Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Hévvizi Sándor: Gyoma regionális köznyelvének néhány vonása

b) Mennyiségi változások: 1. Gyakori a szótagzáró / kiesése (az -al, -el esetében is előfordul), előtte a magánhangzó pótlónyúlása tapasztalható. pl. vét, főd, kííttem, mektanútam, dógosztam, kaszám stb. 2. Egyéb mássalhangzók kiesése is előfordul. pl. oszva píze, gyűteni, ien, can, begyútottunk stb. 3. Találkozhatunk a mássalhangzók nyúlásával is. pl. sattöbbi, kissebb, vidólapossi, elletni, munkahejjen stb. 4. Ugyanígy előfordul a mássalhangzók rövidülése is. pl. ára, mere, álotnás, semivel, akor, ahoz, őszesen stb. A mássalhangzók minőségi és mennyiségi változásai közül legegyöntetűbb, legáltalánosabb és legjobban felmérhető a szótagzáró / kiesése, a többi nagyon függ az egyén beszédstílusától (ez főleg a mássalhangzók rövidülésére és nyúlására érvényes). B) ALAKTAN 1. Egyes számban az -e, -je birtokos személyrag a -t, -n vagy egyéb rag előtt legtöbbször -i, -ji-ként használatos. pl. könyvit, elejit, mejjit, hejin, kezibe, hírit stb. 2. Egyéb toldalékokban előforduló a gyakran é-re változik. pl. hamarébb, onnét, ahonnét stb. 3. A -hoz, -hez, -höz rag tipikus realizációja -ho ( -hó), -he, -hó ( -hő). pl. kössíkházáho, rígihe, gyerekikhe, apjáho, vasúthó stb. 4. Az -ért legtöbbször -ír alakban található. pl. ezír, orvosságír, kenyírír, azír, munkákír stb. 5. A -tói, -tői realizációja -tul, -tiil (esetleg -tú, -tű, de előfordul -tu -tü alakban is). pl. hásztul, derekátul, Gyomátul, tizenhattá, katonasáktu stb. 6. A -ról, -ről legtöbbször -ml, -riil (ritkán -rú, -ríí) alakban szerepel. pl. Csabárul, erriil, ódalrul, aratógépríí, frontrú stb. 7. A -ból, -bői rag realizációja -bul, -biil (esetleg -bú, -bű). pl. abbul, bornyúbul, tanyábul, dógokbul, légbül, könyvbű stb. A fiatalabb adatközlők igen gyakran -bol -böl alakot is használnak, sőt vannak példáink a -bu, -bü alakra is. pl. ebből, határából, alkotásaiból, jábol, gébbii, családbu stb. 8. A -ban, -ben legtöbbször -ba, -be alakban szerepel. pl. iskolába, tizennígybe, esedbe, közbe, tanyába stb. 9. Az -ékhoz, -ékhez, -éknál toldalékcsoport helyett tipikus a puszta -ék toldalék használata. pl. Hová mész? - Nagyanyámék. Hol voltál? - A sógorék. 10. Igeragozásban a felszólító mód egyes eseteiben szintén jellemző az -ík használata. pl. aggyík (adjon), legyík (legyen), mennyik (menjen), tiízzík (nézzék) stb. 11. A főnévi igenév képzője a -ni. 27