Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - 100 ÉVE SZÜLETETT BARTÓK BÉLA - Csende Béla: Bartók Béla és Békés megye

mintegy védelmére kel ennek a szegény, megvetett osztálynak. Ezért írta pl. e 2 művét. S ki tehetné ezt inkább, ki ismeri ezeket az embereket jobban, mint éppen Gorkij, aki annyi évet töltött csavargók társaságában ? Es az örökké úgy lesz, hogy az úr lenézi a szegényt. Miért? 0 sem nem jobb, sem eszesebb, csak éppen szerencsésebb volt a helyzete. Ez az igazságtalan megvetés általános emberi hiba; Gorkij művei már ezért is és - gondolom - hosszú életűek lesznek.«

6 Ugyanebben a levélben tájékoztatja húgát arról, hogy a készülő rapszódiája nemsokára elkészül ami sok időt vesz igénybe, és nehéz feladatot jelent számára. Jövőbeni terveiről pedig a következőket írja: Most új tervem van: a magyar népdalok legszebbjeit összegyűjtöm a lehető legjobb zongorakísérettel mintegy a műdal nívójára emelem. Ez arra volna jó, hogy a külföld ilyen gyűjteményből megismerhesse a magyar népzenét. Jó magyarjainknak persze ez nem való. Ezek irtóznak minden komoly dologtól. Sokkal jobban ízlik nekik a megszokott cigányos slendrián, amelytől minden zenész és minden művelt külföldi világgá fut (mementó Érsekújvár!) Majd ha hajiokodba fogadsz kis időre, elmuzsikálom neked a dalokat egyenkint; addigra már sokkal készülők el. Egyenlőre is segítségedre szorulok; mégpedig azt szeretném tudni mi a folytatása vagy eleje ezeknek a daloknak (szövegük 2-3 strófájával együtt.) Mi az 1. és 2. versszaka az Egri ménesnek?"

7 (Kiemelések tőlem. Cs. B.) Bartók Béla ezen leveléből mintegy előre vetítve sejtem lehet, hogy „a magyar népdalok legszebbjeit" éppen Békés megyében, Vésztőn és környékén fogja összegyűjteni Bartók Erzsébet és férje támogatásával és segítségével. Bár haladó gondolkodásra késztető elmélkedései nem hathattak túlságosan pozitívan Oláh Tóth Emilék, valamint a Wenckheim család környezetére és világnézetére. Különösen nem a következők: „... Tehát az olvasással semennyire se jutunk! Talán a gondolkodással inkább. Gondolkodni lehet krumplihámozás, baromfietetés, takarítás mellett is, míg olvasni nem. ... A Békésmegyét megrökönyítendő könyv ez: „Menschliches, Allzumenshliches". Ein Buch für freie Geister. Von Fr. Nietzsche.* Nem tudom nincs-e ez a könyv Békésmegyéből élethossziglan kitiltva. Azt sem, szabad-e neked ilyesfélét, freie Geister-nek írt könyvet olvasni. Még azt is meg kell jegyeznem, hogy a katolikus egyház tagjait, ha ezt elolvassák »excommunicatio«-val sújtja. Már elolvastam egy részét; úgy örülök, hogy egy-egy megjegyzést, gondolatot találok, melyre pár éve, hogy már én is rábukkantam, de melyet még sehol másutt nem találtam."

8 Mégis, ezekben a hónapokban (1904 novemberétől 1905 nyaráig) erősödnek meg azok a szálak Bartók Béla, Elza és Oláh Tóth Emil között, amelyek szétválaszthatatlan kapoccsá válnak egészen Bartók USA-ba történő fasizmus előli önkéntes emigrációba meneteléig. Természetesen nemcsak Bartók Béla, felesége, gyermekei, hanem édesanyja és Irma nagynénje is gyakori vendégei az Oláh Tóth családnak, főleg a nyarat töltik a napfényes Békés megyei pusztákon. Kötődésük első jeleként fontos szólni arról, hogy Bartók 1905. február 18-i bécsi hangversenyén édesanyján kívül Oláh Tóth Emil és Elza húga is részt vett. 1921-ben írt önéletrajzában népdalgyűjtő tevékenységét a következőkkel indokolta: „... Felismertem, hogy a tévesen népi daloknak tartott magyar dalok - amelyek a valóságban többékevésbé triviális népszerű műdalok csupán - nem sok érdekeset nyújtanak. így aztán 1905-ben, az eddig úgyszólván ismeretlen magyar parasztzene kutatásához fogtam. E téren, nagy szerencsémre, kitűnő munkatársra leltem Kodály Zoltánban, aki, hála éleslátásának és ítélőerejének, a zene minden ágában nem egy megbecsületlcn intéssel és tanáccsal volt segítségemre. E kutatást tisztán zenei szempontból kiindulva kezdtem és pedig csak magyar nyelvterületen. Később azonban társult ezzel a zenei anyagnak tudományos kezelése, valamint a kutatásnak a tót és román nyelvterületre való kiterjesztése."' A tulajdonképpeni kutatást, a rendszeres népdal-gyűjtőmunkát 1906-ban kezdte meg, mégpedig Békés megyében. * „Emberi, nagyon is emberi dolgok". Könyv szabad szellemek számára. (1886) 222