Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)

1981 / 2. szám - 90 ÉVE KEZDŐDTEK A VIHARSARKI AGRÁRMOZGALMAK - Király István: A fejlődés irányzatai az agrárszocialista mozgalmakban

tető jegyében új mozgalom indult el Orosházán, amely a későbbi események kibontakoz­tatásában döntő fontosságú volt: az a Táncsics Mihály, aki még 1848-ban a Dél-Dunántúlon pályázta meg a honatyaságot, a orosháziak segítségével már 1869-ben a Alföld nyerte el ugyanezt. A forradalom egyik legradikálisabb képviselőjétől Orosháza az új 48-at várta. Táncsics hatása oly nagy volt, hogy még több évtized múltával is őrizték újságjának sárguló példányait. A 48-as olvasóegylet először a népvezérnek, majd özvegyének életjáradékot fizetett. De Táncsics a 7o-es évek végérc kiöregedett a politikából és a történelem is átlépte. Orosháza azonban még ezután sem tágított: a kiöregedett politikus helyére Kertész Györ­gyöt, az egyik helyi tanítványát léptette. O a 48-as pártnak és az olvasóegyletnek volt az elnöke. Táncsics kortes-vcrseinek kiadatásával ápolta a forradalom hagyományát és alkal­mazta a népjogok kivívására a táncsicsi petíciós módszert. Félelmetes kérvényezővé vált, akit Békés vármegye urai az összes jogi fondorlat és ravaszság összeszedésével sem tudtak leszerelni. Kertész Györgyöt mégsem lehet Táncsics paraszt-epigonjának tartani. 1870 után a paraszttársadalom erősen differenciálódott. így aztán Kertész Györgynek sem juthatott ugyanaz a szerep, mint Táncsics Mihálynak. Táncsics politikai szereplésének dandárjában a parasztmozgalom tömegbázisa még az egész parasztság volt, Kertésznek már csak a sze­gényparasztság maradt. Kertész mozgalmának történeti jelentősége éppen az, hogy olyan idő­szakban tartotta ébren a Viharsarok szegényparasztságában a politikai érdeklődést és a földosztás gondolatát, mikor a társadalom békésen fejlődött. Még ezer szál kötötte a mozgalmat 1848-hoz; csak egy változott meg alaposan: a mozgalom tömegbázisa. 1848-ban még egész Orosháza küzdött a csákói és a szénási földekért, 1870 után már csak a Kertész mögött álló szegény­parasztok. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a birtokos parasztság nem őrizte Oros­házán 48 tradícióját. Ha pontosan akarom megfogalmazni, akkor azt kell mondanom, hogy a birtokos parasztságnak Kossuth a jobbágyfelszabadítást és a polgári révbejutást jelentette, a sze­gényparasztság pedig azért vette ajkára Petőfi és Táncsics nevét, mert az ő nevük a forradalom maradéktalan bejejezését és a földosztást jelentette számukra. Kertész György és a mögötte álló mozgalom nem csak a 48-as tradíciókat szívta magába a táncsicsi örökségből, de megérintette őket az az utópisztikus szocializmus is, amely Tán­csics beszédeiből és lapjaiból áradt. Orosházán egy szélsőséges politikai radikalizmus alakult ki, amely a polgári forradalom befejezésének igényéből és az utópisztikus szocializmus esz­méiből táplálkozott. A 48-as olvasóegylet volt az a fórum, ahol ezt az eszmevilágot 1870 és 1890 között ápolták. Ha az olvasóegylet könyveit jegyzék szerint tekintjük át, rögtön megvilágosodik előttünk az a csoda, amely fölött még Engelmann Pál is elcsodálkozott, hogy az orosházi paraszt miért olvasott Darwint és a korabeli polgári radikalizmust kifejező könyveket. Nagyon is természetes volt, hogy ebben a szélsőbaloldali eszmevilágot ápoló egyletben elnökké választották Gintner Istvánt, aki külföldi útjain kapcsolatba került azzal a szocialista mozgalommal, amely már a tudományos szocializmus hatása alatt fejlődött. 0 tanfolyamokat vezetett az egyletben, jegyzője is volt az egyletnek, de órás-műhelye Orosháza legértelmesebb parasztjainak találkozóhelye is volt. így aztán az orosházi olvasó­egyletet kell annak a különleges fórumnak tartani, amely hidat képvisel a kiegyezés utáni forradalmi parasztmozgalmak és az agrárszocialista mozgalmak között. Az eddig érintett Kertész-féle mozgalom 1848 tradíciójára szervesen épült rá; a szélsőséges baloldali történeti kontinuitás alföldi modelljét képviseli. A Viharsarokban már 1870 után elindult egy olyan mozgalom, amely új, nincs szosoros összefüggésben 1848 tradíciójával, de arra törekedett, hogy egy új 48-at készítsen elő. Ez a mozgalom-típus először a Káro­lyiak birtokain zajlott le 1872-ben és a szarvasi járáson kívül az orosházi járásra is kiterjedt 143

Next

/
Oldalképek
Tartalom