Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) szerepe Békéscsaba egészségügyi szervezetének kialakításában

val kell számolni a célszerű orvosi kezelés híjján és a felesleges emberáldozatok megszünte­tése filantróp kötelesség. A tanulmányban 36 pontba szedte a feladatokat. Osztályozta a szegényeket a szegénység foka szerint, írt a felállítandó kórház jövedelmi forrásairól, a kórház és a szegényház épületé­vel kapcsolatos kívánalmakról. így részletesen elemezte a kórház fekvését, az épület nagysá­gát, a kórtermekkel kapcsolatos igényeket, a kórház gazdasági udvarát, kertjét. Itt gondolt egy már meglévő épületnek esetlegesen kórházzá történő átalakításának lehetőségére. Fog­lalkozott a kórház belső elrendezésével, a termek szellőztetésével, a tisztaság fontosságával, a kórházi ágyneműkkel, a betegfelvétel szabályaival, az élelmiszerek vizsgálatával, az ételek kiosztásának rendjével. Működési előírásokban rögzítette az orvosok, a betegápolók, a ki­segítő személyzet, az ügyviteli dolgozók kötelességeit. Még az intézeten belüli dohányzás mértékét is szabályozta. Külön fejezetet szentel a közegészségügyi és járványügyi kérdések­nek. Itt különösen az akkor uralkodó „tífusz-kór" elleni védekezésre és preventív intézke­désre tér ki. A tanulmány körültekintő felépítése, indoklása arra utal, hogy Réthy már a képviselő testületi megbízás előtt tudományosan foglalkozott a kórház és szegényház felállításának szervezeti és működtetési kérdéseivel. Műve az akkori körülményeknek megfelelő, ponto­san kidolgozott kórházi szervezeti és működési szabályzatnak is megfelelt. Ennek ellenére a városi kórház kérdése csak 1854-ben, a szabadságharc bukása után, került ismét napirendre. Réthy Pál tovább folytatta a harcát: harcolt azért, hogy a város minél hamarabb érvényt szerezzen a főszolgabírói jóváhagyásnak és rendelkezésnek: Csaba városa saját erejéből állítson fel kórházat, és amíg ezt megtenni képtelen, addig ideiglenes épületről gondoskodjon. Küzdött az alkalmas hely kijelöléséért és a kórházi pénzügyi alap gyarapí­tásáért. Az alapot az ő 100 forintos adománya indította el. Kért, gyűjtött, színielőadásokat, vigalmakat rendezett a kórház alap javára. 1862-ben a csabai földesurakat is felkérte, hogy adományaikkal támogassák a kórház építését. A kórházi alapot kezelő hat tagú bizottság vezetője volt. Kezdetben ő maga volt a kórház első pénztárosa is. Kezdeményezésére a vá­rosi tanács a tervezett kórház mielőbbi életbeléptetésére egy a város tulajdonát képező épüle­tet erre a célra használhatóvá tett és itt 1864-ben vették fel az első beteget. A megyei hatóság az ideiglenes kórház működését jóváhagyta ugyan, de az idők folya­mán ez a kezdetleges kórházépület romladozóvá vált és orvosi segélyt kereső betegek kezelé­sére alkalmatlan lett, ezért a városi hatóság az 1880-ik évben a képviselő gyűlés előtt egy új kórház épületének felállítását indítványozta. A testület a javaslatot elfogadta és a tervek el­készítésével dr. Réthy Pál városi orvost és Sztraka Ernő városi mérnököt bízta meg. Mivel a kórházi alap már több mint 19000 Ft volt, az új kórházi épület felépítése elé nem kerül­hetett akadály. 1882-ben a műszaki átadás a hozzátartozó melléképületekkel együtt meg­történt. (Halottas kamra és boncterem.) Békés megye főispánja a csabai kórházat 1899-ben minősítette nyilvános kórháznak. Ez egyben a kórház fejlesztésének a meggyorsítását is je­lentette. A kórház orvosi teendőit dr. Réthy Pál, dr. Bende Albert városi tiszti és dr. Rcisz Miksa tb. városi orvos látta el. Az orvosok szolgálatukért fizetést nem kaptak. A gazdasági ügyeket Michnay János gondnok végezte évi 200 Ft fizetésért. Réthy a kórház szervezésének gondjai között nem feledkezett meg a szegényekről sem. 1867-ben javaslatot terjesztett a képviselő ülés elé, miszerint a kórház nagy kiterjedésű telkén felépíthető egy „szegények gyámoldája" is. A pontosan kidolgozott tervet a képviselők el­fogadták és 1869-ben elkészült az intézet. Terve indoklásában többek között a következőket írja: „megszüntetendő volna a városbani koldulás, az intézetbe fölveendő szegények és kol­62

Next

/
Oldalképek
Tartalom