Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Tóth Lajos: Kongresszusi útmutatás - nevelőmunka és szakképzés

lépés tekintetében, mintamit kihasználunk (5). Ennek a perspektivikus képzési szemléletnek kialakítása és gyakorlati megvalósítása jelenti - a kongresszusi megállapítások jegyében a szakképzés politikus értelmezését, nevelésünk szocialista minőségének egyik fontos fokmérőjét. A kongresszusi határozatok között - a fentiekkel egybeesőcn - olvashatjuk továbbá, hogy nagy figyelmet kell fordítani az agrártudomány eredményeinek gyakorlati alkalmazására, illetve a ráfordításokat jól hasznosító, ,,a gazdaságos eredményt adó növény- és állatjajták kiválasztására, meghonosítására, a megjelelő termelési eljárások elterjesztésére" (III. 3.). Nyilvánvaló, hogy ezt a felelősségteljes munkát csak jobban képzett - és önmagát folyamatosan képezni tudó és akaró - agrárszakemberek nevelésével valósíthatjuk meg. Elodázhatatlan népgazdasági igény ,,a hatékonyság és aminőség javítása, a hozamok növelése, a költségek csökkentése, a természeti feltételek ésszerűbb kihasználása" (uo.). Következésképpen olyan felsőfokú végzettséggel rendelkező agrárszakemberek képzése kívánatos, akik a termelés optimális fejlesztése érdekében majdan példát mutatnak ,,a korszerű termelési és gazdálkodási módszerek alkalmazásában" (uo.), s előmozdítják ezek általánossá válását. A konstruktív gazdaságpolitikai szemlélet kialakításának kívánalma már a kongresszusi Irányelvekben (1979) is nyomatékos megfogalmazást nyert:,, A társadalmi tevékenység minden területén az eddiginél is fokozottabb feladattá vált a belső tartalékok mozgósítása. Gazdasági helyzetünk megköveteli, hogy a munka termelékenysége gyorsan növekedjék. Különösen fontos az önköltségnek, az energia- és anyaghányadnak a csökkenése. Nagy tartalék rejlik az üzem- és munkaszervezés, a kooperáció javításában, a szerződéses fegyelem erősítésében, a munkaidő teljesebb kihasználásában, a fegyelmezettebb munkában. A takarékosság váljék a gazdálkodás állandó elemévé, jusson érvényre a termelési folyamatokban, mutatkozzék meg a társadalmi szervezettség magasabb fokán és minden téren a feladatok célszerűbb megoldásában" (6). 3. A felsőoktatási intézmények társadalmi funkciója lényegesen több mint a szakmai képzés. Szocialista szellemű mezőgazdasági mérnökök és üzemmérnökök kibocsátása a célunk. Ezért tekintjük különösen fontos teendőnek hallgatóink gondolkodásának, erkölcsi magatartásának, tudatának szocialista irányú nevelését. E tekintetben természetesen a marxizmusleninizmus tanszékek tehetnek a legtöbbet - a többi tanszék munkájának hatásrendszerét is koordinálva. Az említett határozatokban klasszikus tömörséggel megfogalmazott alapigazságot tekintjük világnézeti nevelőmunkánk gerincének. Nevezetesen: az előttünk álló fő feladat az, ,,hogy nagy vívmányainkra támaszkodva erősítsük társadalmunk szocialista vonásait, megalapozzuk a népgazdaság további Jejlődését, megszilárdítsuk az életszínvonal területén elért eredményeket, és javítsuk az életkörülményeket" (7). A marxizmus-leninizmus évfolyamonként egymásra épülő, törzsanyagrendszerű tudományágainak témáihoz a pártkongresszusok mindig bőséges tényanyagot halmoznak fel. Jelenleg, a gyorsan változó gazdasági, társadalmi, politikai helyzet folytán - az integráció és a koegzistencia kívánalmainak megfelelően - A XII. kongresszus anyaga meghatározó jellegű politikai-eszmei-erkölcsi orientációt jelent. A kongresszus egyik tézise - az általános politikai feladatok megjelölésén túl - a marxizmus-leninizmus eredményes oktatásának jelentőségét, a szocialista irányú tudatformálás fontosságát különös nyomatékkal hangsúlyozza: ,,A figyelmet a társadalom fejlődésének szempontjából legjontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre kell összpontosítani: a közérdek tiszteletben tartására és szolgálatára, a munka becsületének növelésére, a kötelezettségek teljesítésére, a közösségi szellem erősítésére. Határozottan Jel kell 187