Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hajnal Károlyné: Az elmúlt 20 év ipari fejlesztésének eredmények Békés megyében

a legközelebbi ipari munkaerőbázist Békés jelenti. Napjainkban az iparfejlesztés alapozza meg Szeghalom nagyközség várossá fejlődésének feltételeit is. Az urbanizációs folyamatokat jelzi, hogy Békéscsabán 1970 után az ipari foglalkoztatottak száma már nem nőtt tovább, a szabad munkaerőt a tercier ágazatok kötik le. Békéscsaba ipari fejlettsége jónak ítélhető, a megyeszékhelyek között 10-11. helyen áll. A lakosságszám arányában közel azonos az iparosodottság színvonala Budapest, Pécs, Miskolc városokkal, s lényegesenjobb, mint a környező alföldi nagyvárosoké (Debrecen, Szeged, Szolnok). Békéscsaba mellett csaknem azonos az iparosodottság színvonala Orosházán ési gen jó Gyulán is. Ez utóbbi két városban a legutóbbi években is nőtt az ipari foglalkoztatottak száma, elsősorban az Üveggyár és a Húskombinát jelentős létszámigénye miatt. Jól példázza ez, hogy a közlekedés megfelelő megszervezése esetén a koncentrált nagyüzemek számára biztosítható a szükséges munkaerő a megyében. A városok fejlődésénél még dinamikusabb a járások ipari létszámemelkedése. 1965-höz viszonyítva a községekben 114%-kal, a városokban 54%-kal nőtt az ipari foglalkoztatottak száma. Az utóbbi évek fejlesztéspolitikájának eredményeképpen a szeghalmi járásban közel hétszer annyian dolgoznak az iparban, mint a 60-as évek elején. Lényegesen mérséklődött a lakosságszámhoz viszonyítva a megye járásainak iparosodottsági szintje közötti különbség. A megye településeiből számottevő iparral 10 település rendelkezik. A jövőben már nem új ipari centrumok kialakítása, hanem a meglévők tervszerű fejlesztése szükséges. KÖVETKEZTETÉSEK Az ipari termelőerők fejlődését, annak hatását összegezve az alábbi következtetések vonhatók le: 1. Az MSZMP VII. Kongresszusának, a párt és kormány vezető testületeinek területfejlesztési határozatai, a megyei párt- és tanácsi testületek iparfejlesztési döntései lényegében megvalósultak. 2. Az ipari termelőerők fejlődése átalakította a megye arculatát. Az iparfejlesztés hatására az utóbbi években a különböző mutatók alapján a megye ipara az iparilag közepesen fejlett megyék jellemzőihez közelít. A fejlett mezőgazdaság alapjain és várható további fejlődése alapján az élelmiszeripari tároló és feldolgozó kapacitás további bővítése lehetséges és szükséges. A mezőgazdaság és élelmiszeripar együtt a megye gazdaságának 60%-át képviseli. Erre alapozva a fejlett mezőgazdaság mellett átlagosan fejlett ipari megyévé válhat a megye. Az ipar minden irányú jelentős fejlesztésére nem számíthatunk ugyan, de az élelmiszergazdaság szerepe a népgazdaság egészében is nő. 3. A megye munkaképes korú lakosságának foglalkoztatása megoldott. Az iparfejlesztés extenzív szakasza a megyében is lezárult, az intenzív fejlődés a városokban már megindult, a megye egészére szükségessé válik. Munkaerőforrást - mint az ország bármely más területén - csak a fiatalok jelentenek, akiknek száma viszont a demográfiai adatok szerint alacsonyabb a nyugdíjkorhatárt elérők számánál. 20 év távlatában jól látható, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezését az ipar fejlődése Jáziskéséssel (szerintem 5-6 évvel) követte, amely a nagy népesség elvándorlásához áój