Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - SZEMLE

egyik legrégebben alakult szövetkezet, a Vörös Csillag Tsz, amely korábban a Béke Tsz-szel egyesült. A következő évben a kiscsákói Törekvés Tsz olvadt be az Új Elet Tsz-be. Ezekben az években a melléküzemágak kezdtek elburjánozni, és ennek következtében a magasabb kereset miatt az ipari üzemekből a tsz-ekbe áramlott a munkaerő. Az Új Elet Tsz-ben a következő üzemágak működtek: öntöde, kádárüzem, kocsigyártás, szolgáltatás, fogasgyártás, tésztaüzem, víz- gázszerelés, építők. Az 1972-es évet a megtorpanás évének nevezte a szerző: Gondot jelentett a naposliba értékesítése, az ipari üzemágak egynémelyikének veszteségesügyletvitele. 1973-ban három feladat elvégzését tűzték ki: a növénytermesztés fejlesztését, szerkezeti átalakítást az állattenyésztésben és a melléküzemágak szelekcióját. A növénytermesztésben sikereket értek el: a búza termésátlaga 42,7 q volt hektáronként, az előző évihez képest 20%-kal magasabb. 1974-ben alakult meg az első szocialista brigád, amely Orosháza szülöttének, Darvas Józsefnek a nevét vette fel. A termelőszövetkezeti csatlakozás nem zárult le, beolvadt a tatársánci határból a Szabadság Tsz, amely a kertészetet hozta magával. Az Új Elet Tsz kilencedszer nyerte el a »Kiváló Termelőszövetkezet« címet. 1975-ben negyedszázados fennállását ünnepelte a tsz. Az évfordulót többek között emlékezetessé tette az április 18-án külföldiek részvételével megtartott lóárvcrés. Államilag elismert lúdfajtát tenyésztettek ki. Az 1976-os évet Varga Mihály elnök utólag »pihentető« évnek nevezte. Nyilván azért, mert az előhaladást nem zavarták a külső és belső körülmények. A IV. ötéves terv sikeres teljesítéséért elnyerték a Minisztertanács Vörös Zászlaját. 1977-ben a kukoricatermelésben emelkedtek leginkább az átlagok, amit a Bábolnai Állami Gazdaság termelési rendszerébe való bekapcsolódás útján értek el. Az országos átlag 49,9 q hektáronként, a megyei átlag 59,4 q; az országos termelési rendszerben 64,6 q, az Új Életben 72,0 q. Cukorrépában is meghaladták a megyei és az országos átlagot: elérték a hektáronkénti 420 q-t. A búzában országosan a legmagasabb eredményt értek el, 59,5 q-t. 1978-ban 1710 volt a tagok és az alkalmazottak száma, ebből 727 volt a tag, 483 az alkalmazott és 500 a nyugdíjasok száma. Az életkori összetétel is kedvező: 40 év az átlag, a 30 évesnél fiatalabbak aránya 46%. A dolgozók egyharmada a 22 szocialista brigádban van. Szerzőnk a korlátozott terjedelemre tekintettel is figyelmet tudott fordítani a kiemelkedő szerepet vitt tagokra, mindenek előtt az 1979. február 11-én elhalálozott Szőke Molnár József alapító elnök érdemeire. Tóth Lajos a vezetőséggel együtt a jelent biztatónak ítéli. Ez a tsz az MSZMP XII. Kongresszusa határozata értelmében gazdálkodik, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben a hatékonyság és a mennyiség javítása, a hozamok növelése, az önköltségek csökkentése szempontjait veszi figyelembe. Tóth Lajos a termelőszövetkezet életének még számos oldalával foglalkozik, így a szervezettel és annak alakulásával, a szövetkezetpolitikai elvek alkalmazásával, a termelés technikájával, a technológiai változtatásokkal stb. Külön kiemeljük a tudományos kísérletezést, amelyet mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén végeztek, vagy helyet adtak annak, hogy mások kísérletezzenek. A szövetkezet az új vívmányok bevezetésében országosan is az élen jár. Tóth Lajos leírásából a szövetkezettel való teljes azonosulásán kívül a mezőgazdaságunk terén folyó küzdelmekre is fény derül. Ide kívánkozik, ami hiányolható, a tsz társadalmának elemző, mindenre, vagy legalábbis sok mindenre kiterjedő leírása, a kötetben feltalálható megjegyzéseken kívül. Ez viszont egy újabb kötetet igényelt volna. •527