Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 4. szám - TANULMÁNYOK - Dedinszky Gyula: A békéscsabai evangélikus nagytemplom oltára és annak alkotója: Dunaiszky Lőrinc szobrász

A békéscsabai evangélikus nagytemplom oltára és annak alkotója: Dunaiszky Lőrinc szobrász DEDINSZKY GYULA Az alföldi városok általában igen szegények műemlékekben. Szegény Békéscsaba is. Kevés műemléképülete közül az egyik legértékesebb az evangélikus nagytemplom. Ha idegen vetődik belé, rendszerint a méreteit, magasságát, körbefutó két kórusát, óriási toronytartó oszlopait csodálja meg, az első pillanatban egyszerűnek tűnő oltárának kevesebb figyelmet szentel. Pedig ez a hatalmas, három emelet magas oltár megérdemli a figyelmet. Egyszerűségében is sok szépséget kínál a szemlélőnek. Nézése közben önkéntelenül is fölmerül az emberben a kérdés: Ki volt az a művész, aki ezt a nagyszerű műalkotást készítette ? Nos, e rövid írásban hazánk e föltehetően legnagyobb evangélikus oltáráról és alkotójáról szólok. i. Az oltár megépítésének előzményei Az 1718-ban, újratelepülés által létesült Békéscsabának a század végére már 10 692 lakosa volt,

1 kiknek túlnyomó többsége az evangélikus egyház híve volt. Az 1745-ben épített és 1773-ban két oldalszárnnyal bővített mai kistemplom akkor már semmiképpen sem felelhetett meg e hatalmassá növekedett gyülekezetnek, nagyobb templomról kellett gondoskodni. Évtizedes vajúdás, szenvedélyes viták után született meg a döntés, hogy a régi istenháza meghagyásával, azzal átellenben, egy másik, nagy templomot építtet az egyház. Az 1807. évi május 5-én kelt szerződés szerint a munkát 32 497 forintért Pumberger Ferenc aradi erődítményépítő mester, Ziegler Antal gyulai kőmívesmester és Hoffer József óaradi kőmívesmester együttesen vállalták.

2 Az építkezés megkezdése nem is késett sokáig, hiszen az alapkőletétel már azon év Szentháromság utáni 19. vasárnapra következő hétfőn megtörtént.

3 A munka három évig zavartalanul folyt, de 1811-ben a napóleoni háborúk okozta pénzromlás miatt félbeszakadt és csak 1817-ben, a reformáció 300 éves évfordulóján fellángolt vallásos lelkesedés nyomán indult meg újra.

4 Ujabb öt év alatt az építkezés annyira előre haladt, hogy a hatalmas templomtest teljesen készen állott, most már a beső berendezésről kellett gondoskodni. És bár a templom felszentelését csak az 1824. évre tervezték, mégis már 1822/23-ban keresni kezdték a belső berendezések kivitelezésére árban és színvonalban is megfelelő mestereket, így kerestek az oltár tervezésére és megépítésére alkalmas művészvállalkozót is. A gyülekezet Koricsánszky János községi jegyzőt bízta meg azzal, hogy Pesten oltár, szószék és orgona beszerzéséről tárgyaljon, majd az ő tájékoztatása nyomán a gyülekezet küldöttei Pesten meg is kötötték az e munkák elvégzésére vonatkozó szerződéseket.

5 •435