Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Lajos: Kongresszusi útmutatás - nevelőmunka és szakképzés

lépni a kispolgári életfelfogás, az önzés, a jogtalan előnyszerzés, a közömbösség ellen. Társadalmunk erkölcsi arculatát tekintve is egyre inkább a munka társadalma legyen" (V.). A kongresszus a marxizmus-leninizmus oktatásának konkrét feladatát abban jelöli meg, hogy megismertesse és megértesse a hallgatókkal a társadalmi, gazdasági folyamatok mélyebb összefüggéseit. Ily módon is segítse az aktivitás fokozódását. Az MSZMP eme dokumentuma kifejezetten megkívánja, hogy ,,az egyetemeken és a Jőiskolákon, valamint a középfokú iskolákban jelentősen javuljon a marxista-leninista képzés, a világnézeti nevelés (V. 3.), azaz fokozódjék meggyőző ereje, tudatformáló hatása. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy ,,a társadalomtudományok művelői növeljék a fejlődésünk szempontjából fontos témák kutatásának arányát, vállaljanak nagyobb szerepet és Jelelősséget az új kérdések megválaszolásában, a marxizmus-leninizmus pozícióinak erősítésében" (V. 2.). Utalás történik a legcélszerűbb módszerek kutatásának és alkalmazásának szükségességére is, hogy ezáltal,,erősödjék a képzés szemléletformáló és nevelő jellege". A kötelező realitás okán azonban azt is látnunk kell, hogy jelenleg a nevelőmunka szerepének megítélése felsőoktatási intézményeinkben - kedvezőbb ugyan, mint korábban volt -, de még ma sem egyértelműen pozitív. Nyíltan már csak ritkán (és a hiányos képzettségű oktatók részéről) tapasztalható valamilyen homályos „antipedagógia". Vagyis hogy a felsőoktatási korosztállyal már összeegyeztethetetlen, következésképpen ott már szükségtelen (?) a nevelés. E retográd megnyilvánulások némi táptalaja, hogy egyes vezetők részéről a nevelőmunka elismerés szinte alig tapasztalható. Ez a nélkülözhetetenül fontos tevékenység még nem kapott kellő rangot felsőoktatási intézményeinkben! A kinevezéseknél, előléptetéseknél, az oktatók munkájának értékelésénél, jutalmazásánál a tanszéki nevelőmunka csak amolyan hézagkitöltő, járulékos „szempont". A legtöbb oktató ezért a regisztrálhatóbb, a látványosabb, és főképpen egyéb anyagi hasznot is jelentő tevékenységi formában éli ki ambícióit. A szemlélctváltoztatásban sok még tehát a tennivaló, hogy valóban a kongresszus szellemében képezzük, oktassuk és neveljük a leendő szocialista értelmiségi szakembereket. Képzési energiánkat ezért a jövőben arra koncentráljuk, hogy elősegítsük hallgatóink szocialista meggyőződésű szakemberekké válását; kifejlesszük tájékozódó képességüket a nemzetközi és a belpolitikai kérdésekben, megismertessük a társadalmi haladásért és a szocializmusért küzdő népek érdekközösségét, s ápoljuk a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus érzését. Vagyis tudatosítsuk, hogy egyéni boldogulásuk elválaszthatatlanul összefügg állampolgári kötelességeik teljesítésével, a szocialista építésben való aktív részvétellel - jelenleg a tanulásban, később pedig a munkahelyükön való becsületes helytállással. 4. A tömören megfogalmazott világnézeti nevelés kibontakoztatásának irányával, lehetőségeivel kapcsolatosan az alábbi gondolatkörökre irányítjuk a figyelmet. a) A természettudományos nevelés minden felsőfokú oktatási intézmény komplex feladata. Elveire és tartalmára a MTA megfogalmazása alapján kivonatosan utalunk: - A természettudományos érdeklődés felkeltése, a természettudománynak az egyetemes kultúra részeként történő bemutatása. (Megismerésében és művelésében a hallgató érezze érdekeltnek önmagát.) - A világ természettudományos megismerési módszerének elsajátítása. (Közvetlen tapasztalatok, lényegkiemelés, modellalkotás, - alkalmazás, társadalmi, gazdasági hasznosítás.) - Az anyag mozgásában megnyilvánuló általános elvek ismerete. (Pl. okság, tehetetlenség, anyagtulajdonságok, természetes kiválasztódás.) - Tájékozódás a világban, a természeti 188