Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - MŰVELŐDÉS - Köteles Lajos: Adatok Békés megye honismereti-helytörténeti mozgalmának felszabadulás utáni történetéhez

egyre inkább elszakadtak a hagyományos honismereti munkától. (Mezőberény története, Vésztő története, Gyomai tanulmányok, Békés megye 1944-1945-ben, A forradalmi munkásmozgalom Békés megyei harcosai című kötetek.) A honismereti mozgalom „hagyományos" vonulatának (szakkörök, nagy társadalmi akciók) stagnálása azonban nem jelenti az egész honismereti mozgalom megrekedését, csupán annak átalakulását jelzi. Számos korábbi központi funkciót pl. a megyei intézmények (Múzeum, Levéltár, Megyei Művelődési Központ) és a helyi szervezetek vettek át; új résztvevői vannak a mozgalomnak, (úttörőmozgalom, a munkásság, a néphadsereg, a termelőszövetkezetek) s olyan jelentős tevékenység folyik, mint a megye munkásmozgalmi hagyományainak gyűjtése. Ez utóbbit a néhány éve alakult s az MSZMP Megyei Bizottsága mellett működő Megyei Munkásmozgalom-történeti Bizottság irányítja, a városi és járási hasonló bizottságok bevonásával. A különféle helyismereti táborok, országos és helyi vetélkedők és az országjáró túrák (amelyeken a megyéből évente mintegy 16 ooo-en vesznek részt) a korábbinál hatéknoyabb új módszerei és kedvező lehetőségei a honismereti mozgalomnak. Mindezek hatására a mozgalom társadalmi bázisa kiszélesedett. A hagyományos körökből, csoportokból kisarjadt tömegmozgalom azonban alapvetően spontán folyamattá vált; a korábban fontos szerepet betöltött szervező-irányító szervek egyre kevésbé hatékonyan képesek gyakorolni ezt a funkciójukat. A honismereti és a helytörféneti mozgalom minőségileg is magasabb színvonalú fejlődés küszöbéhez érkezett. Döntő fontosságú feladat, hogy a szervező-irányító szervek a mozgalom új feltételeihez alkalmazkodva, hatékonyan segítsék a mozgalom két ága funkcionális egységének kialakítását. Csak így érhető el, hogy folytatódik a mozgalom töretlen fejlődése és tovább fokozódik társadalmi céljaink megvalósításában játszott szerepe. Miklós István: Békéscsabai panoráma