Békési Élet, 1980 (15. évfolyam)

1980 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Sonkoly Kálmán: Dr. Réthy Pál (1809-1896) szerepe Békéscsaba egészségügyi szervezetének kialakításában

dusok tisztességes módon láttatnának el, itten lakást, élelmet és ruházatot kapnának, felügyelet alatt lévén rendhez és dologhoz szoktathatnának..." A városi tanács a javaslatot a következőkkel fogadta el: „Ezen nemcsak korszerű, de rendőri tekintetben is célszerű eszmét a városi bel- és kültanács, úgy a kórházi bizottság is sajátjává tevén, a város ösmert nagylelkűségével ennek azonnali megvalósításához tettleg is hozzájárul..." Az intézet avatásakor megállapítást nyert, hogy „...az intézet létezését leginkább Kiss Péter kórház-bizottsági és közbiztonsági testület elnöke, valamint dr. Réthy Pál városi tiszti orvos fáradhatatlan tevékenységének köszönheti." Noha életművének központját a kórház és szegénygyámolda létesítéséért való küzdelem jelentette, sokat tett a városért az egészségügy más területein is. Ezekben az időkben a különbözőjárványos betegségek tizedelték a lakosságot. így Réthy Pál életének legnehezebb időszakát az 1873-as kolerajárvány jelentette. Ekkor xx hét leforgása alatt több mint 4000 ember betegedett meg Csabán. A halálos áldozatok száma 2104 volt. Mint az állandó járványbizottság elnöke, hat városi orvoson kívül kilenc képviselőtestületi tag munkáját irányította. Kötelező szabályrendeletet alkotott. A magánorvosokat a járvány idejére városi rendes orvosként osztotta be és fizettette, kötelezvén őket a körzeti feladatok ellátására. Biztosította számukra a járműveket is. (O mindig a saját kocsiját használta, térítés nélkül!) Orvosi-rendőri kerületeket szervezett. Intézkedett a kolerás és halottas házak gyors fertőtlenítéséről. Utasításainak végrehajtását szigorúan ellenőrizte. Gondoskodott arról, hogy a szegények ingyenesen jussanak gyógyszerhez. A kolera járvány idején tanúsított áldozatos tevékenységéért, „ügybuzgalmáért" Koronás Arany Érdemkereszt kitüntetéssel jutalmazták. 1881-ben ugyanígy szervezte meg a kb. 1500 beteget érintő vörheny járvány megelőzését és leküzdését. Ugyanebben az évben a képviselő testületben sürgette a községi közkutak higiéniás megóvását és ennek ellenőrzését. Az akkori magas szülési halálozás csökkentése érdekében közbenjárt abban, hogy a városi bábák kiképeztetéséhez a város anyagilag is hozzájáruljon, minthogy a bábaságra „csak szegény asszonyok ajánlkoznak és ők az öthónapos tanfolyam költségeit elviselni nem képesek!" (A tanfolyam Nagyváradon volt.) Dr. Réthy Pál szívvel-lélekkel közéleti ember volt. Szakmai munkájának magas szinten való ellátása mellett részt vett a város közügycinek intézésében is, és ezzel nagy megbecsülést szerzett. Több bizottságnak volt a tagja: az örökváltsággal kapcsolatos helyi bizottságé (a volt földesurak és a város közötti egyezkedéseket intéző bizottság), a tanácsbeli dolgozók arányos fizetését megállapító 12 tagú küldöttség tagja. Beválasztották az újszerű választási programot kidolgozó bizottságba, amely a városi képviselőtestület választásának a reformját dolgozta ki. 1891-ig, nyugdíjazásáig, igen aktív tevékenységet folytatott a városi jogok erőteljesebb érvényesítésének lehetőségeit vizsgáló bizottságban. A város vezetősége sok esetben támaszkodott rá más ügyekben is. így megbízást kapott a megyei jegyzői nyugdíjalap kidolgozására. Testületi üléseken több fontos indítványt tett. A csabai elöljáróságnál lelkes szószólója volt annak az indítványnak, hogy a megye székhelyét helyezzék át Csabára, és ennek érdekében a városnál a nagyobb áldozatok meghozatalát sürgette. Szorgalmazta a kommunális létesítmények felújítását, építését. (Csatorna-híd, kutak, járdák, közutak stb.) Tudós orvos is volt. A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Társaságának tagja és előadója volt. 1869-ben tanulmánya jelent meg „A növények, állatok, emberek őseredeti keletkezése" címmel, amelyben igen haladó gondolatokat vet fel. Munkásságáért a „vármegyei tiszteletbeli főorvosi" címmel tüntették ki. Dr. Réthy Pál szerette Békéscsabát, az egész várost, nemcsak a kórházat, amely szinte egyet jelentett nevével. Haladó gondolkodású ember volt, telítve mély humanizmussal és 63