Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Hajnal Károlyné: Az elmúlt 20 év ipari fejlesztésének eredmények Békés megyében

vezetett. Ennek hatását a megye munkaképes korú lakosságának alakulásában még hosszú ideig érezni fogjuk. 4. A termelőerők elért színvonalán a munkaerőgazdálkodás jelentősége nő a megyében. A fő feladat már nem az alapvető foglalkoztatás, hanem a meglévő munkaerővel való helyes gazdálkodás. Megfelelő orientálás szükséges a fiatalok szakmai képzésében és a már dolgozók szakmai továbbképzésében. A fejlődő technika feltétlenül megköveteli a kvalifikáltabb munkaerő számának emelkedését. A mezőgazdaságból már csak minimális munkaerő-átcsoportosítás várható (az utóbbi 4 évben 900 fő volt), s ezt a munkaerő-tartalékot a fejlődő tercier ágazat teljes egészében leköti. 5. Nem kizárólag megyei jelenség, hogy az iparfejlesztés során a sok eleven és viszonylag kevés tárgyiasult munkát igénylő ágazatok fejlődhettek elsősorban. A fejlesztések egy része a megyében alacsony technikai színvonalon valósult meg. Az alacsony technikai felszereltség és a munkaerő várható stagnálása miatt a termelés fejlesztését alapvetően a technikai színvonal emelésével kell biztosítani. A gépesítettség fokozásával jelentős számú munkaerő csoportosítható át közvetlen termelő munkára és a tercier ágazatba. A megyének már nincs szüksége kis budapesti székhelyű 100-200 fős telephelyek létesítésére, az ott már alacsonynak minősülő technikai színvonal áttelepítésére. 6. Az ipar területi elhelyezkedése a megyében lényegében kialakult. Ha a városok, járásszékhelyek fogadókészsége javul, az urbanizációs folyamatok felerősödnek. Szeghalomban kialakultak a várossá válás feltételei, a megye déli részén viszont a három helység - Mezőkovácsliáza, Battonya, Mezőhegyes - összehangolt fejlesztése lenne célszerű. Céltudatos fejlesztésekkel az ipar koncentrációja, egyes telephelyek felszámolása (főként a kisközségekben) az ipari termelés hatékonyságának forrása lehet. 7. A jelentős fejlődés ellenére a megye infrastrukturális ellátottsága alatta van a megyében jelentkező indokolt és tartósan kielégítetlen szükségletnek. Ez részben annak következménye, hogy a mezőgazdasági beruházásokhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztés kevesebb, mint amennyi az ipari beruházásokhoz kapcsolódik. Ha figyelembe vesszük a megye közlekedési, hírközlési feltételeit, lakásfelszcreltségét, melyekben legrosszabbak között van a megye, egyértelműen adódik a feladat, hogy a további fejlődés megteremtéséhez ezeken a feszültségeken csökkenteni kell. Ehhez nem szabad figyelmen kíviil hagyni azt sem, hogy az iparban dolgozók átlagkeresete a megyében 1978-ban 10%-kal az országos szint alatt volt. Az ipari munkások több, mint 60%-a már Békés megyében is városlakó, az életkörülmények azonos lehetőségeinek megteremtésére még igen sok a megyében a tennivaló. IRODALOMJEGYZÉK 1. Az MSZMP VII., VIII. Kongresszusának jegyzőkönyve, Budapest 2. Az MSZMP KB i960, június 29-i határozata az ipartelepítés helyzetéről és várható fejlődéséről a II. ötéves tervben 3. Havasi Ferenc: Iparpolitikánk néhány kérdése (Gazdaság 1977/2.) 4. Nyitrai Ferencné: Ipari struktúránk, változások, hatékonyság (Budapest, 1977) 5. Dr. Tatai Zoltán: A mezőgazdasági jellegű területek 206