Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 4. szám - HETVENÖT ÉVE SZÜLETETT MENDÖL TIBOR FÖLDRAJZTUDÓS - Lettrich Edit: Mendöl Tibor szerepe és jelentősége a magyar geográfiában

vezés, városépítés komplex követelményeinek megfelelni. A felmerülő problémáknak a műszaki tudományok oldaláról Perényi Imre és Granasztói Pál adott hangot. Csaknem ezzel egyidőben Erdei és Mendöl is sürgették a társadalomtudományi ismereteknek a településtudományokba való erőteljesebb bevonását. Számos elméleti, módszertani problémát vetett fel a komplexitásra törekvő településtudomány elméleti megalapozása, melyben Mendöl elvi tisztánlátása, világos fogalomalkotása nagyban segítette a tudós kollektíva munkáját. Halála e téren is érzékeny veszteséget jelentett. Munkásságának szerepéről, s a településtudomány aktuális problémáiról Granasztói Pál „Építészet és urbanisztika" címmel, 1973-ban az Akadémiai Kiadónál megjelent értékes tanulmánykötete számol be. Összegezésként megállapíthatjuk, liogy Mendöl Tibor tudományos munkássága révén a magyar földrajz gazdag örökség birtokába jutott. Elméleti megállapításainak, aktualitása úgy vélem, kellő hangsúlyt nyert előadásomban. Csak rajtunk múlik, hogy minél sokoldalúbban hasznosítsuk tanait. MENDÖL TIBOR IDEZETT TANULMANYAI 1. Szarvas földrajza. - Debrecen, Budapest. 1928. 2. Ua. német nyelven. 3. A magyar falu életrajzának néhány vonása. - Debreceni Szemle III. évf. 1929. okt. sz. 381-399. o. 4. A város problémája a francia és a német földrajztudományban. Földr. Közlem. 1935. 101-116. o. 5. A francia emberföldrajz keletkezése és a történeti tudományok. - Századok. 1935. 61-69. o. 6. Városaink valódi nagysága és a helyzeti energiák típusai. Földr. Közlem. 1935. 361-366. o. 7. A helyzeti energiák és egyéb tényezők szerepe városaink valódi nagyságában és jellegében. - Földr. Közlem. 1936. 98-108. o. 8. Alföldi városaink morfológiája. - Debrecen. 1936. 1-40. o. 9. Berufliche Struktur und Stadtbild als Merkmal des st idtischen Charakters in Ungarn. - Ung. Jahrbücher. Bd. XVI. 1937. 190-243. o. 10. Városaink népsűrűsége. - Földr. Közlem. 1939. 398-408. o. 1

1. Megtelepülés formái. - Magyar Művelődéstörténet. I. 1939. 191-212. 12. Az új települési rend. - Magyar Művelődéstört. IV. 1942. 167-189. 13. A mai kultúrtáj - Magyar Művelődéstört. V. 1943. 99-128. o. 14. Die Stadt im Karpatenbecken. 1943. 15. Néhány szó az alföldi város kérdéséhez. - Földr. Közi. 1939. 217-232. 16. Az alföldi város képe. - Búvár. 1943. 117-119. o. 17. A Kárpát-medence földrajza. - Egyet. Nyomda. 194718. A Tiszavölgy településformái. - Magyar Technika. 1947- 125-130. 19. A Balkán földrajza. - Balkánintézet. 1948. 20. A városföldrajz tárgyköre és feladatai. - Városi Szemle. 1946. 334-354. o. 21. A városföldrajz népességtudományi vonatkozásai. - Magy. Stat. Szemle. 1942. 346-351. 22. Néprajz és földrajz. - Ethnográfia. 1947. 151-160. o. 23. Településtörténet, településföldrajz, történeti földrajz. - Szentpétery emlékkönyv. 1938. 312-334. o. 24. Településföldrajz és népességtudomány. - Demográfia. 1964. 183-98. 25. Bevezetés a földrajzba. Egy. jegyzet. 1952. 26. A város-falu ellentét kialakulása és felszámolásának kérdései. Földr. Közi. 1953. 287-295. o. 27. Hogyan fejlődött Győr várossá? - Elet és Tudomány. 1952. 208-212. 28. Bécs. - Élet és Tudomány. 1952. 336-340. o. 29. Békéscsaba településföldrajzi alakulása. Élet és Tud. 1952. S5.I-55430. Eger - Élet és Tudomány. 1952. 782-786. 31. Debrecen. - Élet és Tud. 1953. 848-852. 32. Pécs. - Élet és Tud. 1954. 143-148. 33. Szeged, a Tisza-Marosszög városa. - Élet és Tud. 1954- 559-56434. Miskolc, hazánk második városa. - Élet és Tud. 1,954- 943-94835. Altalános településföldrajz. Akadémiai Kiadó, Bp. 1963. 425