Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Füle Lajos: Az urbanisztika fogalma, tartalma, tervezési eszközei és időszerű problémái

mepi/iií&eRiiezer- \/Aeo(FeueftT& „Építeni mindig itt cs most kell." (Frank Loydl Wright) Az urbanisztika fogalma, tartalma, tervezési eszközei és időszerű problémái FÜLE LAJOS Az utóbbi években világszerte a közvélemény érdeklődésének középpontjába került a városodás és a városiasodás. Nálunk is egyre többeket érdekel az a jelenség és tevékenység, ami a szocializmus embere számára életmódjának megfelelő térbeli keretet, a társadalom és a gazdaság fejlettségével összhangban álló települési környezetet kíván biztosítani. Az urbanisztika sokrétűségének, a városfejlesztésnek és -tervezésnek rendkívüli változatosságát plasztikusan érzékeltette MENDÖL TIBOR már 1945-ben, amikor papírra vetette, hogy „a város összetett, bonyolult megvilágításához nem elégséges egyetlen tudomány lámpása, pedig mindegyik tudomány, amelyik erre a szerepre vállalkozik, látszólag az összetett valóság egészére világít rá. A szociológus is beszél lakóházakról és közművekről, a műszaki várostudomány is megemlékezik a társadalmi rétegek igényeiről, a jogász sem feledkezik meg az anyagi és szellemi élet olyan megnyilvánulásáról sem, amelynek zavartalanságát szabályokkal kell biztosítania. Mindegyik a városjelenség egészéről ad képet, de mégsem teljeset, és arányaiban sem egyformát. Mindegyik más szemszögből világít rá az egészre, hasonlóan a különböző pontokon felállított lámpához, melynek fénykévéjében mindenestül benne látjuk ugyan a jelenséget, de annak mindig más és más oldala úszik megnagyítva fényárban, vagy merül összezsugorodva a homályba." Az urbanisztika tartalma, s az urbanizációval foglalkozó szervek, szakemberek tevékenysége igen összetett, magában foglalja az egyes települések és azok hálózatának összehangolt, arányos fejlesztését, rendezését, átépítését, sőt üzemeltetését is. Városaink, falvaink a Kormány által 1971-ben elfogadott Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepcióban meghatározott elvek alapján fejlődnek. Ma már az ország lakosságának több mint fele városokban él, melyek száma 1979-ben 96 volt. A készülő Országos Területrendezési Terv további települések várossá fejlődésével számol. A településfejlesztésben részt vevő központi szervek, a tanácsok és a tervezők közös feladata, hogy ezekben a településekben mielőbb biztosítsák a várossá válás feltételeit, ezzel párhuzamosan azonban a kisebb településeket is úgy fejlesszék, hogy a falu és a város közötti különbség fokozatosan csökkenjen. E kormányprogramon alapuló fejlődés regionális és településtervezési előkészítését, megalapozását zömmel a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet végzi, ahol éppen most van folyamatban a megyei településhálózat-fejlesztési tervek korszerűsítése, valamint az Országos Területrendezési Terv kidolgozása. A jövőben azonban - és ez a folyamat már elkezdődött - sor kerül a tervezés decentralizációjára, a VÁTI és a regionális, valamint a megyei tervező vállalatok közötti fokozott mértékű munkamegosztásra, elsősorban a településtervezés területén. Közös feladataink nagyságrendje egyébként a jövőben is a háztól az ország egészéig terjed, igazolva Le Corbusiernek a tervezési folyamat egységéről vallott felfogását, miszerint: „Aki házat mond, várost mond, és aki a városhoz nyúl, annak a vidékkel is foglalkoznia kell, s a mezőgazdaság és az ország újjáépítéséig kell eljutnia." 65