Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 4. szám - VITA - Vélemény Radnai Mikes A dombegyházi Attila-hagyomány új megvilágításban című munkájáról (-k-ő)
hivatkozik, kinek »közlései ugyan nincsenek e szakleírások szerint dokumentálva - idő és költség hiányában nem volt módomban azok szakigazolásának utánajárni -, azonban Ketskeméty Károly tárgyilagos higgadtságához is tárgyilagosságához kétség nem fér«. A Ketskeméty Károly egyéni erényeit nem ismerő szakmai közönség nagyobb része bizonyára nem tartaná fölöslegesnek ezen adatok pontos dokumentálását, de természetesen az is kitűnően járható út lehet a szerző számára, ha ez ügyben a Magyar Régészeti Topográfia minden lelőhely teljes irodalmát feldolgozó, éppen Békés megyében folyó munkálataira hagyatkozik. Nem világos, hogy melyik leletről mondotta volna Móra Ferenc, hogy az egy »honfoglaláskori bizánci keresztény vallású« temető lett volna; e lelőhely a szakirodalomban nem ismeretes - legalábbis nem ebben az interpretációban. Ez ui. a IX-X. századi Kárpát-medence nagy régészeti és történeti szenzációja lenne, minthogy eddig innen nem ismerünk biztosan bolgár temetőt s ugyancsak teljesen tisztázatlan a honfoglaláskor itt talált lakosság - így a bolgárok - X. századi továbbélése is. Az Attilaszékhely felkutatása szempontjából nem látszik közvetlen, releváns adatnak a hunoknál későbbi századokból való leletek felsorolása. Nem tartozik szorosan a vizsgált témához az erdélyi magyarság elrománosodásának kérdése, Attila születésének és neveltetésének vélt helyei felsorolása, az elveszett magyar őskrónikák rövid számbavétele. • Összefoglalva: Radnai Mikes munkája a jelen formájában nem illeszkedik bele a hazai tudományos közlemények jellegébe. Maga írta kézirata első oldalán: »(E kis tanulmányféleség).. .Nem igénylek számára a régészektől történészektől szakclismerést. Kritikájukat teljesen kiálló megfogalmazáshoz úgy sincs elegendő ily természetű ismeretem.« Az általa elvégzett tiszteletre méltó munka értéke - a szerző nemes erőfeszítésén túl - két területen jelölhető meg: 1. Bőséges kivonatát adja az Attila-sírhely XVIII-XIX. századi kutatásának. Ebből további - specializált - munkával figyelemre méltó művelődéstörténeti következtetések is tehetők; ily módon ui. a magyar történeti tudat alakulásának egy jelentős korszakához lehetne új szempontokat, adatokat feltárni. 2. A Dombegyház és környéke múltjára vonatkozó hagyományok és a kevéssé ismert múlt századi munkák összegyűjtése egy értékes helytörténeti áttekintés alapját vetheti meg. E részek - átszerkesztés, jelentős rövidítések (Id. a hosszú kivonatok és idézetek) és marxista történetfilozófiai elmélyülés után elképzelhetőleg értékesíthetők lennének egy helytörténeti jellegű kiadványban. -k-ő •478