta : azt ugy magyarázza a hálatlan, hogy bevallott czólunk csak a mi drága énünk érdeke ós hogy őt is — t. i. a Mefisztó által előretolt kollégát — a k ö z ü g ytől (melynek különféle hires emberek védelme áli i Köalöny" iárczája. Az őrült grófnő. Beszély. — Irta : Egy tébolyda-orvos. Fordította: Clxrlsztó Miklós. (Folytatás.) III. A bosszuló és a gyilkos. Estve volt, midőn Sessó gróf nyári-lakába megérkezett. Szokatlan melegséggel mentegeté magát neje előtt, hogy igéretót nem tarthatá meg. Miután átöltözött, ujolag felkeresé nejét azon szobában, hol báró Meineck legutoljára oly boldog volt. A gróf neje mellett foglalt helyet s csevegett vele a város és ismerőseiről. Annyira szeretetreméltónak rnutatá magát, hogy a szegény nő ezen hirteleni változást nem tudá megmagyarázni. — Nemde itt fogunk étkezni? — mondá meghúzva a csengetyüt. — E terem a legkedvesebb ; az erkély-ajtón betóduló lég balzsamos illattal árasztja el. A gróf a belépő szolgának kiadá a parancsot. — Nemde meg van velem elégedve kedves grófnő? E terembeni tartózkodás nem kellemetlen önnek ? Natália bólintott fejével. — Mit parancsol ? — Semmit. — Mióta e házat kegyed számára megvettem, határtalan parancsnoknője, én is meghajlok előtte. Natália mosolyra kényszerité ajkát. Férje nyájasságától még jobban félt, mint szigorától. Mialatt a szolga felterített, a gróf az ablakhoz lépett s kinézeti a sötét éjbe. Tele tüdővel szivá be a hűs levegőt, arc/a ugy nézett ki, mint egy boszut libegő démoné. Majd visszatért nejéhez és mosolyt erőltetve ajkára, azt az asztalhoz vezetó. Az étkezés alatt oly vig ós szeretetreméltó volt, milyennek még Natália nem látta. Az asztalon két lepecsételt üveg állott. .Miután a csemegét behozták, a gróf meghagyá, hogy többé ne háborgassák. Fölnyitá a palaczkot és két pohárral öntött a sötét szinü borból, és anélkül, hogy Natália látta volna, két golyócskát eresztett bele, mit ujjai között tartott. A golyó csakhamar feloldódott. — Kedvesem! igyunk házasságunk boldogságára ! Natália nem állhatott ellent, ő is ivott. — Vak voltam eddig — mondá a gróf — és nem tudám mily kincscsel ajándékozott meg az ég! — Gróf ur! — dadogá Natália lesütött tekintettel. — Oh! ne szólítson igy Natalia. Én egészen más ember lettem, szánom hibáimat, és ezt jóvá akarva tenni, minden igyekezetemmel az ön jövő boldogságán fogok munkálkodni ! — Natalia ürítsük ki poharunkat e pillanat örömére! A grófnő engedelmeskedett. A gróf nejéhez lépett ós megcsókolá annak halvány homlokát. — Jöjj — mondá gyöngéd hangon — az erkélyre, az éj oly szép, millió csillag tekint le a szendergő világra. Hadd legyenek ők is tanúi boldogságunknak. (Folyt, köv.)