Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Bereczki András: Visszapillantás az V. ötéves tervre

települések alkotják, ezek: Békéscsaba, Gyula, Orosháza, Szarvas, Békés, Szeghalom, Mczőkovácsháza, Gyoma-Endrőd. A kiemelt települések mellett meghatározott szerep jut a megye településhálózatában a jelentősebb iparral bíró településeknek, így többek között; Mczőberénynek, Sarkadnak, Mezőhegyesnek, Tótkomlósnak, Vésztőnek, Dévaványának, Battonyának. Az V. ötéves tervidőszak folyamán településeink kommunális fejlődése meggyorsult. A jelentősebb fejlődések a lakásellátás, a közoktatás, az egészségügy és a közművesítés terü­letén valósultak meg. A fejlesztések eredményeként a községek ellátása közelebb került a városokéhoz. A termelőerők területi fejlődése fő vonásaiban jól szolgálta a településhálózat fejlődését. Az ipar mellett településeink fejlődése szempontjából ma már a mezőgazdasági nagyüzemek is jelentős hatással bírnak. Jól példázza ezt Mezőhegyes, Füzesgyarmat közsé­gek fejlődése is. Az ötéves tervidőszak folyamán elsősorban a kevésbé fejlett területeken folytatódott az ipari termelés alapjainak lerakása. Szeghalomban volt nagyobb iparosítás, amelyet központi pénzeszközökkel is támogattak. Bővítették a Csepel Autógyár, a Fővárosi Ruhaipari Vállalat, valamint a Budapesti Harisnyagyár itteni telepét. Az iparfejlesztésre ugyancsak kijelölt Mezőkovácsháza térségében is folytatódott az iparosítás. Az ipari létszám azonban - főként az intenzív fejlesztések hatására - nem emelkedett. Minden bizonnyal az V. ötéves tervvel lezárult egy fejlődési periódus Békés megye életé­ben is. Az elmúlt közel húsz év mélyreható társadalmi és gazdasági változást hozott magával. Létrejött és megerősödött a szocialista mezőgazdaság, amelyet igazán csak napjaink bonyo­lult gazdasági körülményei között tudunk értékelni. Sokkal több kérdőjelet hordoz magá­ban iparunk, pontosabban annak egyes területei. Az a viszonylag gyors társadalmi és gazda­sági átalakulás, amely az elmúlt két évtizedet jellemezte lelassult, helyesebben a fejlődésnek a korábbitól eltérő vonásai jelennek meg napjainkban. Ezt röviden úgy szoktuk jellemezni, hogy a fejlődés extenzív szakasza lezárult. A megye építőipara igazából nem tudott kibontakozni, helyét és szerepét nem találta meg a megye gazdaságában. Műszaki infrastruktúránk (közlekedés, hírközlés) fejlődése is kevésbé tudott lépést tartani a többi ágazattal. A másik nagy terület a lakosság kommunális ellátottságának a kérdése. Korábban ezen a területen nagyon nagy volt a lemaradásunk. A fejlődést két nézőpontból is szemléljük. Az egy dolog, hogy önmagunkhoz képest igen-igen nagyot léptünk előre és ebből a szem­pontból igazi változást csak az utóbbi tíz év hozott. Az viszont más kérdés, hogy más me­gyékhez viszonyítva hogyan minősíthető előrehaladásunk. Ebből a szempontból szemlélve fejlődésünket nem lehetünk teljes mértékben elégedettek. Településeink infrastrukturális fejlődésében is a mcnnyiségjelleg vonásai lelhetők fel, tehát itt is egyfajta „extenzív" jellegű fejlődésről lehet számot adni. Ez különösen városaink esetében érzékelhető. Nagy volt a lemaradásunk, melyről indulni kellett az infrastruktúra korábbi fejlesztését illetően és még a legszükségesebbre is alig futotta. Véleményem szerint itt is - hasonlóan az iparhoz - lezá­rult egy szakasz, amelyet egy mélyrehatóbb, átgondoltabb fejlődési szakasznak kell követ­nie. A jövő fejlődésének lehetséges útjai ma egyáltalán nem ígérkeznek könnyűnek. A tovább­lépés feltételei és lehetőségei is adottak azonban számunkra, csak élni kell tudni vele. 214

Next

/
Oldalképek
Tartalom