Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Wagner Márton: A közép-békési településegyüttes állami terület beosztásának és tanácsigazgatási sturktúrájának továbbfejlesztése

hoz (járásszékhely) tartozik, bár egyértelműen Békéscsaba vonzáskörébe sorolható és a jelenlegi jogszabályi lehetőségekkel élve városkörnyéki községgé szervezhető. A nagyközségkörnyéki tanácsigazgatási kapcsolatok létesítésének bevezetésekor hasonló probléma jelentkezne a Sarkad vonzáskörzetébe tartozó Sarkadkeresztur, Újszalonta, Méhkerék, Kötegyán, Mezőgyán és Geszt esetében is. A fenti tényezőkkel összhangban - véleményem szerint - a gyulai járás megszüntetésének a lehetőségét már jelenleg is mérlegelni kell. Sarkad és vonzáskörzete, valamint Doboz és Elek Gyula városkörnyéki községei lennének. Újkígyós, Szabadkígyós, Lökösháza és Kétegyháza Békéscsabához kapcsolódna, szintén a városkörnyéki szisztémában. 2.3. A három város, mint egység, valamint a városok és a két centrum-nagyközség vonzáskörzetébe tartozó települések tehát lényegében hármas gyűrűt alkotnak. 2.3.1. Az első övezetbe a városegyüttes magterülete tartozik. A városok és az ebbe az övezetbe tartozó község(ek) igen szoros, közvetlen kapcsolatban vannak egymással. A város-község kapcsolatok minden vonatkozására a város meghatározó szerepe a jellemző. A közép-békési településegyüttesen belül eddig két községet csatoltak a városokhoz; Mezőmegyert Békéscsabához és Gyulavárit Cyulához. Meg kell jegyezni, hogy ezen radikális integrációs formát csak egészen kivételesen használják a nemzetközi gyakorlatban, és a közép-békési településegyüttesben is lényegesen csökkent e kapcsolati forma kialakításának lehetősége. Véleményünk szerint más integrációs formákat kell a jövőben előnybe részesíteni, mivel az egyesítések során a községek elvesztik önállóságukat, ez pedig éppen az önkormányzati jelleg erősítésének általános elvével ellentétes, és nem ígér jelentős előnyöket a fejlődés felgyorsítását illetően, sőt az urbanizációs folyamat lelassulásával is járhat e térségben. 2.3.2. A városok körül kialakult második övezetbe tartozó községek a városokkal szoros társadalmi, gazdasági, ellátási munkaerő-foglalkoztatási, földrajzi és közlekedési kapcsolatban állnak. Ezen községek perspektivikus szerepének meghatározásánál a városkörnyéki községi tanácsi testületek, valamint a városi tanácsi testületek kapcsolatainak elemzéséből kell kiindulni. Az övezetbe tartozó községek, valamint a városok között ugyanis a városkörnyéki konstrukció az egyetlen, a Tanácstörvény által is intézményesített olyan kapcsolati forma, amely formalizált keretet biztosít vizsgálódásainkhoz. Mint ismeretes, a városkörnyéki községi és a városi tanácsi testületek között a harmadik Tanácstörvény megszüntette az alá- és fölérendeltséget. A jogi szabályozás szerinti mellérendeltség azonban egy sor sajátos tényező által befolyásoltan érvényesül, illetve szükségszerűen módosul (WAGNER M. 1979a 1979b). A városi és városkörnyéki testületek között olyan informális kapcsolatok épültek ki, melyek fejlődésének iránya egyben jelzi a városi és a városkörnyéki községi tanácsok, illetve végrehajtó bizottságok kapcsolatrendszere alakulásának perspektíváját (PÁPAY GY. 1973). Ahogyan napjainkban ma már egyre jobban érvényesül ezen városi szervek meghatározó szerepe a megfelelő községi szervek irányában, úgy érvényesül a tanácsi testületek tényleges kapcsolat-struktúrájában a városi testületek meghatározó szerepe. A második körzetbe tartozó községek esetében véleményem szerint az látszik leginkább alkalmasnak, ha létrehozzák a megye-város, illetve a megye-község kapcsolatokban már meghonosodott, szervezeti alárendeltség nélküli tanácsi irányítás speciális formáját - amelyben a helyi, így a községi tanácsok is megőrzik önállóságukat - illetve ezzel párhuzamosan megvalósítják a községi végrehajtó bizottságok városi tanácsi végrehajtó bizottságoknak való alárendelését. 2.3.3. A városok körül kialakult harmadik vonzásövezetbe tartozó községek esetében a városkörnyéki községekre vonatkozó - jelenleg hatályos - szabályok alkalmazása látszik a legcélszerűbbnek. A vonzáskörzet ezen övezetében ugyanis olyan lazák a város és a községek tényleges kapcsolatai, hogy azok alapvetően nem módosítanák a városkörnyéki községek jogszabályi konstrukcióját. A tényleges kapcsolatok fejlődésével természetesen előfordulhat, hogy módosítani kell az igazgatási kapcsolatokat. 2.4. A hatályos tanácstörvény keretei között a hierarchiaszint alapján az alábbi lehetőségek vannak a centrumtelepülés és a vonzáskörzet integrációjára; 84