Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bereczki Imre: Adatok a szilajpásztor bojtárjának az iskolázásához
a Kacsa udvarába. Az iskolának nádteteje, nádfedele vót, és a falat vastagon betapasztották. Nem vályugfal vót, ha nádbúi. Az iskola keleti vígin két szobábúl állott a rektor lakása. Ez felesíges ember vót. Pitar is vót az iskolába. De csak fődes vót a tanterem. Se pallója, se kű nem vót. Két gyerek sorba fennmaradt séprégetni. Ezt magunk végeztük. 1 0 Nyáron locsoltuk is. Azután a harangozó fűtött be. Kemencébe. Az öreg Csák Isván vót a harangozó. A kemence mindig belyukadt, mert a gyerekik bevcrtík. Gyalogszánkóva\ jártunk a gazdákho ganéír, csutkáír, szalmáír. Nígy gyerek húzta, égy még rakta. A rígi iskola az udvar hátúlján állott, de nem vót padlózva, csak fődes vót. Meg kemencével fűtöttík. Mikor tavasszal a kemence kilyukadt, mindig beugráltak a gyerekik. Kezdetbe a kemencét is a gyerekik fűtöttík." Egri Zsidmondék tűzrevaló kéregetése közben elmentek Nagybajusszú Bogya Bálinthoz is. Azt kérdezte tőle: - Ki fia vagy te gyerek? Megmondta, hogy az Egri Imréé. Akkor adott egy szán szalmát. Makay Zádor 1876. október 6-i bejegyzése szerint mikor ide került, roppant elhanyagolt á lapotban volt az iskola. A gyerekek se írni se olvasni nem tudtak. A harmadik osztály nem ismerte a betűt se. Ezért vissza akart menni Nagykőrösre. Csak akkor maradt, mikor mindenfelől megígérték a támogatást. 1 1 Ez volt a helyzet a két idősebb Kádár fiú, II. Ferenc és I. Zsigmond iskolázása idején. 1855-ben azt jegyzi be a rektor: a református iskola két évig meszeletlen állott. 1 2 Az 1889-ben született Bere Lajos is úgy nyilatkozott, hogy még az ő iskolás korában is nagy rossz nádfedeles iskolák voltak. Az elöljáróság rimánkodott, hogy segítsen a kormány. De az nem akart segíteni, mert nagyon az orrában volt, hogy megszégyenítették az öreg Horthy Istvánt. Horthynak a felesége dévaványai Halassy Paula volt. Itt töltötte a nyarat Ködmönösön. Dévaványa nagy ellenzéki fészek volt. Erőltették a kormánypártot, hogy annak kell képviselőnek lenni. Azt mondták az öreg Horthy Istvánnak: - Te Pista oda való vagy, gyúrd meg a ványai népet, hogy pártolja a kormányt. - Az öreg vállalkozott rá. Hirdette a szabadelvű párt, hogy jön Horthy István, a kormánypárt támogatására mond programbeszédet. De nem jött a jelölt. Horthy István szép négylovas hintóval érkezett meg. Mikor felállott, és beszélni akart, a tömeg elkezdett dobálni. Bemenekült a községháza udvarára, onnan meg hátulról, a Pocos fele szaladt el. Az eset után vagy hatvan évvel sopánkodott az egyik tettes, az öreg Séllei Lajos: - Hej, ha tudtuk vóna, hogy a fiábúl kormányzó lessz, dehogy bántottuk vóna. Tóth János képviselő is harcolt, hogy majd ad a kormány iskolára. 1905 januárjában volt a választás. Akkor úgy lejáratta magát a szabadelvű párt, hogy a függetlenségi párt kapott többséget. Tóth János közoktatásügyi államtitkár lett. Azt mondta, mikor bejött: Kérjétek, és megadatik. - Az öreg Vad Ferenc is képviselőtestületi tag volt. Indítványozta, hogy annyit kérjenek, hogy minden iskolát emeletesre csináljanak. Még az egyház bérházát is. De leszavazták a maradi öregek, hogy nem tudják kifizetni sohase. Azt mondta Vad Ferenc: ez nem a mi dolgunk lesz. De hogy leszavazták az egyháznál is, az öreg lemondott. így aztán csak földszintesre csinálták az iskolát. Azt mondta Vad Ferenc: nem magunknak építjük, hanem a jövőnek. Kinőtt az iskola. Látszik, hogy szükséges lett volna az emelet. Aztán mikor a háború elmúlt, kifizették a költséget. Na de II. Kádár Ferenc és I. Kádár Zsigmond iskolázása idején még az öreg nádfalú, nádfedeles iskola állott. III. Ferenc idejére annyit változott, hogy a harangozó takarította a tantermeket. A „jó karban tartott" iskolaépületben nagy ereszalj volt hátul. Ez volt az illemhely. A templom felől jött befele egy zug. 1 3 Olyan széles, hogy gyalog be lehetett menni, vagy lovat vezetni, de már a szekér nem fért el. A templom nyugati végénél volt a torony. A Vadkacsa felől nádkerítése volt az iskolának. Kétszer korcolt nádfal. Az udvar hátulján volt az új iskola. Ennek a hátánál gyalogutak voltak. Itt intézték el a gyerekek a dolgukat. Leültek a földre. „Mindenki mindig egy helyre piszkolt" - emlékezett vissza az 1850-es évek végi állapotokra Egri Zsigmond. Majd az 1860-as években csináltak árnyékszéket. Az iskolába kantusba mentek fel a gyerekek. így emlékezett meg erről Lázár Papp Zsigmond, valamint Vad Imre kereskedő meg a túrkevei Finta Péter. A Lázár Papp gyerekeknek akkor lett gatyájuk. mikor elhagyták az iskolát. Egy katolikus asszony csinálta, Szőllősi Veron. Bő gatya volt. A kék gatya megvolt az első háború végéig. A fiúk fején „perkál" fűkötő volt. Mikor iskolába adták, akkor vettek 105
