Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 3. szám - TANULMÁNYOK - Geday Gusztáv: Száz éve született dr. Mohácsy Mátyás

Kiváló szervező tevékenysége eredményeként az intézményt, 1939-ben Kertészeti Akadémiává alakították át. Az új tantervben új tantárgyak oktatása (bakteriológia, örökléstan stb.) kezdődött meg, és létrejöttek az első tanszékek (10), ahol Mohácsy Mátyás a Gyümölcstermesztési Tanszék vezetője és az Akadémia igazgatója lett. 1943-ban újabb fejlődés eredményeként megszervezte a felsőfokú kertészeti és szőlészeti oktatás ötvözéseként a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolát. Az intézmény dékáni tisztét látta el, és az oktató-kutató tevékenység kiszélesítésének alapjaként 16 tanszék szervezéséhez járult hozzá. Az új intézet kibontakozását a háború megakasztotta, de megszüntetni nem tudta. A felszabadulás utáni főiskolai újjáépítés, majd továbbfejlesztés ismét Mohácsy Mátyás nevéhez fűződött. Az intézmény 1945 őszén az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaságtudományi Karaként kezdte munkáját. Mohácsy Mátyás agrártudományi nyilvános rendes tanári kinevezéssel a Gyümölcstermesztési Tanszéket irányította. Az Agrártudományi Egyetem 1948. június 10-én rektorává választotta az 1948-49-es tanévre. Ekkor szervezte meg a Kar új tanügyi épületének a mai „A" épületnek építését. Kezdeményezésére 1949-ben valósult meg a már régen dédelgetett terve a Kertészeti Kutató Intézet. 1949. március 15-én, egész élete munkásságának elismeréseként Kossuth-díjat kapott. 1950. január i-én 68 éves korában nyugdíjba vonult. Nyugdíjas éveiben sem szakadt el a termesztéstől, hanem élete végéig aktívan közreműködött a szocialista nagyüzemi gyümölcstermesztés kialakításában. Közvetve - irodalmi működésével 23 könyvéből 15-ct társszerzőkkel 1950 után írt meg - és közvetlenül - tanítványai hívására szívesen látogatott meg szocialista kertészeti üzemeket - rendszeresen segítette a magyar nagyüzemi gyümölcstermesztést. Erről a korszakáról így nyilatkozott: ,,A nyugdíjaztatásom óta eltelt két évtizedet tartottam életem legnagyobb ajándékának. Ettől a naptól kezdve nyílt lehetőségein a zavartalan alkotó munkára. Szellememnek tápláló ereje a világ minden tájáról kapott szakirodalom és a tudományban egyre jobban előre haladó munkatársaim tapasztalata volt." ] 970. április 6-án életének 90. évében hunyt el. Mohácsy Mátyás fellépésekor a magyar gyümölcstermesztésre a nyílt, mezőgazdasági ültetvények, illetve az alakfakertek voltak a jellemzőek. Az utóbbi jelentette az intenzív termesztést, ahol igen magas kézimunkaerő-ráfordítással termelték meg a minőségi gyümölcsöt. Ez valójában kevesek élvezeti cikke volt. Míg a tömeggyümölcsöt a nyílt gyümölcsösökben, többnyire mezőgazdasági művelés alatt álló területeken (szántó, rét, legelő stb.) termesztették, illetve szőlőkben köztesként, kisebb mértékben az utak mellett. Ezt egészítette ki még a házikerti gyümölcstermesztés. E termesztési módszerek nagy mennyiségű árut nem nagyon adtak, pedig a tömegek városba vándorlásával, az ipar fejlődésével az ellátatlanok száma rohamosan növekedett. Arugyümölcstermcsztésre, a gyümölcsre mint néptáplálkozási cikkre volt szükség. Az erdélyi, felvidéki nyílt gyümölcsösökből folyt ugyan export, azonban ennek csomagolására jellemzőként Mohácsy tesz említést. 1901 őszén Stuttgartban dolgozott N. Gaucher-val, megtekintve az állomásra érkező külföldi gyümölcsszállítmányokat, megkérdezte Mohácsytól: mit jelent e rövidítés MÁV? Mohácsy felelt: Magyar Állami Vasút, mire Gaucher válaszolt: nem, a MÁV jelentése véleményem szerint „Mein armes Vaterland" (szegény hazám), mert ahonnan így küldik a gyümölcsöt, az csak ezt jelentheti. Külföldi tanulmányútjai meggyőzték a teendők felől. Nem az a gyümölcstermesztés, amikor hagyják a fát teremni, hanem olyan céltudatos gazdasági ténykedésre van szükség, amely a gyümölcsnek, mint árunak előállítására irányul. Arra kell törekedni tehát, hogy •282