Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Lajos: Kongresszusi útmutatás - nevelőmunka és szakképzés

szemben feladatunk a szocialista nemzeti egység erősítése, a szövetségi politika megvalósítása, a lenini nemzetiségi politika következetes alkalmazása, a pályakezdő szakemberek munkahelyi és társadalmi beilleszkedése, s lehetőségei mindezek szolgálatára. Ez jelenti a politikai-szakmai-ideológiai képzés optimális megvalósítását. Erősíteni kívánjuk hallgatóinkban azt a meggyőződést, hogy a nehézségekkel, problémákkal, vitákkal együtt is minder erőnkkel támogatnunk kell a világ haladó, antiimperialista erőit. Meggyőző példa erre a felsőfokú intézmények konkrét gyakorlatában is adódik. Ugyanis hallgatóink között szinte mindenütt tanul külföldi. A proletár internacionalizmust erősítjük azzal is, ha reálisan és sok oldalról világítjuk meg a nemzeti keretek között épülő szocializmus és a szocialista világrendszer érdekeinek kölcsönös összefüggéseit. d) Végül azt kívánjuk hangsúlyozni, hogy főiskolai nevelőmunkánk további fontos elvei pillére a szocializmus reális szemléletére való nevelés. Tudatosítani kívánjuk hallgatóinkban, hogy a szocializmus építése nem ellentmondásoktól mentes folyamat. Arra törekedünk a politikai jelenségek megértetésekor, hogy azokat történetiségükben, folyamatukban, fejlődésükben mutassuk be. Pl. a szocialista demokrácia jelenlegi állapota mennyiben a múlt, mennyiben a szocializmus építése eddigi történelmi útjának a terméke, s hogy a szocialista demokrácia gyakorlati megvalósításában milyen feladataik lesznek. A szocializmus építésének reális, illúzióktól mentes bemutatásakor azonban óvakodjunk az egyoldalú hibaccntrikus elemzéstől! Az eredmények és hibák tényleges, nevelő arányát, vagyis a valóság ösztönző helyzetét kell érzékeltetnünk; perspektívát kell láttatnunk hallgatóinkkal. Felkelteni a közösségi emberre jellemző felelősségvállalást. Ne „kívülről" nézze, kezelje, értékelje társadalmunkat a hallgató, hanem annak leendő aktív, közéleti tevékenységet kifejtő dolgozójaként. (9). c) A közösségi emberré formálás a felsőfokú szakképzés halmozott pedagógiai igénye és hatása. A mezőgazdasági szakképzés és a gyakorlati oktatás: közösségben végzett munka. Nemcsak a hallgatói csoportok vonatkozásában, hanem a gazdasági-társadalmi modellként ható szocialista mezőgazdasági üzem kereteiben is. A közösségben végzett munka emberformáló hatása döntő jelentőségű. Kialakítja a szocialista együttélés, együtt gazdálkodás, együtt művelődés, azaz a szocialista munkaközösségi, mnnkatársi viszony szokásait, érzéseit; szükségességének felismerését, az egymásrautaltságot, felelősséget egymásért, erőkifejtést a közös célok, feladatok megvalósításáért. (Begyakorolhatja a hallgató az egyéni érdek alárendelését a kisebb és nagyobb közösség érdekeinek.) Közben felismeri azt a törvényszerűséget, amely szerint az egyéni érdekek a csoport- és a társadalmi érdekeknek megfelelően kielégíthetők. Társadalmi fejlődésünk jelenlegi szakaszának ugyanis fontos politikai kérdése annak tudatosítása, hogy a csoport- és az egyéni érdek viszonya nem más, mint az egyéni érdekek speciális struktúrája; magasabb minőségű összhangja. A közéletiségrc nevelésnek, az ilyen irányú aktivitás kifejlesztésének bőven van lehetősége felsőoktatási rendszerünkben. Az állami és tömegszervezeti vezetőtestületekben való hallgatói képviseleti rendszer élő mechanizmusssá vált. A különböző fórumok, parlamentek szintén az aktivitás, a bejső demokratizmus megvalósulásának lehetőségei. Nevelőhatásuk nyilvánvaló: az ifjúsági „jogosítványok" megvalósulásának egyre élőbb színterei. De hiba lenne ezekre a szervezeti keretekre leszűkíteni a közéleti aktivitásra nevelés lehetőségeit. Az ifjúsági szervezetek, a KISZ alapszervezetei, a kollégium önkormányzati bizottságai, vagy a közművelődés öntevékeny művelése még sok, nem eléggé kiaknázott lehetőségeket kínál. Mindezek, és az ifjúsági parlamentek is, a hallgatók közéleti aktivitásának színterei. Ezeken lehetőség kínálkozik az eredmények és a hiányosságok reális számba vételére. Annak 190