Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - SZEMLE

vcgig áthatja egy hatni, kommunikálni vágyó törekvés. Ez a szerkesztői sugallat olyan kultúr­politikai hitvallást tartalmaz, amelynek mi tudo­mánynépszerűsítők és ismeretterjesztők, ma is, a jövőben is teljes meggyőződéssel kell elkötelez­nünk magunkat. Ebben is segít ez az alapvetően fontos, a Magyar Madártani Egyesület munkájá­ban, az egyetemi és főiskolai oktatásban felhasz­nálható bibliográfia. Ez a könyv a magyar madár­tan és az ornitológusok bibliája! A Magyar Ma­dártani Bibliográfia margójára ezeket a gondola­tokat jegyeztem a valóságban is a 657. oldal után következő vakítóan fehér »Jegyzetek« lapjaira, 1980. vándormadarak havában, amikor a vad­ludak kiáltoznak ablakomon túl. Szeged-Fehértó, Tóth tanya X. 20-án. Tóth Lajos: Tartalmas évek Tíz év az orosházi Új Elet Termelőszövetkezet mindennapjaiból Orosháza, ig8o. ij6 oldal. A szövetkezet kiadása OLTVAI FERENC Az orosházi Új Élet Tsz az ország legismertebb szövetkezetei közé tartozik. Tóth Lajost családi kapcsolatai is ehhez a közösséghez vonzzák: édesapja is tagja volt valamikor, édesanyja pedig a szövetkezet nyugdíjasa; a szerző pedig történet­írója lett a szövetkezetnek. 1970-ben látott nap­világot a »Küzdelmes évek« c. kötete, amelyben az alakulástól eltelt húsz év történetét írta meg. Művéről maga írja, hogy abban a hőskornak, a megalakulásnak és az azt követő első lépéseknek és küszködéseknek a történetét vetette papírra, és mert Tóth Lajos író is, a feladat érzelmileg meg­kapóbb lehetőségeket teremtett számára. A »Tar­talmas évek«-ben tíz esztendő történetét mondja el, évenként, mint a krónikás. Az évek azonban, miként az élet, nem határolódnak el egymástól, hiszen a fejlődés folytonos, még akkor is, ha zök­kenőkkel terhes. Alakulnak a külső és a belső kö­rülmények és ezek befolyásolják a közösség életét. Minden évnek van valami különleges, meg nem ismételhető vonása. A szerző a termelőszövetkezeti közösséget, Orosháza társadalmának egy kis részét elemzi, - a gazdasági, termelési eredmények elérése köz­ben. A műben hangsúlyosan a munka eredmé­nyét szemlélhetjük. Ugyanakkor Békés megye és az ország, nem egyszer Európa mezőgazdasági termelési eredményei is felkerülnek a tablóra. Mindez bárki számára, elsősorban a szövetkezet tagsága és Orosháza lakói számára, élvezetes elő­adásmódban. Tóth Lajos a lényeget írta meg, igaz nem a történés időpontjában, miként a kró­nikás, de úgy írta, mintha maga is ott lett volna az egyes részleteknél kialakult, nem egyszer szen­vedélyes vitákat kiváltott döntéseknél és persze magánál az emberekig lemenő munkánál. Külön­ben objektivitását biztosítja az, hogy a tsz vezető­ségének évi beszámolóira támaszkodott, azon­kívül a kortársak még frissen élő emlékezetére, mindezekből hámozta ki az egyes évekre jellemző vonásokat és a jövőbe is látva, vázolta fel követ­keztetésként a tanulságokat. Ezen az úton azon­ban már átlépte a szövetkezete határait és a mele­gen ajánlott példát hozza fel a hazai szövetkezeti élet számára. Úgy véljük megéri, hogy a kiemelkedő sikere­ket elért szövetkezet életpályájának néhány voná­sát - a szerző után - közöljük. 1970. augusztus 20-a a tsz megalakulásának huszadik évfordulója. A ter­melés tekintetében a »rekordok éve« volt. Az Új Elet lényegesen meghaladta az országos és a me­gyei átlagokat. Hogy felmérhessük a sikert, né­hány adatot közlünk: a búza átlaga 32,8 q, a ku­koricáé 53,7 q, a cukorrépáé 386,0 q. Az állattenyésztésben a fő profil a korábbinak megfelelően a libatenyésztés. Az átlagrészcsedés 26 282 Ft volt. A növénytermesztésben elérték a teljes gépesítést. Elkezdték a szárító felépítését, amivel a kukorica tárolási kérdését oldják meg. Jó úton haladt a szarvasmarha állomány felújítása. A főbb üzemegységekben önelszámolási rendszerre tértek rá. Kezd kibontakozni az a folyamat, ami­kor az életképes tsz-ck magukhoz vonják a gyen­gébbeket, amivel művelési területük ugyan növek­szik, a munkaerők száma azonban a gépesítés miatt csökken. Az Új Elet Tsz-be beolvad az •526

Next

/
Oldalképek
Tartalom