Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - MŰVELŐDÉS - Csende Béla: Békés megye művészeti életéről

mmmna BÉKÉS MEGYE MŰVÉSZETI ÉLETÉRŐL CSENDE BÉLA Az ország felszabadítását követően Békés megye lakossága - az országos helyzethez hasonlóan - nemcsak évezredes elnyomatásából, rabságából szabadult meg, hanem alkotóereje, fantáziája, érzelmi gazdagsága, hagyományai is megújhodott és kiteljesedett az élet valamennyi területén, így a műkedvelő művészeti tevékenységben is. Néhány év alatt közel 500 műkedvelő művészeti csoport (színjátszók, bábosok, népi táncosok, énekkarok, zenekarok stb.) jött létre, illetve működött figyelemre méltó művészi színvonalon, mintegy 25 000 fő aktív közreműködésével. A műkedvelő művészeti csoportok később jelentős szerepet vállaltak a szocialista építő munkában, a kulturális forradalom kiteljesedésében. Tekintettel arra, hogy a felszabadulást követően a hivatásos művészet alig vagy egyáltalán nem volt jelen Békés megyében (állandó színtársulat, kiállító termek hiánya stb.) ezért a műkedvelő művészeti tevékenység pótolta, illetve ellátta az ezzel kapcsolatos feladatokat is. Tulajdonképpen ebben az időszakban beszélhetünk a műkedvelő művészeti csoportok és a közönség egymásra találásáról, kapcsolatának őszinteségéről, szorosságáról, a művészeti neveléssel kapcsolatos igények és feladatok találkozásáról, gyümölcsöző kölcsönhatásáról. A műkedvelő művészeti csoportokban részt vevő fiatalok és felnőttek ezrei amellett, hogy a tevékenységek folyamatában esztétikailag, érzelmileg fejlődtek, művelődtek, jeliemiikben erősödtek, erkölcsileg gazdagodtak, közösségi szellemet szívtak magukba, politikailag tájékozódtak stb. a megye szinte valamennyi településére eljutottak és bemutatott produkcióikkal (színdarabok, népi táncok, zene és kórusművek stb.) felkeltették, formálták, alakították, pozitívan befolyásolták a lakosság esztétikai érdeklődését, igényét. Békés megye műkedvelő művészeti munkájának gazdagságához, sokszínűségéhez az itt élő szlovák, román, német és délszláv nemzetiségű lakosság művészeti csoportjai is hozzájárultak hagyományőrzővagy azt felélesztő és továbbfejlesztő szép tevékenységükkel. 1954-től Békéscsabán állami színház kezdte meg tevékenységét, a hivatásos képzőművészeti tevékenység az amatőr csoportokkal szorosan együttműködve ebben az időszakban szintén fellendül, kiállítások rendezésére is egyre gyakrabban kerül sor. Ezek a tevékenységek is jól szolgálták a megye lakosságának művészeti nevelését, a művészeti értékek felismerése és hasznosítása révén a személyiség gazdagítását. Ez a töretlen folyamat az 50-es évek elején több ok miatt (politikai, művelődéspolitikai) megszakadt. A műkedvelő művészeti csoportok műsorai elsekélyesedtek (színjátszók), részben megkoptak (népi táncosok) megújhodásukat a személyi kultusz nem segítette elő, sőt hátráltatta, negatívan befolyásolta. A megye művészeti tevékenységének következetes és koncepciózus párt- és állami irányításáról - mint ahogyan az országban is - csak az MSZMP 1958-ban kiadott művelődéspolitikai irányelveit követően beszélhetünk. 1961-től Békés megyében a művelődési munkát (ezenbelül elsősorban a közművelődési tevékenységet) középtávú és éves, 1976-tól hosszútávú terv határozza meg. Az 1974-es közművelődési párthatározat és az 1976-os V. törvény a közművelődésről a Politikai Bizottság 1977. évi művészetpolitikai irányelvei jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a megye művészet229