Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Csatári Bálint: Konferencia Tatán

a kettő között van az a helyes út, amit a gazdasági kapcsolatokat feltételezve követ a szervezés és az igazgatás rendszere. Dr. RAFT MIKLÓS, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese a szükségszerűen fejlődő közigazgatásunk jövendő döntései és az elvégzett tudományos munka közötti szoros kapcsolat megállapításával kezdte hozzászólását, aláhúzva az inter- és polidiszciplináris kutatások jelentőségét. Az 1971-es tanácstörvény után megjelent közigazgatási kategória, a „városkörnyékiség" új perspektívákat nyitott a városok és vonzásterületeik településeinek sok szálon futó együttműködésében. A városok egyelőre mintegy átvállalják a járási tanácsok megszűnésével keletkezett űrt, de ez nem végső cél, mert a szocialista demokráciánk egyik alappillérét éppen a helyi, a községi döntési jogkör jelenti. Az ezredfordulóra a települések mintegy 50%-a városkörnyéki közigazgatás alá kerül, így nagyon fontos azok önállóságának tartalma, a közös érdekek talaján való együttműködés megszervezése. Erre szolgáltat vonzó példát a tatai városkörnyék. A felkért hozzászólók után Tata és Tatabánya városi tanácsának elnökei mondták el véleményüket. Dr. VARGA GYULA Tata tanácselnöke méltatta a tudományos kutatás jelentőségét a város testületi döntéseinek meghozatalában, majd arról beszélt, hogy még mindig nagy a városokra nehezedő „népességnyomás", a bevándorlás. Tata 15 lakás/1000 fő lakásépítési ütemével szemben a vonzáskörzet települései csak 4,7 lakás/1000 fős értéket produkáltak. Ebből következően jobban kellene preferálni a városkörnyéki falvak lakásépítési akcióit. (Javaslata a közép-békési városok környékén is megfontolás tárgyát képezheti.) Dr. SÁRKÖZI JÓZSEF, Tatabánya tanácselnöke megállapította, hogy az együttműködés még csak kialakulóban van. A távlatok lehetőséget biztosítanak a megyei közigazgatási rendszer alapos átszervezésére, arra, hogy a „városok szövetsége" új funkciókat lásson el, s a közösen végzett munka tartalmában és térben is kiegészítse egymást. Mindhárom városnak kölcsönös érdeke a hosszú és középtávú terveik folyamatos és alapos egyeztetése. Az együttműködés számtalan területe közül kiemelte a gazdasági, iparpolitikai tervek, a munkaerő felhasználását jelentő tervek, a közlekedés, az üdülés, a sport és a rendezvénytervek egyeztetése révén kialakítható új távlatokat. A vita dr. GALÁNTAI PÁL zárszavával ért véget. A beszámoló elején említett két széles spektrumú tudományos anyag, s a vita maga is igazolta, hogy a hazai településfejlődésben jelentkező új jelenségek, a városegyüttesek, a városi tájak kialakulása nem egyediek. A tapasztalatok cseréjét is magában foglaló együttműködésre feltétlenül szükség van. Az összehangolt policentrikus településfejlesztés mind a tatai, mind a közép-békési térségben a további jövő reális, új alternatívája.