Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 1. szám - TELEPÜLÉSSZERKEZET-VÁROSFEJLESZTÉS - Wagner Márton: A közép-békési településegyüttes állami terület beosztásának és tanácsigazgatási sturktúrájának továbbfejlesztése

Város-centrum eseteben; - város-község egyesítés, - városkörnyéki községgé szervezés (járás megszüntetése). Nagyközség-centrumok esetében; - községegyesítés - (nagy-) községi közös tanács szervezése. Kialakítandó integrációs formák; A városcentrumokhoz kapcsolódóan; - közös községi-városi tanács létrehozása, vagy - községi tanács szervezeti alárendeltség nélküli városi irányítása. A nagyközség-centrumokhoz kapcsolódva: - községi tanács szervezeti alárendeltség nélküli nagyközségi irányítása, - nagyközség-környéki község intézményének bevezetése. Feltételezve valamennyi centrumtelepülés vonatkozásában az azonos variációs lehetőségeket az alábbiak alkalmazása szükséges egy differenciált, hierarchia-szinthez kötődő tanácsigazgatási szervezeti struktúrában; - község-(város-község) egyesítés, - községi tanács szervezeti alárendeltség nélküli centrum-település általi irányítása vagy - közös tanács (centrum-település székhellyel), - város-(nagyközség) környéki község. A közép-békési településegyüttes vonatkozásában a táblázatban jelzett tagolásnak megfelelően a tanácsigazgatási struktúra tehát az alábbiak szerint alakítandó: Az első övezeten belül, a városegyüttcshez kapcsolódóan két város-község egyesítés jöhet számításba hosszabb távon (Békéscsaba-Gerla, Békés-Tarhos). A második övezetbe tartozó községek, jelenleg mint városkörnyéki községek kapcsolhatók a városegyüttes tagjaihoz. Tulajdonképpen a jelenlegi városkörnyéki rendszer továbbfejlesztésére van szükség; Békéscsabához kapcsolódóan Újkígyós-Szabadkígyós, Gyulához kapcsolódóan Doboz, Elek és Sarkad. A jogszabályi feltételek megteremtésével ezen községek tanácsainak szervezeti alárendeltség nélküli centrumtelepülés által történő irányítását kell kialakítani. A harmadik övezetbe tartozó Kondoros, Lökösháza és Kétegyháza Békéscsaba városkörnyéki községévé szervezhető (2. ábra). 3. A településegyüttes centrumtelepülései közül három város, kettő pedig - Mezőberény és Sarkad nagyközség. Ezen nagyközségek is városi (vonzásközponti) funkciókat látnak el. Ez a sajátos azonosság, illetve nivellálódás a városi és a „nagyközségi" funkciók között felveti néhány államigazgatási konzekvencia szükségességét. Megoldást jelentene, ha a várossászervezés jelenlegi országos ütemét fel tudnánk gyorsítani és így Mezőberényt és Sarkadot várossá lehetne nyilvánítani. Ez az út jelenleg nem látszik járhatónak, mivel a megye településhálózatának fejlesztése elsősorban azt kívánja, hogy az északi és a déli városközpont - hiányos területeken kerüljön először sor a várossá nyilvánításra, illetve elsősorban ide koncentráljuk - a lehetőségekhez képest - a fejlesztési forrásokat, a várossá szervezés feltételeinek megteremtése végett. Megoldást jelentene továbbá az is, ha a jelenlegi várostípusok (megyei város, város) mellett új típust honosítanánk meg. Hiányzik ugyanis a jelenlegi település-típusaink közül az a közép-kategória, amely a község és a város között helyezkedik cl, amely több mint egyszerűen nagyközség, mivel több városi funkció gyakorlásának színtere. Ezen kisvárosok, mezővárosok kikerülnének a járási keretek közül (HENCZ A. 1973), s nem csupán a tanácsi testületek vonatkozásában kerülnének közvetlen kapcsolatba a megyei tanácsi szervekkel. (KERTÉSZ M. 1977). Végül megoldást jelentene az is, ha a nagyközségek és környezetük természetes kapcsolataihoz megfelelő igazgatási formákat fűznének az előző pontban kifejtettek szerint. A jelenlegi jogszabályi keretek között Köröstarcsa és Csárdaszállás Mezőberény székhellyel történő 85