Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT BARTÓK BÉLA - Csende Béla: Bartók Béla és Békés megye

mentségül, de egyszersmind (!) jóvá nem tehető mulasztásnak eredménye. Miért nem szoktátok meg fiatal korotokban a magyar szót?? Hiszen Irma néni hosszú ideig volt Békés megyében; itt meglehetősen megtanulta nyelvünket, a többit te folytathattad volna. Ha jóval később megszoktál velünk németül beszélni, hogy megtanuljuk a német nyelvet, éppúgy megszokhattál volna magyarul beszélni Irma nénivel, hogy ő megtanulja a magyar nyelvet. ... Halljátok a tételt mely minden magyarnak szól: Csak akkor beszélj idegen nyelven, ha erre föltétlenül szükséged van! Vagyis azt kívánom, hogy, ha Irma nénivel más nyelven beszélsz is, de Böskével úgy otthon, valamint idegenben, akár otthon vagyok, akár nem, feltétlenül magyarul beszélj. „Nehéz ehhez hozzászokni", akkor fáradni kell; a magyar nyelv megérdemli ezt."

4 Bartók Erzsébetnek (Böskének) 1904-től lehetősége nyílik arra, hogy férje oldalán magyarul beszéljen, s a szép magyar beszédet gyakorolja Vésztő Sziladpusztán, majd később Kertmegpusztán stb. A Kertmegpusztán nyaraló Bartókné Ziegler Mártának Rákoskeresztúrról 1917 augusztusában írott Bartók leveléből is kitűnik a békési tájhoz való vonzódása és az ott élő emberek szép magyar beszédének élményt nyújtó és szenzációt keltő felismerése: „...Egyenlőre... megharmonizáltam 7 nagy dalt a nyári gyűjtésből, többek között Ökrös Róza híres Angoli Borbáláját is. Ajánlom, hallgasd meg tőle, mert ilyen magyarul és még hozzá az Alföld kellős közepén, és még hozzá 7/8 taktusban hallani valóságos szenzáció,"

8 (Kiemelés tőlem. Cs. B.) Bartók Béla keresi is a kapcsolatot, illetve a kapcsolat szorosabbá tételét Vésztő-Sziladpusztára került húgával. Pozsonyból 1904. december 26-án kelt levelében képzőművészeti, zenei és irodalmi eszmefuttatásokat tesz, amelyekből egyértelműen kiderül Bartók magasszínvonalú műveltsége, korszerű és haladó gondolkodása. íme egy példa Gorkij művészetének megítélésével kapcsolatosan: ...»Tendenciózusak-e Gorkij művei vagy sem? Látszólag nem, de én azt mondom, hogy igen. A 2 „éjjeli menedékhely"-ben elénk állít egy csomó úgynevezett züllött alakot, mcsterileg jellemezve. Ez már magában véve is mindenkit érdekelhet, ha csak azért is, mert ilyen typusokkal alig találkozunk más művekben, ilyen milieuvcl pedig sehol. De ez még nem minden. A sorok közül mintegy ki lehet olvasni: „íme! látjátok az emberiségnek eme nyomorult páráit! Épp „annyira jók vagy gonoszok, mint a magasabb úriosztály fiai." Vagyis Gorkij Bartók Béla: Magyar népdalok (koreográfiai feldolgozás), a KPVDSZ Napsugár Bábegyüttes előadásában. Tervezte: Lenkefi Konrád