Békési Élet, 1981 (16. évfolyam)
1981 / 1. szám - TÉNYEK, DOKUMENTUMOK, EMLÉKEK - Bereczki Imre: Adatok a szilajpásztor bojtárjának az iskolázásához
neki kalapot. A nagyobb gyerekek ruháját elhordták a kisebbek. Templomba is kantusba jártak az iskolás gyerekek. Jó időben mezítláb, télen bocskorban. Aztán bejött divatba a bakkancs. A lányok cipőben vagy kerekórú bocskorban jártak. Egy Kun Bálint nevű ember csinálta a bocskort. A fiúknak vászonbakója volt. De soknak csak egy kis összevarrt vászonzacskó lógott a nyakában. Ebben vitték fel a málét, meg a görhét, amit az anyjuk sütött. Ha nem akart a gyerek iskolába menni, az anyja elfenekelte. Volt olyan gyerek, aki elkerülte az iskolát. így tett Lázár Papp Zsiga is. Komájával, Peszler Szűcs Bálinttal (az is gulyás gyereke volt) kimentek a csordajárásra bíbictojást szedni. De a tanító írt egy cédulát az anyjának. Erre az felvitte az iskolába, és azt mondta: - Vágja fél előttem! - Makay Zádor rektor aztán tizenkettőt vert a kék kantusra. A csorda mellett bocskora volt a kis bojtároknak is. A lányoknak vászonrongy volt a fején. A hajviselet abban tért el egymástól, hogy a fiúknak kopaszra nyírták a haját. Volt olyan gyerek, amelyiknek tetű volt a fejében. Mikor Ványára jött Bakó Péter orvos meg Frenyó Pál, az írt egy cédulát. Odaadták a gyereknek, hogy vigye cl a patikába, adjanak neki kenőcsöt. Azzal a szerrel jól bedörzsölték a fejét, utána megmosták, és megfésülték. Kifésiilték belőle a tetűt. A tanító és a tanítás A tanító általános képe eléggé eltér attól, amit a pedagógusok hangoztatnak magukról. Egri Zsigmond így emlékezett Hegyi Imre nevű tanítójára: „Ott tanított, ahun a református új iskola van. Akkor azt úgy hítták, hogy ócska eskola. Egyszer felmentünk nagyapáddal, este nem vót még semmi, reggel még pérzséltík a disznót. Az eskola udvarán. Mikor leszállott az este, a Hegyi tesvíréknek akkor hozták a disznót. Imre estéje vót, nagy vcndígsíget csapott. A szógabíró is idebe vót, az is mégjelent. A Csák udvar felől kerítís vót." Hegyi tanítót több bűn elkövetése miatt bebörtönözték, s ebből kifolyólag elvesztette hivatalát. A rektor fizetése 1860-ban ez volt: 40 Ft osztrák értekben, 20 Ft kántorságért. 10 köböl búza, 5 köböl árpa az egyház magtárából, 20 hold szántóföld (1200 ölével), tandíj minden gyerektől, akit maga tanít, fél véka búza, fél véka árpa. Az alsóbb rendűektől 50 krajcár, a felsőbb rendűektől 80 krajcár. A gyerekek száma nála 80 körül volt. Prédikációs halottól egy osztrák forint. Minden gyerektől, akit maga tanít, egy canicularis csirke. Az iskola épületében tisztességes lakás. 1 4 A tőkerészei iskolában tanító Borza Lajost csak rossz Borzának hallottam emlegetni. Részeges, izgága természetű ember volt. Családját késsel kergette, és kiirtással fenyegette. Emiatt az egyházi hatóság megrótta. 1 5 Voltak köztük jeles egyének, mint a szépen verselő Makay Zádor és a szintén poéta SZÍVÓS Mihály. Tömöri Mihály több mint 60 évig tanította a lányokat. 1 6 Tanítványai egyöntetűen dicsérték Makay Zádort. O csak a harmadik Kádár gyereket, Gyulát tanította. Jó hangja miatt kántorságot ajánlott neki Makay. III. Ferenc is mint halottas gyerek énekelt a temetéseknél. A legtöbb tanítónak mellékjövedelme is volt, a biztosító társaságtól stb. De valamennyi tanító a 48-as párt kortese volt. Az ivóvizet is a gyerekek hordták az iskolába. A református templom nyugati bejárójánál volt egy gémes kút. Innen vitték cserép kannában. (Tót kanna.) A tót kannából öntötték bögrébe. A század végén már bádog kannával is jártak. A Sirály utcai iskolába a Pajor kútról vitték a vizet. A küldöncszolgálatot, a vízhordást, fahordást s gyakran a gyerek peszrálását az iskolás gyerekek végezték a tanítónak. Az állatok gondozása a tanító óljában, istállójában gyerekek dolga volt. Tessedik ostorozta a tanyakérdés művelődésbeli hátrányait. Hiába öl az iskola annyi fáradságot a paraszt ifjúságba. Ha otthagyja az iskolát, fél évenként kétszer-háromszor jön be a faluba. Vad, emberkerülő, durva, ügyetlen, ostoba kamasz lesz. A szállás éppen ellentéte az iskolának. Ide gyűlik nappal, de kivált éjjel a népség. A leggonoszabb a pásztornép. Kóborló betyárok és csavargók. A legjobb ifjúságot is megrontják, és korhelységre kényszerítik. 1 1 Tessediknek ezt az elfogultságát a tanya iránt már Wellmann Imre is észrevette. De nem meri kimondani a lényeget: Tessedik sententiája mögött az anyagi számítás, és a természetes intelligencia iránti vakság rejtőzik. Az iskolának mindenható szerepet tulajdonít. Mint a tanyasi életben járatlan egyén nem ismeri a puszta őstörvényeit, melyek erősebbek a tételes törvénynél 106
